Az adat az új arany, ez az érték drónnal begyűjthető

Írta: Szerkesztőség - 2021 október 29.

A precíziós gazdálkodás megkerülhetetlen eszközeivé váltak a pilóta nélküli repülőgépek, mégis, a gazdák mindössze töredéke tud arról, hogy a vetés utáni állományvizsgálatkor számíthat a dróntechnológiára az adatgyűjtés kapcsán.

 

Drónok alkalmazása a mezőgazdaságban
Yuneec H520E mezőgazdasági drón és E30ZX kamera

 

A drónok „szemei” tűpontosak, a látottakat pedig szívesen megosztják velünk

A légi felvételeknek és a huszonegyedik századi mezőgazdasági szaktudásnak köszönhetően milyen – aranyárban mérhető – adatok birtokába juthatunk az állományról és a talajról.

Az ortomozaik-felvételek információgazdagon mesélnek az állomány és a talaj aktuális állapotáról. A globális klímaváltozás hatásai miatt ezek az adatok egyre fontosabbak, ugyanis a mindinkább gyakoribb hirtelen lezúduló csapadék folyamatosan kihívás elé állítja a gazdákat; a kalászosvetések megsínylik ezt a mennyiségű esővizet, míg a repce számára kimondottan ideálisak a környezeti feltételek. Az egyenletes kelés monitorozása kulcsfontosságú ebben a helyzetben, mivel a természeti hatás nyomán a tetűpopuláció jelentős bővülése elkerülhetetlen.

 

Milyen adatokat elemeznek ki tehát szakemberek a drónfelvételek alapján?

A csíranövények állapotáról a „hagyományos” RGB-fényképek is pontos képet adnak, amennyiben azok felbontása megfelelő méretű. Dróntechnológia bevetésével azonban átfogóbb képet nyerhetünk a növények egészségügyi állapotáról, amennyiben az akció és az adatgyűjtés célja az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) meghatározása. A növényállomány alaposabb megismerésének köszönhetően lehetőséget nyerünk a célzott, költség- és időhatékony beavatkozásra, a taposási károk is minimalizálhatók. A drónok alkalmazása keresztmetszeti vizsgálat, ugyanakkor az akció többszöri megismétlésével komplex képet nyerhetünk talaj- és növénytani folyamatokról.

 

Drónok alkalmazása a mezőgazdaságban
A mezőgazdaságban jól alkalmazható
Micasense Red Edge multispektrális kamera

 

Az SBI (Soil Brightness Index) a precíziós gazdálkodás egyik legfontosabb mérőszáma

Olyan alapvető talajtani információkkal bír, mint a belgyógyászatban egy átfogó laborvizsgálat a páciensről. Az SBI-index meghatározásához szükséges adatokat részben a talajról visszaverődő, drónfelvétellel nyert információk jelentik, másrészt pedig a talajtérkép. A kettő összevetését a szakértők végzik el annak érdekében, hogy metsző pontossággal meghatározhassák a szükséges beavatkozások lépéseit és ütemezését.

Az innovatív gazdák például drónt küldenek a magasba abból a célból, hogy a növényeikről és földjeikről adatgazdag, komplex, máshogy szólva: tűpontos képet kapjanak. Mert az alaposabb rálátás egyből cselekvésre ösztönzi korunk mezőgazdasági szakembereit. A rapid vizsgálatoknak és adatelemzésnek hála szinte napokon belül látszik is a megoldás a problémákra; világossá válik, hol, hogyan és mikor érdemes beavatkozni, legyen szó a talajról vagy a növényekről.

 

A cikk teljes terjedelmében az Aygrárágazat szaklap novemberi lapszámában olvasható.

 

TÖRÖK GYULA
ABZ DRONE KFT.