A hazai mezőgazdasági gyakorlatban a szilárd műtrágyák felszíni kijuttatására, kiszórására – számos előnyös tulajdonsága miatt – döntő többségében röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépeket használnak. A röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek a felépítésüket és működésmódjukat tekintve kiforrott konstrukciók. Azonban az input, nevezetesen a műtrágyaárak növekedése, és a meglévő vonatkozó szabályok további szigorodása miatt, a gyártók továbbra is hatékonyan fejlesztik a konstrukciókat, pontosabban távvezérléssel működő elektromos, vagy hidraulikus mozgatással. Az anyagminőség tekintetében pedig, korróziónak ellenálló anyagok szélesebb körű alkalmazásra irányul a fejlesztés. Emellett korrózió-ellenállást javító különleges festési eljárások alkalmazása is jellemző. A pneumatikus rendszerű műtrágyaszórók fejlesztési irányai is ebbe az irányba mutatnak. A hatékony innováció eredményeként, mind a röpítőtárcsás, mind a pneumatikus műtrágyaszórók újabb típusaival találkozhatunk a hazai mezőgép-piacon is. Mindkét konstrukciós megoldásnál – az elektromos- és hidraulikus távvezérlésen túl – a szenzortechnológia-, digitális, precíziós és GPS-alkalmazások széles körű megjelenésével találkozhatunk.
Röpítőtárcsás műtrágyaszórókat – a széles körű változatos felhasználói és üzemeltetői igények kielégítésére – különböző nagyságrendben, ez elsősorban különböző tartálytérfogatot és szórásszélességet, munkaszélességet jelent, valamint változatos felszereltséggel és opciós háttérrel gyártják.
Traktorkapcsolat tekintetében függesztett és vontatott gépek, vagy különböző univerzális, vagy speciális magajáró alvázra szerelt felépítményként vannak kialakítva.
MÉRETEK, KAPACITÁSOK, RÖPÍTŐTÁRCSÁK
A függesztett gépek tartály-, illetve funkcionális szerkezeti részeket tartó vázkerettel, függesztőkerettel csatlakoznak az üzemeltető traktorok hárompont hidraulikus emelőszerkezetéhez.
A függesztett röpítőtárcsás gépek tartálytérfogata illeszkedik az üzemeltető traktorok hidraulikus hárompont emelőberendezésének emelőképességéhez. A kisebb üzemeltetői igényeknek megfelelően, a kis emelőképességű traktorokhoz a kisebb, 500–800 l tartálytérfogatú gépek illeszthetők. Ezek a gépek – geometriai méreteiknél fogva – egy-tárcsás szórószerkezettel, és egyszerű manuális-, kézi állítómechanizmussal vannak szerelve. A nagyobb hidraulikus hárompont emelőképességgel rendelkező, univerzális traktorokkal üzemeltethető gépek általában két-tárcsás szórószerkezetűek. A tartálytérfogatuk ezeknek a gépeknek 1200–3000 m3, többféle lépcsőben kialakítva. A vontatott gépek tartálya, akár 1000–3000 t teherbírás között változhat.
A műtrágyatartályok geometriáját tekintve, a függesztett gépeknél téglalap alapú, lefelé a szórószerkezet felé szűkülő csonkagúla az alsó kiömlőnyílással. A felső részére pedig, téglatest térfogatnövelő van építve egyes típusoknál több lépcsőben. A vontatott gépeknél a tartály kialakítása hasonlóan téglatest alapú, lefelé szűkülő csonkagúla, csak az előzőekhez képest, a hosszirányú szimmetriatengelynek megfelelő elhelyezésű. A hosszirányban elhelyezett műtrágyatartály hátsó részén elhelyezett két-tárcsás szórószerkezethez általában gumihevederes szállítószalag szállítja a szemcsés vagy granulált műtrágyát. A műtrágyaszórók tartályainak fontos kiegészítői a különböző konstrukciójú boltozódásgátló berendezések.
A röpítőtárcsás műtrágyaszórók munkavégző szerkezete a dobólapátokkal ellátott röpítő-, vagy szórótárcsa. A szóró síktárcsák különböző számú, 2-3 db, vagy akár 8 db dobólapátokkal vannak felszerelve. A dobó-, vagy szórólapátok különböző méretűek és profilúak. A röpítőtárcsák anyaga, szinte minden gyártmánynál króm-nikkel korrózióálló acél. A kopásszilárdság növelésére, egyes típusoknál a szórólapátok keményfémmel vannak felhegesztve.
ADAGOLÁS, MEGHAJTÁS
A röpítőtárcsás műtrágyaszóróknál a műtrágya az adagolórésen keresztül jut a szórószerkezetre. Az adagolórés nagysága határozza meg a kijuttatható adagmennyiség nagyságát. Az adagolórés állítása az egyszerűbb gépeken manuálisan, a bonyolultabb gépeken pedig távvezérléssel a vezetőfülkéből elektromotorokkal, vagy hidraulikus munkahengerekkel történik.
Az előzőekben ismertetett tartálymegoldásokat a műtrágyaszórók vázkeretére építik. A mai röpítőtárcsás műtrágyaszóróknál a tartály- és a vázkeret közé mérlegrendszerek vannak beépítve. A mérlegrendszer mérőcsapjai négy ponton támaszkodnak fel. Az alkalmazott mérlegrendszer elektrotenzometrikus nyúlásmérő bélyegekkel felragasztott mérőcsapokból, az általuk adott jelet felfogó mérőerősítőből, ISOBUS-os adatátvitellel és szoftveres működtetésű érintőképernyős terminálból áll. A mérlegrendszerek dőlésszög-érzékelőkkel és lejtőszög-kompenzációval is el vannak látva. A röpítőtárcsás műtrágyaszórók többségének hajtása, az üzemeltető traktorok TLT-jéről történik, szöghajtóműveken keresztül. A forgórészek, röpítőtárcsák hajtása külön-külön történik kúpkerék hajtóműveken keresztül. Egyes típusokon a hajtásátvitel az üzemeltető traktor hidraulikus hálózatához csatlakoztatható hidraulikus rendszerrel hidrosztatikusan, állandó térfogatáramú hidromotorokkal van megoldva. A forgórészek hajtása, ebben az esetben is külön-külön történik.
SZÓRÁS EGYENLETESSÉG
A műtrágyaszóróknak nagyon szigorú agrotechnikai követelményeket kell kielégíteniük, az adagmennyiség beállítása, üzem közbeni tartása, a szórásegyenletesség, szórásszélesség, szakaszolás, differenciált szórás, és nem utolsósorban a területteljesítmények vonatkozásában. Ezért a mai röpítőtárcsás műtrágyaszórók működő szerkezeti részei, beállító mechanizmusai – a folyamatos fejlesztés következtében – nagyon pontosan és üzembiztosan működő mechanizmusok. Ezeknek a mechanizmusoknak a beállítása, a szilárd műtrágyaféleségek eltérő fizikai tulajdonságai, szemcseméret, súrlódási félkúpszög, tapadóképesség, higroszkóposság, térfogattömeg, stb. nagyon bonyolult folyamat. A beállítási munkák megkönnyítésére, egyes műtrágyaszórógép-gyártók saját laboratóriumukban tesztelik a különböző konzisztenciájú műtrágyákat szórás közben, és adnak beállítási ajánlásokat a saját gyártmányaikhoz.
A mai gépeken általános megoldás az automatikus szakaszolás, táblavégi lezárás, takarékos, normál és táblaszél szórás szoftveres beállítási lehetőségei. A különböző üzemmódok szórószerkezetének- és állítómechanizmusainak precíz kivitelezése és működőképessége, valamint az elektronikus- és hidraulikus elemek teszik lehetővé a műtrágyaszóró gépek innovációjában is megfigyelhető a szenzortechnológia, valamint a digitális elemek alkalmazását. Egyes gyártmányoknál üzem közben szenzorok figyelik a szórásképet és automatikusan történik a korrigálás. Ilyen megoldások, a szélhatások, a lejtőkompenzáció, kanyarodáskori szóráskompenzáció. Ez utóbbi megoldást a járószerkezetek, futóművek fejlesztése, kormányzott változatok alkalmazása is támogatja.
Egyes gyártmányokhoz pedig képalkotó, felismerőrendszert fejlesztettek ki. A rendszer mintavételezés alapján határozza meg a műtrágya fizikai-, geometriai paramétereit, ezt nevezhetjük „NIR” módszernek is. A geometriai méretek alapján kalibrálja a műtrágyaszemcséket, részecskéket, alak- és szín szerint meghatározhatók a ballisztikai repülési paraméterek. Egyes gyártmányok GPS alkalmazásokkal, kezelőfelülettel működnek, ezek a berendezések differenciált táblatérkép szerinti kijuttatást is lehetővé teszik.
PNEUMATIKUS SZÓRÓGÉPEK
A műtrágyaszóró gépek másik csoportja a pneumatikus rendszerű műtrágyaszóró gépek. A pneumatikus műtrágyaszóró gépek is – az előzőekhez hasonlóan – függesztett-, vontatott- és magajáró alvázra szerelt változatban kerülnek kialakításra.
A pneumatikus műtrágyaszóró gépeknél a műtrágyatartályból – az adagoló berendezésen keresztül a szórócsövekben – a műtrágya szállítását levegőáram szállítja a szórófejekhez. A műtrágya szállításához szükséges levegő mennyiséget radiál ventilátorok állítják elő. A radiál ventilátorok hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről, vagy hidraulika hálózatáról működtetett, a ventilátorra épített állandó-, vagy változtatható nyelőtérfogatú hidromotorról kapják.
A szállító levegő mennyiségét, vagyis a sebességét a ventilátor fordulatszámának, vagy a kiömlő nyílás változtatásával lehet a kívánt értékre beállítani. A függesztett gépeknél a műtrágya gravitációsan jut a központi adagolóra. Az adagoló berendezések lehetnek bütykös hengeres, vagy cellás megoldásúak. Az adagoló hengerek szórófejenként külön-külön juttatják az anyagot a szórófejekhez. Az adagolók hajtása történhet hidromotorokkal, vagy 24/48 V-os elektromotorral. A pneumatikus műtrágyaszóró gépeknél a műtrágya szállítása a szórófejekhez, külön-külön kiépített szórócsöveken keresztül történik. A pneumatikus gépek is nagy, 28–36 m munkaszélességgel készülnek. A szállító csöveket és a szórófejeket tartó keretek rácsos építésű könnyűszerkezetes kivitelűek. A szórókeretek felfüggesztése a gépek hátsó tatójához csatlakoznak. A nagy munkaszélességből és a szórófejek hordozásából adódó nagy statikus- és a menetdinamikából adódó lengések megakadályozására, a permetező gépeknél az aktív keretcsillapítású keretfelfüggesztést alkalmazzák.
A dinamikus keretigénybevételek csökkentését az ikertengelyes és rugózott, kormányzott, akár ikertengelyes futóművek alkalmazása is nagyban segíti.
A pneumatikus műtrágyaszóró kereteknél is megoldható a szakaszolás, egy 36 m-es keret esetében, akár 12 szakaszban is. A szórókeretekre szerelt szórófejek, a mai konstrukcióknál ütközőlapos kivitelűek. A pneumatikus műtrágyaszóró gépeknél is jellemzők a digitális megoldások, az elektromos- és hidraulikus szabályozás, a beépített mérlegrendszer, lejtőkompenzáció, az okos eszközök és applikációk. Az ISOBUS csatlakozás és GPS-alkalmazások biztosítják a differenciált kiszórást, vagyis a precíz-, illetve precíziós alkalmazásokat. A leírásból kiderül, hogy a pneumatikus gépek bonyolultabb konstrukciók, az áruk magasabb. A pontosabb kijuttatás és kevésbé igényességük révén, a többlet költségek meg is térülhetnek.
dr. Kelemen Zsolt, műszaki szakértő
Fotó: Fodor Mihály
GÉPmax Tudástár: röpítőtárcsás műtrágyaszóró – Szilárd, granulált műtrágyák felszíni kijuttatására szolgáló munkagép, amely adagolórésen át juttatja az anyagot dobólapátos szórótárcsákra; TLT- vagy hidraulikus hajtással, mérlegrendszerrel, ISOBUS- és GPS-alapú szakaszolással biztosít egyenletes szórásképet és differenciált tápanyag-kijuttatást.
