Vannak, akik beleszületnek a mezőgazdaságba, és gyerekkoruk óta tudják, hogy az életük szorosan összefonódik a földdel és a gépekkel. És vannak, akik ugyanebből a közegből indulnak, de később új szemlélettel, friss gondolatokkal, modern eszközökkel próbálnak hozzájárulni a magyar agrárium fejlődéséhez. Trabach Botond, a Kond-Coop Kft. 31 éves értékesítési vezetője mindkettő: egyszerre hordozza a családi tradíciókat és képviseli azt a generációt, amely felismeri, hogy a digitalizáció és a nyitottság nélkül nincs jövő a mezőgazdaságban.
– Mi motiválta Önt arra, hogy agrárterületen helyezkedjen el? Volt-e családi kötődése a mezőgazdasághoz vagy a gépészethez?
– Teljes mértékben. Klasszikus gazdálkodó családból származom, a gyerekkorom a földhöz és a mezőgazdasághoz kötődik. Hunyán, egy békési faluban nőttem fel, ahol a nagyszüleim és a szüleim is a földből éltek. Már kisgyerekként ott ültem a nagyapám mellett az öreg MTZ-ben, amikor a pár hektár kis szántóján dolgoztunk. Ez a traktor már akkor sem volt fiatal, de még mindig működik, jelenleg az öntözővizet szivattyúzza az öntözőcsatornába. Azt hiszem, onnantól kezdve végérvényesen tudtam, hogy az agrárium mindig az életem része marad.
– Hogyan alakultak a tanulmányai, és milyen állomások vezettek el a jelenlegi munkaköréig?
– Békéscsabán jártam gimnáziumba, ott érettségiztem. Ezután Szarvason is tanultam felsőfokú képzésben, később Budapesten, levelező képzésben szereztem diplomát gazdálkodás-menedzsmentből. Közben persze dolgoztam is. Érdekesség, hogy egy ideig vendéglátásban tevékenykedtem, ami elsőre teljesen másnak tűnhet, de rengeteget tanultam belőle: főleg az emberekkel való bánásmódot, a szolgáltatói szemléletet. Ezek a tapasztalatok azóta is meghatározzák a munkámat az értékesítésben. A fordulópont 2019-ben érkezett el. Ekkor döntöttem úgy, hogy teljes mértékben a családi gazdaságban dolgozom, és azóta is itt építem a pályámat.
– Hogyan változott a szerepe a Kond-Coop Kft.-nél az elmúlt években?
– A Kond-Coop Kft. sokáig főként növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de 2019-től bővítettük a portfóliót a gépforgalmazással. Én lettem ennek az új üzletágnak az értékesítési vezetője. Az indulásnál a Kirovec traktor volt az első zászlóshajónk, majd folyamatosan bővítettük a kínálatot, és mára nyolc márka kizárólagos forgalmazói vagyunk Magyarországon. A filozófiánk kezdettől az volt, hogy csak olyan gépeket ajánlunk a partnereinknek, amelyeket mi magunk is kipróbáltunk a saját gazdaságunkban. Így pontosan tudjuk, mire képesek, milyen előnyeik és esetleges hibáik vannak. Ez hitelességet adott, és bizalmat keltett a vásárlókban. Nálunk egy speciális helyzet volt, tehát a gépkereskedelmet nem klasszikus értelemben vett kereskedelmi modell alapján építettük fel, hanem a termékeket válogattuk össze, hogy ami a gazdálkodásunkba beilleszthető. Így amikor már tapasztalatokat szereztünk róla, alkalmasnak találtuk a hazai bevezetésre, meg tudtuk relevánsan tanulni a karbantartást, szervizt, megismertük az esetleges hibákat. Ez egy plusz bizalom az ügyfeleink felé, hogy ugyanúgy termelők, gazdálkodók vagyunk, mint ők.
– Milyen értéket és filozófiát képvisel a vállalat a piacon?
– A legfontosabb célunk, hogy olyan gépeket forgalmazunk, amelyek kedvező ár–érték arányt képviselnek és költségek szempontjából alacsony szervizigényűek. A mezőgazdaságban ma óriási kihívás a költségek kontrollálása. Olyan gépekre van szükség, amelyek rentábilisan működtethetők, és amelyek nem teszik kockázatossá a következő termelési ciklust. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a termeléshez szükséges berendezések, gépek árai és üzemeltetési költségei egyre emelkednek, miközben a jövedelmezőség egyre szűkül. Volt, amit kipróbáltunk, de nem vált be – ilyen volt például egy lengyel trágyaszóró és pótkocsi. De például a Kirovec traktorok vagy a Technopol munkagépek a mai napig bizonyítanak. 2019 óta több mint száz gépet értékesítettünk, ami a mi cégméretünkkel mérve nagy eredmény. Az értékesítési üzletágat nem új emberekkel kezdtük, hanem a meglévő kollégákkal építettük ezt együtt fel. Tehát nem az volt a cél, hogy hat értékesítőt indítsunk be, akik hétfőtől-péntekig, reggeltől-estig ügyfeleznek, hanem az egyébként is a cégnek dolgozók munkáját fésültük össze az új üzletág feladataival. Az itteni szervizvezetőnk, illetve a szerelő kollégáink végezték el a különböző gépek szervizoktatásait, tehát házon belül tartottunk mindent.
– Hogyan építették fel a marketinget és a márkaismertséget?
– Fiatalabb generációként hamar felismertem az online jelenlét fontosságát. Ezért a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettünk a közösségi médiára és az online kommunikációra. Együttműködtünk olyan cégekkel is, akik velünk párhuzamosan fejlődtek ezen a területen, így közösen tudtunk építkezni. Én a marketinget és a sales-t építettem, amit csak bele tudtam tenni. Nyilván itt egyrészt az online marketing szerepét a koromból kifolyólag gyorsan felismertem és ezt elkezdtem felépíteni, megtanulni. Együtt dolgoztam olyan céggel, aki ebben szintén velünk együtt fejlődött, és egy nagyon könnyed közös munkával, egy nagyon jó online vonalon indultunk el, ami szerintem egy erős közösség lett a magyar piacon. Ugyanakkor nem engedtem el az offline csatornákat sem. A mezőgazdaságban sok szereplő konzervatívabb, így a személyes találkozások, kiállítások, szakmai bemutatók és a nyomtatott sajtó továbbra is kulcsfontosságúak. Fontos volt a kiállításokon való részvétel és a rendszeres gyakorlati szántóföldi bemutató szervezése is. Ez a kettősség – online és offline jelenlét együtt – tette lehetővé, hogy a Kond-Coop Kft. viszonylag rövid idő alatt bekerüljön a köztudatba.
– Hogyan látja a munkaerő-utánpótlás helyzetét?
– Ez az egyik legnagyobb kihívás. Jó szakembert találni nagyon nehéz, és nemcsak itt a dél-alföldi térségben, hanem országos szinten is. Szerencsére most van egy lelkes, fiatal csapatunk, akik szépen beletanultak a munkába. Nem akarnak a fiatalok az agráriumban dolgozni, egyre nagyobb az elvándorlás, az utánpótlás pedig csekély. Az a néhány lelkes fiatal, aki tényleg megmarad már nyitott a digitalizációra, és ő tudja, illetve használja azokat az eszközöket, amiben egyedül el fogja tudni majd látni három ember munkáját. Egyre több feladat automatizálható lesz a következő évtizedekben, és aki nyitott ezekre a megoldásokra, az egyedül is el tud látni több ember munkáját. A jövő generációi közül sokan már sokkal könnyebben fogják kezelni ezeket a rendszereket, hiszen belenőnek.
– Mit tapasztal a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről?
– Nem könnyű. Az inputanyagok ára évről évre emelkedik, a szabályozás bonyolult, és a klímaváltozás hatásai is mind érezhetőbbek. Az aszály szinte állandó problémává vált. Nekünk az öntözés nagy segítség, de nem mindenki engedheti meg magának. Meggyőződésem, hogy nyitottnak kell lenni az új technológiákra és kultúrákra. Meg kell nézni, más régiókban hogyan alkalmazkodtak hasonló éghajlati feltételekhez. Próbálkozni kell, először kicsiben, kísérletekkel. Csak így tudunk hosszú távon talpon maradni.
– Milyen szerepet játszik a digitalizáció a jövő agráriumában?
– Elkerülhetetlen szerepet. Az RTK-rendszerek, a szenzorok, a monitorozás és az adatgyűjtés mind olyan eszközök, amelyek már most rendelkezésre állnak. Ha beépítjük őket a mindennapokba, rengeteg energiát és pénzt spórolhatunk meg.
Persze sok gazda tart ezektől a megoldásoktól. Félnek, hogy nem lesz, aki kezelni tudja őket, vagy hogy túl bonyolultak. De szerintem nincs más út: fokozatosan, lépésről lépésre át kell állni. Nem papírral és ceruzával kell dolgozni, hanem rendszerekkel. Ez hosszú távon mindenkinek kifizetődőbb lesz.
– Mikor érezte magát a legsikeresebbnek pályája során?
– 2022-ben. Akkor még kedvező volt a piaci környezet, erős volt a kereslet, és jó finanszírozási lehetőségek álltak a gazdák rendelkezésére. Addigra a márkaépítésünk is eljutott arra a szintre, hogy ki tudtuk használni ezeket a lehetőségeket. Nagyon szerettem azt az időszakot, mert minden összeért. Azóta a piac lefelé tart, de minden nehézség új megoldásokat kényszerít ki.
– Hogyan látja a Kond-Coop jövőjét?
– A tradíció és az innováció együtt adja a cég alapját. A klasszikus gazdálkodás mellett egyre nagyobb teret nyer a regeneratív szemlélet: szervestrágyázás, talajkímélő művelés, energiahatékonyság. Emellett a digitalizációban látom a jövőt. A múlt adja az alapokat, a földhöz való kötődést. De a jövő arról szól, hogyan tudjuk a technológiát beépíteni a mindennapjainkba. Aki nyitott, az versenyben marad, aki nem, az lemarad. Én igyekszem mindig az előbbi csoportba tartozni.
Farkas Imre (A fotók a szerző felvételei)
GÉPmax Tudástár: RTK-rendszer – nagy pontosságú műholdas helymeghatározási technológia, amely néhány centiméteres eltéréssel képes meghatározni a gépek helyzetét a szántóföldön. Segítségével automatizált kormányzás, precíziós vetés, műtrágya- és növényvédőszer-kijuttatás valósítható meg, ami növeli a hatékonyságot és csökkenti a költségeket.
