Egyre melegebb és csapadékszegény időjárásokkal találkozunk. Lassan már a téli csapadék is elmarad? Mi lesz így? Mit és hol rontottunk el? Kivágtuk az erdőket? Nincs erdő a folyók ártere mentén sem, ami „fel” tudná hozni a csapadékot? Egyáltalán számít valamit ez, vagy a klíma így is, úgy is változik, és most éppen a felmelegedési folyamatban vagyunk, mindegy, hogy mit csinálunk, ez itt és így van?
Mit tudunk tenni, hogy azért a kaput ne kellene nagyon becsukni. A nagy meleg és szárazság után ma hajnalra átfutott egy frissítő eső felettünk, ebből kellene még néhány!
Érdemes azon elgondolkodni, hogy hol mekkora rizikót vállalunk azzal, ha továbbra is a kukoricát nagyon erőltetjük! Az egyre kevesebb téli csapadék sem elég annak, hogy azt mondhassuk, van annyi betárolva, hogy elég lesz a kukoricának. Több száz (500–700) mm-re lenne szükség a vegetációs időszakban, amennyiben ezt nem tudjuk biztosítani, nem lesz sikeres a termesztés. Ezt látva mit lehet csinálni? Milyen növényeket termesszünk?
A nyári nagy meleg és aszályos időben ajánlott, hogy már ne legyen semmi a szalmakalapon kívül a földeken. Természetesen, ahol nagy általánosságokban rendszeresen jön csapadék, ott más a helyzet. Sokan a szója irányába nézelődnek, de ha nem lenne az extra támogatás akkor is?
A TALAJMŰVELÉSSEL LEHET VALAMIT SEGÍTENI AZON, HOGY A NÖVÉNYEK TOVÁBB ÉLJENEK?
Minél több nedvességet helyben tudunk tartani, annál tovább fognak élni a növényeink! Minél nagyobb a talaj humusztartalma annál több vizet tud tárolni. A humuszmegtartó esetleg -építő technológiával igenis tudunk tenni azért, hogy a talajban több nedvesség legyen.
Amivel egy forgatásos technológiáról történő átállásban a termelők először szembesülnek, az a gyomosodás. Igen, máskor más gyomok jönnek elő, de ezt a gondot sokkal könnyebben meg lehet oldani, mint a vízhiányt, és az eredménye majd az lesz, hogy tovább élnek a növények, akkor máris pozitív szaldóról kell tudni beszélgetni!
IRÁNY A ROTÁCIÓS NO-TILL!
Nagyon sok kihívást jelent a teljes talajművelés elhagyása is! Aki ezt a technológiát próbálgatja vagy éppen több éve műveli, biztos tudna mesélni. Egy nagyon fontos, hogy ne tegyük fel a szemellenzőt! Amikor egy no-till vetőgépet vásároltunk, ez nem azt jelenti, hogy már csak ebben a technológiában dolgozhatunk, igenis, ha a talajhoz kell nyúlni, mert a tömörödést fel kell lazítani, a felszínt egyengetni kell, mert egyenlőtlen felszínen a vetés sem lesz pontos, akkor végezzük el, de a lehető legkisebb bolygatással, és akkor, amikor a talaj állapota olyan, hogy a legkevesebb kárt okozzuk!
KELL A TAKARÓNÖVÉNY, DE NEM MINDEGY, HOGYAN
A talaj takarása is nagyon fontos, de lassan be fog következni, hogy milyen fontos a takarónövények termesztése. Nagyon nem mindegy a keverékek kiválasztása, lassan nem fagynak ki, az is fontos, hogy ne virágozzanak, és ne legyen maghozatal, mert egyik oldalról bevonzzuk a rovarokat, másik gond, hogy virágzás után, amikor elkezdődik a magok fejlődése, akkor a tápanyagot a növény elkezdi pumpálni a mag irányába! És az egyik legfontosabb szempont, hogy a takarónövény vízháztartása pozitív legyen, vagyis jó lenne, ha többet tárolna be a talajba, mint amennyit kivesz. Itt nagyon gyorsan el kell kezdeni mindenkinek tesztelni, kísérletezni.
PRONTO VETŐGÉPCSALÁD MINDEN TECHNOLÓGIÁBAN
A különböző technológiákhoz megvannak a legmegfelelőbb vetőgépek is. Az intenzív forgatásos és mulcsos technológiában a modern mulcsvetőgépek mindegyike használható. A Horsch Pronto egy ilyen vetőgépcsalád.
A Pronto vetőgépben, ha a vonórúd felől haladunk hátrafelé, akkor egyből egy rövidtárcsával találkozunk, ami a talaj felszínét rendezi, aprít – kever, és az enyhén kigyomosodott felszínen a gyomokat kivágja, betakarja. A következő elem a gumikerekes henger, ami a felszínt egyengeti, tömöríti, egy utat képez a mögötte haladó vetőcsoroszlyák számára. A dupla tárcsás TurboDisc vetőcsoroszlyák a vázhoz gumibakon keresztül csatlakoznak, ami egyben a rugó és lengéscsillapító, és ezen keresztül tudjuk a csoroszlyanyomást is állítani.
A vetőcsoroszlyán található a mélységtartó kerék is, ami egyben lehengerli a vetést. A kerék mögött általában egy gereblye fut, ami a felszínt rendezi. Minden gumikerék mögött két vetőcsoroszlya található, így lesz minden csoroszlya előtt egyenletes feltétel, ez által is precízebb a mélységtartás. A vetőtárcsák között találunk egy sártisztítót is, ami minden körülmény között tisztán tartja a tárcsák belső részét, így még igen nedves körülmények között is a vetőmag nem ragad a tárcsára, bent marad a barázda aljában. A még jobb beágyazás végett egy guminyelvet vagy egy magfogó kereket találunk még, amelyek a vetőárokban haladnak.
A Pronto vetőgépben van egy olyan verzió is, amelyben a rövidtárcsa helyett egy forgóborona található. Sok termelő gondolkodik úgy, ahol nagyon kötött a talaj, hogy ha a talajművelésnél durvább felületet kapunk, akkor a forgóboronával sekélyen (nem mélyebben, mint a rövidtárcsa, kb. 5 cm), nagyon jó, morzsás talajt lehet előállítani, pontosabb a mélységtartás, és a magok beágyazása is biztonságosabb!
A vetéssel egy menetben történő műtrágyázás kérdése is egyre gyakrabban előfordul, ugyanis amint csökkentjük a műveletek számát ez értendő a műtrágya adagolásra is, és ezt koncentráltan kisebb adagban közvetlenül a mag mellé a vetőgéppel is ki lehet adagolni. A kezdő no-till-eseknek a Pronto DC-t át lehet alakítani direktvető géppé, itt elegendő a rövidtárcsa- mezőt kicserélni vágótárcsákra, amelyek a vetőcsoroszlya előtt egy keskeny barázdát képeznek.
A MULCSOS TECHNOLÓGIÁBAN RENDHAGYÓ A KAPÁS CSOROSZLYÁS VETŐGÉP
A Sprinter az egyik legrégebbi Horsch vetőgép. A nagy szármaradvánnyal kitűnően elboldogul, a Duett csoroszlya a talajba hatolva a vetési síkból eltávolítja a szármaradványt, a nagyobb rögöket félrelöki, a vetőmag ikersávban kerül kihelyezésre, és a talajáram, ami a csoroszlyatest mellett elhaladt, rákerül a vetőmagra. Az egyik legjobb vetőmag-talaj kontaktus érhető el! A szármaradvány a talaj felszínére kerül, védi azt a kipárolgástól, ill. nagyobb mennyiségű eső esetén a felszín sem iszapolódik el.
A vetőgépben a csoroszlyák előtt és mögött gumikerekes henger fut, ami egyengeti a felszínt, és lezárja, lehengerli a vetést. A Duett csoroszlya különlegessége még az, hogy ha műtrágyát juttatunk ki, akkor a két ikersor közé-alá helyezi azt, így a növények gyökérarchitektúrája mélyreható lesz.
Az orrbetét egy mikrolazítást is végez, 5–6 cm a vetési sík alatt, ennek hatására keményebb talajokon a csapadék könnyebben le tud húzódni a mélyebb rétegekbe, így a felszínen kevésbé alakulnak ki pangó vizek. A Sprinter vetőgépben a Duett csoroszlyát ki lehet cserélni a ThinEdge keskeny csoroszlyára, és máris no-till-re alkalmassá alakítottuk! A keskeny csoroszlyával az extrém időjárások közepette is nagyon jól lehet boldogulni. Amikor nagyon ki van száradva a talaj, vagy éppen nagyon nedves a talaj, a keskeny kapa éppen annyit bolygat csak, hogy a magnak meg legyen a magárok. A csoroszlya mögött haladó kerék pedig visszazárja a barázdát.
A NO-TILL-SPECIALISTA AZ AVATAR
Egytárcsás csoroszlyás, közvetlen a vetőtárcsa mellett levő mélységtartó kerékkel. Az egyik a legprecízebb mélységtartást elérő vetőgép, így még az egyenlőtlen talajfelszínen is jól boldogul. Annyiban különbözik egy szemenkénti (kapás kultúra) vetőgéptől, hogy csak egy tárcsa és az ehhez tartozó mélységtartó kerék, ill. egy lezárókerékkel rendelkezik, és a felfogatása paralelogramma helyett gumibakos karon keresztül történik. A vetőgép tökéletesen működik mulcsos technológiában is, és a hagyományos szemenkénti vetőgépekkel szemben van egy előnye, hogy késő őszön, amikor nagyon nedves lehet a talaj, akkor a vetőbarázda csak egyik oldalról lesz „túltömörítve”, a másik oldalon laza marad a magárok környéke, így a növények gyökerei könnyebben tudnak fejlődni! Arra a kérdésre, hogy merre az előre, mindenki a saját körülményeinek megfelelően tud válaszolni. Azt azonban lassan be kell látni, hogy azon növények termesztése, amelyek a nyári hónapokban igen nagy mennyiségű nedvességszükséglettel lépnek fel, el kell engedni! Lehet, hogy őszi vetésű túlsúlyos vetésforgóra kell berendezkedni? Néhány tavaszi vetésű növényt (tavaszi árpa, borsó) már ősszel el lehet vetni, ugyanis a felmelegedés hatására az enyhe telek alatt nem fagynak ki, és így jóval nagyobb az előnyük ahhoz mintha tavasszal vetnénk.
Az őszi kalászosok vetőmag-beágyazása, pontos mélységtartása, egyre fontosabb lesz, ugyanis ez fogja biztosítani az őszi intenzív fejlődést, ami azért fontos, hogy minél jobb alapokkal menjünk a télbe, és utána álljon úgy az állomány, hogy minél jobban bírja a stresszes helyzeteket! A termelőknek valószínű ezek fogják majd hozni a biztonságos termelést, nyereséget. Ezért a technológiákban rejlő maximumokat ki kell hozni, ehhez természetesen a maximális fegyelem is jár! A tavaszi kapások elé, valószínű, hogy a takarónövények termesztése elkerülhetetlen lesz, itt a kérdés csak az, hogy milyen összetételt használjunk, és mikor legyen a terminálás. Ugyancsak fontos lenne, mindenkinek elkezdeni ebbe az irányba kísérletezni, tapasztalatot gyűjteni, hogy ne akkor kelljen kapkodni, amikor ránk rúgták az ajtót! Minden technológia és technika mellett kellene azért arra is időt szánni, hogy elkezdjünk a parcellák köré csemetéket ültetni, jó lenne, ha minden évben minden parcella mellé legalább egy csemete ültetése sikerülne!
Szász Zoltán
+36 30-7430302
