A mönchengladbachi harcos Letenyén piheni ki a háborút – hordja majd a fát
Beszélgetés Horváth Endrével, akinek egy vásárlás nyomán idővel hobbijává vált a katonai múltú, mégis mezőgazdasági jövőt hordozó Unimogok felújítása.
A TECHNIKAI CSODÁK IRÁNTI VONZALOM
Hogy miért épp Unimog? „Valahogy érdekelnek azok a gépek, amik egy kicsit bonyolultabbak, magasabb technikai szintet képviselnek. A mérnöki tudást nagyon értékelem bennük”– mondja, miközben a váltó áttételeiről, a hidas kialakításról és a felfüggesztés sajátosságairól beszél, és már a műhelyében is az alkatrészeket mutatja dobozról dobozra a letenyei agrármérnök, vadász, vadászpuskaműves.
Az érdeklődése nem új keletű: már a kilencvenes évek elején is foglalkoztatta a gondolat, hogy ilyen gépe legyen. Egy barátjánál látott először Unimogot, egy korrodált, szétszedett állapotú példányt, amely akkor még elérhetetlen volt számára. „Többször volt lelkes fellángolásunk, elindultunk a feleségemmel, nézegettünk gépeket a hirdetések alapján, de nem jött az igazi, és mindig alábbhagyott a lendület.”
Végül 2015-ben tört meg a jég: egy Somogyban élő erdész tulajdonából származó gép keltette fel az érdeklődését, így ezt végül meg is vásárolta. Ez az Unimog 417-es korábban Németországban, a hadsereg szolgálatában állt, Mönchengladbachnál.
„Hogy mit vontatott? Rakétát, ágyút? Nem tudni. De később erdészeti permetezésre használták, már itt, Magyarországon.” Ez a több évtizedes, több országon és szakmán átívelő múlt csak tovább növelte a jármű iránti tiszteletét.
NEM TEHERAUTÓ, MÉGIS TÖBB, MINT VONTATÓ
Az 1990-es évjáratú Unimog 417-es a mai napig használatban van. Horváth Endre nem feltétlenül erőgépnek, traktornak szánta, nincs napi használatban, pláne nem kell szántania-vetnie, de gyakran fogják „hadrendbe” a ház körül: tűzifát, gallyat, építőanyagot hord, pótkocsit vontat. A gép lényegében családtaggá vált.
„Az a fontos, hogy ezzel a munkával sem kell mást megbíznom, mindent megoldok vele magam. Nem traktor a klasszikus értelemben, de nem is hobbigép. Inkább egy ügyes segítség” – foglalja össze Horváth Endre.
A jármű nemcsak a családban vált kedvenccé, hanem a veterántalálkozók látványos szereplője is lett. Őriszentpéteren és Barlahidán is rendszeresen részt vesznek Horváthék a gépfelvonulásokon, ahol a traktorok közé ékelődő Unimogra mindig rácsodálkoznak a látogatók.
NE MONDJA MÁR EGY MERCEDESRE, HOGY TRAKTORA VAN…
Az, hogy kiállításon a laikusoknak el kell magyarázni, hogy ez mindig is erőgép volt, a gyártásának az eredeti célja is ez volt, még érthető. Gyakran még az „agrárosok” is rácsodálkoznak, hogy bizony ez traktor. De hogy a hivatalos szervekkel is meg kell küzdeni egy-egy műszaki vizsgánál vagy besorolásnál? A törvény pedig lehetővé teszi, hogy mezőgazdasági vontatóként regisztrálják, de a hivatali szem sokszor teherautót lát a gépben.
Az Unimog valóban teherautónak látszik, sőt, útfenntartóknál, egyes közüzemi szolgáltatóknál teherautóként is nyilván lehet tartva, de ez nem zárja ki azt a tényt, hogy gyárilag bizony traktor. „Volt néhány álmatlan éjszakám, mire megkapta azt a rendszámot, amit kellett. Sokan egyszerűen nem tudták elképzelni, hogyan lehet ez mezőgazdasági vontató.” Nehezen ugyan, de talált olyan hatóságot, ahol objektíven, a nyugat-európai normához hasonlóan kezelték a helyzetet, így előbb-utóbb ez a jármű is mezőgazdasági vontató lett, hivatalosan is. Ezt a procedúrát azonban nem vállalja fel minden Unimog-tulajdonos, így – bár sok ilyen jármű van az országban – kevéssel találkozunk az utakon.
természetesen eredetire
Horváth Endre egy hazai Unimog-közösségnek is tagja. „Van egy Facebook-csoportunk, az Unimog 4 x 4, az ország különböző pontjairól, tulajdonosok, gyűjtők, kedvelők. Évente egyszer találkozunk személyesen is, legutóbb az Őrségi Veterántalálkozón, Őriszentpéteren futottunk össze.”
A részvételi arány nem magas: sok gépnek nincs rendszáma, tulajdonosaik pedig féltik őket. „Van, aki zárt birtokon tartja őket, sosem megy velük ki. Pedig ezek a gépek nemcsak műtárgyak, hanem egy különleges technika történetének élő darabjai.”
A KISKUNHALASI SZŐLŐK HOMOKBUCKÁIN MÁR BIZONYÍTOTT
Az arborétumi környezet, a precízen felszerszámozott, pajtaszerű garázs másik kedvencet is rejt: ránézésre rosszabb állapotban, mégis üzemképesen várakozik egy félkésznek tűnő 406-os Unimog; várja, hogy újszerű állapotba kerülhessen. Felújítása jelenleg is zajlik, az eredetközeli állapot visszaállításával. „Nem akarok műtárgyat csinálni belőle, de amit lehet, gyári alkatrésszel pótolok. Egy platót is sikerült találni, amit gyakorlatilag új állapotban hoztak el nekem Székesfehérvár mellől” – mutatja a falnak támasztott alkatrészeket, vonófejet, a felakasztott bovdeneket vagy épp a nemrégiben beszerzett platót felfüggesztve a jármű fölött.
A 406-os Unimog a Mercedes-Benz történetében kiemelt jelentőségű sorozat, hiszen ezzel kezdődött az a generációváltás, amelynek során a gyártó mezőgazdasági felhasználásra optimalizálta a konstrukciót. A hidas megoldás, az alacsony fordulatszámra hangolt áttétel, valamint a hárompontos hidraulika-rendszer is ezt szolgálta. Ezeket Horváth Endre is kiemeli: „Nem turbós motorok, de a 6 hengeres szívódízel simasága, nyomatéka – páratlan.”
Ez a típus a gyári specifikációk alapján már mezőgazdasági, erdészeti és kommunális célra is tökéletesen megfelelt, ám a magyar szabályok gyakran inkább teherautónak tekintették ezt is, pusztán a formája alapján. A kiskunhalasi származású jármű az első pillanattól kezdve mezőgazdasági használatban volt, a helyi állami gazdaság Halasi Szőlőtermelési Rendszerében dolgozott, elmondások szerint többek között nyesedékkitolóval, venyigezúzóval vagy ásógéppel felszerelve, de valószínűleg növényvédőszer-tartályt is vitt abban az időben.
ENNYIT TUDOK SZERETNI
A család nemcsak elfogadja ezt a hobbit, hanem támogatja is. A szintén agrármérnök, növényorvos feleség nemcsak az első jármű megtalálásában segédkezett, a második Unimog megvásárlásakor is bátorította a férjét, sajnálta volna elkallódni a sokat látott, szó szerint harcedzett gépet. „A lányom is szokta vezetni a járművet, leginkább a találkozókon. Ha sikerül felújítanom a halasi gépet, talán ketten is vonulhatunk egy-egy veterántalálkozón. Apa és lánya, a letenyei Unimogokkal…”
A szakmai hozzáértést, már-már függőséget látva nem maradhatott el a kérdés: lesz-e új tagja idővel a gyűjteménynek, esetleg van is már új kiszemelt? „Nem, nem lesz több. Ennyi fér el, ennyit tudok szeretni és karbantartani. Ez nem gyűjtögetés, ez egyfajta tisztelet.”
Horváth Endre története egyáltalán nem csak gépekről szól. Inkább arról, hogyan lehet értéket adni múltbeli technikának, hogyan lesz egy hajdani vontatóból családi jelkép, történeti relikvia, kiállítási darab és hétköznapi munkatárs egyszerre.
UNIVERSAL MOTOR GERÄT A FRANKFURTI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSRÓL
Az UNIMOG a Mercedes-Benz által gyártott könnyű szerkezetű, jó terepjáró képességekkel rendelkező, robusztus felépítésű, hosszú élettartamú, több célú, leginkább a tehergépkocsira hasonlító jármű. Neve a német Universal Motor Gerät (Univerzális Motorszerkezet) rövidítéséből ered.
A család első prototípusa 1946-ra készült el a Mercedes Wörth am Rhein-i gyárában. A típus 1947-ben mutatkozott be a frankfurti mezőgazdasági kiállításon, hatalmas sikert aratva. A Mercedes-Benznek ekkor még nem volt megfelelő gyártókapacitása, ezért a Boehringer Szerszámgépgyár vállalkozott a gyártás nehéz feladatára. Így 1948–1951 között Boehringer UNIMOG néven készült az egyszerű szerkezetű terepjáró-mezőgazdasági vontató-teherautó egyveleg. A típus képességeire hamarosan felfigyelt a francia haderő is, ahol azonnal rendszeresítették a típust. Ezen a ponton kezdődött az UNIMOG-család katonai pályafutása: manapság változatlanul a márka egyik fő felhasználási területei közé tartozik. A Mercedes-Benz 1951-ben vette saját kézbe a járműcsalád gyártását. Az MB égisze alatt történő gyártás Gaggenauban kezdődött, és mindmáig ott is folyik.
AZ UNIMOG FELHASZNÁLÁSA
Az UNIMOG-ok rendkívül sokrétű felhasználásra alkalmasak, mivel kialakításukból adódóan rengetegféle eszköz hordozására és működtetésére képesek, melyekből sok cserélhető is. Alapkivitelben szállítóplatóval rendelkeznek, de ehelyett is nagyon sokféle más felépítmény, illetve felépítményként elhelyezett munkaeszköz kerülhet rájuk. A mezőgazdaságban „megfizethetetlen” az a szinte szemmel láthatatlan sebességfokozata, ami mellett akár palántázni is lehet egy általa vontatott munkagépről. A mezőgazdaság és a katonaság mellett építőipari, katasztrófavédelmi, tűzoltósági, rendőrségi és sokféle kommunális, valamint karbantartói feladatkörben használják ezeket, de vannak teljesen egyedi kialakításúak is. Még vasúti felhasználásban is gyakran alkalmazzák, ilyenkor felemelhető vasúti kerekekkel szerelik fel. A hagyományos kéttengelyes, 4 × 4-es kialakítás mellett bizonyos modellek háromtengelyesek is lehetnek 6 × 4-es vagy 6 × 6-os kerékképlettel, valamint dupla fülkés, azaz négyajtós kivitelben is készülhetnek. Így elkerülhetetlenné vált, hogy olyan UNIMOG-ok is vannak, amelyeket egyszerűen csak szabadidős hobbiterepjárónak használnak.
Sándor Ildikó
(a fotók a szerző saját felvételei)
