A Continental újra erős szereplő a mezőgazdaságban is
Böröndi Zoltánt egy múlt szeptemberi portugáliai gyárlátogatás kapcsán ismertem meg. A lousadói Continental-üzemről múltkori számunkban már részletesen írtunk, de a mezőgazdasági gumiabroncsok hazai értékesítési menedzserével a budaörsi központban sok más érdekes témát is át tudtunk beszélni.
– Hol született, hol nőtt fel?
– Dunaújvárosban születtem, és ott is éltem sokáig. Ott jártam középiskolába, illetve főiskolára is, ahol gépész és anyagmozgatási szakon végeztem a ’90-es évek elején. Ezután a Dunaferr Dunai Vasműben kezdtem dolgozni a Szállító gyáregységnél. Néhány évvel később elkezdtem egy kereskedelmi posztgraduális képzést, ami felkeltette az érdeklődésemet az értékesítés és marketing iránt. Azután egy hirtelen váltással elmentem a Coca-Colához dolgozni.
– Ez valóban elég markáns váltás volt.
– Helyi képviselőnek vettek fel, talán boltlátogató volt a pozíció hivatalos megnevezése. Egy nap alatt körülbelül harminc boltot kellett végiglátogatnom. Ez viszonylag kis területen, egy-egy városrészen belül zajlott. A Coca-Cola az elsők között kezdte el az ilyen típusú marketingtevékenységet. Különböző állványokat, hűtőszekrényeket helyeztek ki, matricázták és feliratozták a boltokat, és nagyon jól sikerült meghódítaniuk a piacot. Az elején tényleg érdekes és izgalmas volt ez a munka, de egy idő után kicsit monotonná vált, és nem láttam benne komolyabb előrelépési lehetőséget. Ezért újra váltottam, és ekkor kombináltam a műszaki és kereskedelmi tapasztalataimat. Így kerültem az Aga Gáz Kft.-hez.
– Ott milyen feladatot látott el?
– Ipari és orvosi gázok forgalmazásával foglalkoztam. Ehhez a feladathoz kellett a korábbi műszaki véna, hiszen a hegesztési és egyéb védőgázok, illetve ezek alkalmazásainak értékesítése nem volt egyszerű feladat. Jó pár évet eltöltöttem ott, viszont a céget a Linde felvásárolta, és én úgy döntöttem, hogy tovább lépek. Így kerültem a Continentalhoz, még 2001-ben.
NEM ELÉG MINDENT TUDNI A gUMIABRONCSOKRÓL
– Mi volt az első feladata a Continentalnál?
– Az ipari és mezőgazdasági abroncsok értékesítésével kapcsolatos tevékenységek. Ez egy viszonylag kis méretű, speciális szakterület. A legnagyobb terület a személy- és teherabroncsoké, ez a kettő dominál. Az ipari abroncsok viszont különösen egyediek, hiszen számos alkalmazási területük van, mint például targoncák, rakodógépek, dömperek, kombájnok és traktorok.
– Hogyan sikerült beilleszkednie ezen a szakterületen?
– Igazából gyorsan sikerült. Akkoriban megvolt a Continental, Barum mezőgazdasági termékvonal a cég portfóliójában. A mezőgazdasági gumiabroncsokat a Marso Kft. nagykereskedő partnerünk forgalmazta. 2004-ben a Continental úgy döntött, hogy eladja a mezőgazdasági abroncsok üzletágát. 2017-ben újabb stratégiaváltás történt, és a cég újra érdeklődni kezdett a szegmens iránt. Ez a visszatérés egy zöldmezős portugáliai beruházásként indult, teljesen új gyárat építettek, mivel az összes régi gumiabroncsformát és a műszaki specifikációkat eladták. Így a mezőgazdasági abroncsok teljesen új fejlesztések alapján készültek el. Elkezdődött a tesztelés és a gyártás, de ez nem egyszerű feladat, mert egy gumiabroncs tervezése és elkészítése sok technológiai kihívással jár.
FOKOZATOSAN BŐVÍTIK A MÉRETVÁLASZTÉKOT
– Hogyan tervezik egyáltalán ezeket az abroncsokat?
– A modern gumiabroncsok szerkezetének és mintázatának tervezése számítógépes szimulációs technológiával történik. A szimuláció még az új abroncsterv elkészítése előtt fontos és pontos információkkal szolgál arról, hogy a gumik hogyan fognak működni különböző igénybevételek között. A tesztek után el kell készíteni a valós abroncsot, amit üzemi körülmények között tesztelni és engedélyeztetni kell. Van egy külső minősítési folyamat, ahol azt vizsgálják, hogy az abroncs megfelel-e a szabványoknak.
A német mérnöki munka és pontosság nemcsak legendás, hanem a legkorszerűbb is. Több mint 1000 tervezőt és mérnököt foglalkoztató mérnöki központokkal rendelkezünk Hannoverben, Németországban és Lousadóban, Portugáliában. A fejlesztések gyakorlatilag a mobilitás minden formájára megoldást kínálnak, a nagy teljesítményű személygépkocsi-, teherautó- és buszabroncsok, ipari és mezőgazdasági abroncsok, valamint kerékpárhoz vagy motorkerékpárhoz való speciális megoldásokig.
– Miként fogadta a piac a Continental visszatérését? Mennyire voltak nyitottak a felhasználók és a nagyobb mezőgazdasági járműgyártók?
– A visszatérés nem volt könnyű. Hiába jó nevű gyártó a Continental, a mezőgazdasági területről való tizenegynéhány éves hiányuk miatt nehéz volt visszaszerezniük a piaci pozíciót. A gyári szerelés területére, ahol a járműgyártók különösen figyelnek, hogy az abroncs megfeleljen a jármű követelményeinek, igazán nehéz bekerülni. Ezek a partnerek ugyanis komoly teszteknek vetik alá az abroncsokat, mielőtt engedélyt adnának a gyári szintű beszállításra és az abroncsok felszerelésére az új járművekre. Ez egy presztízskérdés a gumiabroncsgyártók számára, mert ha egy abroncs gyárilag rajta van egy járművön, és a felhasználó elégedett vele, akkor nagy eséllyel később is ugyanazt a márkát választja.
– Magyarországon hogyan indult újra a mezőgazdasági abroncsok forgalmazása?
– Egy modern új raktárbázissal rendelkezünk Pozsony mellett, amely több környező országot szolgál ki. Az új raktárnak is köszönhetően egy nagyon stabil és állandó biztonsági készletet tartunk mezőgazdasági gumiabroncsokból. Így amit ma megrendelnek, azt másnap már bárhova leszállítjuk az országban. Ennek köszönhetően közvetlenül tudjuk ellátni a nagykereskedő, a járműforgalmazó és a gumiabroncs-kereskedő partnereinket. Így kedvezőbb árszinten tudunk dolgozni, és közelebb kerülünk a piachoz.
FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
– Hogyan látja, merre tartanak most a fejlesztések? Gondolok itt akár az alapanyagokra, akár a mintázatokra vagy méretekre.
– A fejlesztések irányát erősen meghatározza a környezetvédelem és a fenntarthatóság. Nagyon fontos, hogy a gyártás során és az abroncsok használatakor is a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyjuk. A modern IF és VF jelölésű abroncsok (nagy rugalmasságú oldalfal és változtatható abroncsnyomás) nagyobb felülettel rendelkeznek, ami csökkenti a talaj tömörödését, és minimalizálja a terméskárosodást, miközben javítja a jármű stabilitását. Ez kiváló tapadást, jobb üzemanyagfogyasztást és jobb általános teljesítményt eredményez. A járműveknél a forgatónyomaték növekedésével az átlagos, standard kialakítású gumik piaca szűkül, a ballonosabb, nagyobb térfogatú, IF-, VF-jelölésű abroncsokra bővülés jellemző. Emellett a legnagyobb gyártók a robusztus abroncskialakításra, a hosszú élettartamra és magas futásteljesítményre is nagy hangsúlyt fektetnek.
Első ránézésre a „halszálkamintás” mezőgazdasági abroncsok hasonlónak tűnnek, de rengeteg apró különbség van köztük. Például a mintázati bordák kialakítása befolyásolja a jó úttartást és kismértékű kopást aszfaltúton és a nagy vonóerőt és öntisztuló tulajdonságot a szántóföldön. Az abroncs vázszerkezetének anyaga a sérülésekkel szembeni ellenálló képesség, a peremkialakítás pedig a felnire való pontos felfekvés és a vonóerő-átadás szempontjából létfontosságú. Az ilyen finom részletek mind hozzájárulnak az élettartam növeléséhez és a jobb teljesítményhez.
– Vannak már olyan fejlesztések, amelyek a digitalizáció felé mutatnak?
– Igen, ez is fontos irány. A modern mezőgazdasági gépek felszerelhetők központi légnyomásszabályzó rendszerrel a gumiabroncsok menet közben, munkavégzés alatti légnyomás-szabályozására. Például a Continental VF TractorMaster Hybrid abroncsai beépített nyomásérzékelő szenzorral rendelkeznek melynek nyomásértékei applikáción keresztül láthatóak a felhasználó számára. A megfelelő légnyomás fontos a talajvédelem és az abroncs élettartama szempontjából. Ha túl alacsony vagy túl magas a nyomás, az gyorsabban tönkreteheti vagy rendellenesen koptathatja az abroncsot. Ezért fontos, hogy időben érkezzen visszajelzés, például defekt vagy más rendellenesség esetén. Személyautóknál ez már alapvető funkció, mert minden új autónak kötelező ilyen szenzorral rendelkeznie. Ugyanez igaz a teherabroncsokra is, a mezőgazdasági abroncsoknál most kezd igazán terjedni ez a technológia.
– Mit mondhatunk el az alapanyagokról?
– Az abroncsok szerkezete különböző tulajdonságú gumiabroncsrétegekből épül fel. Az egyik anyag ugyan remekül teljesít gördülési ellenállás szempontjából, de jóval könnyebben kopik vagy sérül. Ezzel szemben a másik keverék kevésbé rugalmas, viszont sokkal kopásállóbb. A túl vastag oldalfal például rontja az abroncs rugózását, és túlmelegedést okozhat, ami szintén káros az élettartamra nézve. A mintázati blokkok nagysága befolyásolja az abroncs futásteljesítményét, viszont ronthatja a jármű stabilitását. Ezért nagyon fontos, hogy a gyártó megtalálja az optimális abroncskialakítást az erőátvitel, kapaszkodóképesség, tartósság és egyéb paraméterek szempontjából.
FIGYELJÜNK A NYOMÁSRA!
– Mi az, amit a végfelhasználók, például a mezőgazdasági területen, gyakran elrontanak, pedig figyelniük kellene?
– A leggyakoribb hiba, hogy nem ellenőrzik megfelelően az abroncs nyomását. A mezőgazdaságban ez különösen fontos, mert a nem megfelelő nyomás rendellenes kopást, abroncs-túlterhelődést, túlzott üzemanyagfogyasztást okozhat. Traktorok esetén az orrsúly indokolatlan használata túlterheli az abroncsot, illetve a nagy teljesítményű gépeknél a túlzott forgatónyomaték hatására a felnin megforoghat az abroncs.
A vastag, kiszáradt, erős szárú, alacsonyan vágott tarló is súlyos sérülést okozhat tarlóművelést végző erőgépek gumiköpenyein.
– És mi a helyzet az árakkal? Másfél-két éve hatalmas áremelkedések voltak szinte minden területen, majd jött egy visszaesés. A piacon milyen súlyt szeretnének képviselni?
– Az alapanyag-beszerzési árak jelenleg nagyon változékonyak. Például a Távol-Keletről érkező alapanyagok vagy késztermékek logisztikai költségei jelentősen emelkedtek. Az energiaköltségek is megugrottak, főként a szomszédos háború miatt. Ez a gyárak energiaellátását és az alapanyag-beszerzést is átalakította. A korom, amely az abroncsok fekete színét és kémiai tulajdonságait biztosítja, gyakran olyan országokból származott, ahonnan most nem lehet beszerezni. Ugyanez igaz a fém alapanyagokra is, amelyek szintén érintettek. Emellett a forintárfolyam is nehezen tervezhető. Ezen a folyamatosan változó piacon azért sikerül a forgalmunkat növelni, és 2025-ben szeretnénk, ha a mezőgazdasági területen kétszámjegyű piaci részesedést érnénk el.
Fodor Mihály
