2023-ban a gépeladások száma 25 százalékkal csökkent, és ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6 százalékkal nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. 2024-ben a géppiac tovább zsugorodott, idén júniusig 49 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági gépértékesítés az egy évvel korábbihoz képest.
A magyar gazdálkodók gépbeszerzési kedve éveken át, egészen az előző év első negyedévéig, töretlenül ívelt felfelé. Az elmúlt években a pályázati kiírásoknak és az akkori kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az ágazat szereplői közül többen 3–5 évre előre betervezett beruházásokat valósítottak meg. 2023 második negyedévétől viszont bekövetkezett a recesszió; a gabonapiaci helyzet, a megnövekedett gépárak és a gyengülő finanszírozási lehetőségek, illetve a pályázatok kifutása óvatosabbá tette, kivárásra kényszerítette a gazdákat. A gépforgalmazás ismételt növekedéséhez a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményessége is mindenképpen szükséges. A 2024-es esztendő a várakozás éve lesz, a banki hitelakciók, a lízingalternatívák mellett az új pályázati lehetőségek hozhatják vissza a gazdálkodók gépberuházási kedvét. Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 89,5 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket a 2024. január–júniusi időszakban, ez 49 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre közel 41 milliárd forintot fordítottak, ami 6 százalékos csökkenés a bázisidőszakhoz képest.
A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 68 százalékát tíz forgalmazószervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás fele. A 2024. január–júniusi időszakban az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése 11, illetve 9 százalékponttal csökkent a 2023 I. félévihez képest. A mezőgazdasági termelők a jelentős visszaesés ellenére továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 56 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 33, a gabonakombájnok pedig 11 százalékos részarányt képviseltek.
TRAKTOROK
A mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktoroké, amelyekből bőséges a hazai választék. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2024 I. félévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest 491-gyel kevesebb, azaz 864 új kerekes traktor frissítette a gépparkot, 28,7 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 LE alatti, valamint az 50–100 LE-s kategória képviselte 33, illetve 21 százalékkal. Ezzel a 100 LE alatti traktorok a teljes traktorértékesítés több mint felét adták 2024 első hat hónapjában, míg egy évvel korábban ugyanez az érték mindössze 35 százalék volt. Az 50 LE feletti traktorok kivételével valamennyi teljesítménykategóriában jelentősen visszaesett a kereslet, ebben a kategóriában ugyanakkor 12 százalékkal nőtt az értékesítés.
RAKODÓGÉPEK
Az önjáró rakodók értékesítése29 százalékkal maradt el 2024 első hat hónapjában a bázisidőszak eladásaitól, ami 174 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 126-ból 84-et a 7–9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból 5, a csúszókormányos kisrakodókból 57 százalékkal csökkent az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 251-gyel szemben 174 talált gazdára a 2024. január–júniusi időszakban, amelyek mintegy fele volt hazai gyártású.
A KOMBÁJNOK PIACABESZAKADT
A legnagyobb mértékű „zuhanás” a gabonakombájnok piacát érintette. A gabonakombájn-piac 73 százalékkal esett vissza, mindösszesen 68 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba, 9,7 milliárd forint értékben, míg 2023 I. félévében 256-ot értékesítettek, 34,2 milliárd forint értékben. A kombájnokhoz 26 százalékkal kevesebb kukorica- és napraforgó-betakarító adapter talált vevőre idén júniusig, mint a bázisidőszakban. Új önjáró szecskázóból a kereskedők egyetlenegyet sem értékesítettek.
JELENTŐS VISSZAESÉSEKA MUNKAGÉPEK PIACÁN
A mezőgazdasági munkagépek piacán is jelentősen visszaesett a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (1685 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 17 százalékkal csökkent az értékesítés 2024 első hat hónapjában az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépek kategóriáján belül a tárcsás talajművelőkből, a magágykészítőkből és a szárzúzókból vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 35 százalékkal nőtt az értékesítés, a magágykészítők és a tárcsás talajművelők iránt viszont 28, illetve 27 százalékkal csökkent a kereslet. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 29 százaléka volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.
A gyümölcs- és szőlőápolás gépeire 3 százalékkal csökkent az igény. Ebben a gépcsoportban az ültetvényben használható szár- és venyigezúzók, valamint a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből (279 darab) 53, vetőgépekből (231 darab) 59 százalékkal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (242 darab) képviselték. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (114 darab), ami 66 százalékkal maradt el a bázisidőszaki forgalomtól. A növényvédő gépek iránti kereslet 38 százalékkal csökkent. A piacra került 439 növényvédő gépből 268 függesztett, illetve vontatott, míg 26 önjáró szántóföldi permetezőgép, 69 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 41 százalékkal csökkent, ezen belül a rendkezelők és a fűkaszák forgalma 45, illetve 44 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A bálázógépekből drámai a visszaesés, 71 százalékkal értékesítettek kevesebbet, összesen 78-ra volt vevő, de ezek mind hengeres bálázók voltak, új szögletes nagybálázóból egyet sem sikerült értékesíteniük a forgalmazóknak.
Mellettük 29 új bálacsomagoló gépet adtak el, 51 százalékkal kevesebbet, mint 2023 első félévében. Az öntözőgépek forgalma 65 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat, 2024 első hat hónapjában 5,4 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg 2023 azonos időszakában 3,3 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 37 százalékkal csökkent, pótkocsikból 258 darabot adtak el az egy évvel korábbi 407-tel szemben. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 29 százaléka volt hazai gyártású termék. A gazdaságokba került permetezőgépekből 36, a szállítójárművekből 38 százalék, a traktoros homlokrakodóknak pedig több mint a fele származott hazai gyártóüzemből. Az értékesített kombájnadapterek harmada volt magyar gyártású.
INFORMÁCIÓ AZ ADATGYŰJTÉSRŐL
A statisztikai jelentés a Mezőgazdasági gépek forgalma című, 1270-es nyilvántartási számú Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében végzett adatgyűjtés alapján készült. Az adatgyűjtés a statisztikai törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásai szerint történik, figyelemmel a 138/2004/EK-rendeletre. Az adatszolgáltatás a mezőgazdasági gépeket forgalmazó vállalkozások számára kötelező. Az adatgyűjtés teljes körű, és a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített mezőgazdasági gépek mennyiségéről és értékéről nyújt információt. A statisztikai felmérés 188 mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készült, 2024-ben.
Forrás: Agrárközgazdasági Intézet
