A szántóföldi növénytermesztésben – az eltérő ökológiai adottságoknak megfelelően – különböző talajművelési eljárásokat gyakorolnak, illetve forgatásos, forgatás nélküli és ezek hagyományos, illetve művelettakarékos eljárásait alkalmazzák.
A legegyszerűbb gabona-sorvetőgép konstrukció
KÜLÖNFÉLE IGÉNYEKRE
Ez azt is jelenti, hogy az alkalmazott vetéstechnológia és az alkalmazott műszaki eszközök – a sűrű sortávolságú növények esetében is – nagyon változatos konstrukciós megoldásokban állnak rendelkezésre. A változatos vetéstechnológiai igények kielégítésére egyaránt találkozhatunk mechanikus, soronkénti magadagolású, és gravitációs magtovábbítású vagy központi magtartályos, központi magadagolású, pneumatikus magszállítású gépekkel. A vetéstechnológiai igényeknek megfelelően a gabona-sorvetőgépek különböző talajművelőgépekkel egybeépített vagy azokkal összekapcsolható gépkombinációkkal is rendelkezésre állnak.
Soronkénti magadagolású gabona- sorvetőgép forgóboronás magágykészítővel gyári összeépítésben
VETŐ- ÉS MAGÁGYKÉSZÍTŐGÉPEK
A soronkénti magadagolású gépek magtartálya alatt soronként helyezkednek el a vetőtengelyre felfűzve a toló- vagy bütyköshengeres adagolóegységek (1. kép). Ez a konstrukciós megoldás egyben a gépszélességi, illetve munkaszélességi méreteket is korlátozza. A konstrukció előnye, hogy a kivetendő mag a rövid ejtőcsöveken keresztül jut el a csúszó- vagy tárcsás csoroszlyás vetőszerkezethez. Az adagolószerkezet hajtása talajkerekekről vagy dörzskerékhajtással történik. A folyamatos innováció eredményeként ezeknél a hagyományos vetőgép-konstrukcióknál kialakítottak elektromos vagy hidraulikus vetőtengely-hajtású változatokat is. A vetőtengely elektromos, illetve hidraulikus hajtása lehetővé teszi az elektronikus távvezérlést, és digitális, valamint GPS alkalmazásokat a kivethető magmennyiség menet közbeni változtatására vagy a sorelzárásokra. A technológiai alkalmasság bővítésére pedig e gépek egyes típusait is kialakították talajművelő, magágykészítőgépekkel egybeépített vagy összekapcsolt változatban. A magágykészítőgépek lehetnek simítós rövidtárcsák vagy forgóboronák. A magágykészítő rövidtárcsák vagy forgóboronák külön váz- és függesztőkerettel kapcsolódnak a vetőgép vázkeretéhez, és igény esetén le is kapcsolhatók arról. Gyári gépkombinációnál ezt a műveletet külön kiépített hidraulikus rendszer segíti (2. kép). A szabványos, mechanikus hárompont-csatlakozókhoz egyéb más gyártmányú munkagépek is csatlakoztathatók (3. kép). A hagyományos építésű gabona-sorvetőgépek vetőszerkezete csúszó- vagy tárcsás csoroszlyás szerkezeti kialakítású lehet.
Üzemi összeépítésű sorvetőgép és kultivátoros magágykészítő összekapcsolása
SZÉLES TECHNOLÓGIAI ALKALMASSÁG
A csúszó- és tárcsás csoroszlyás hagyományos gépek alapváltozatai – a megfelelő magágykészítés után – a forgatásos talajművelési technológiában is alkalmazhatók. A magágykészítővel, forgóboronával vagy rövidtárcsával szerelt változatok – a forgatás nélküli alapművelés esetén is – megfelelő magágyba tudják elvégezni a vetést.
A hagyományos gabona-sorvetőgépek egyes típusait tárcsás csoroszlyás direktvető berendezésekkel szerelték fel, melyekkel minimális talajművelés vagy talajművelés nélkül is eredményes vetés érhető el. A minél szélesebb technológiai alkalmasság biztosítására a különböző növénykultúrákhoz – eltérő vetőmagméretükhöz igazodóan – különböző adagolóhengerek alkalmazhatók. A nagyméretű, a közepes és aprómagvak vetésére alkalmas adagolóhengerek a vetőtengelyen cserélhetők. A kivethető magmennyiség a vetőtengely fordulatszámával, mechanikus hajtás esetén különböző lánc- és fogaskerék-hajtású áttételének állításával, elektromos vagy hidrosztatikus hajtásnál pedig a meghajtó motorok fordulatszámának változtatásával állítható. Egyes típusok külön aprómagtartállyal vannak felszerelve.
Direktvetésre is alkalmas, soronkénti magadagolású gépkonstrukció
EZÉRT ROBUSZTUSABBAK
Ezek a direktvetésre is alkalmas gabona-sorvetőgépek a hagyományos gabonavetőgépekhez hasonló kialakításúak. A magtartály, az adagolószerkezet és meghajtása, a vetőmagmennyiség állítása az előzőekhez hasonló. A direktvetés, illetve a művelettakarékos talajművelési technológia okozta nagyobb mechanikai igénybevételek elviselésére erősített vázkeretű, robusztusabb építésű gépek. A tárcsás csoroszlyás vetőszerkezetük is bonyolultabb. A direktvetésre alkalmas gabona-sorvetőgépek is alkalmasak a vetéssel egy menetben történő műtrágya-kijuttatásra, erre kettős tárcsás csoroszlyákat alkalmaznak. Egyik a mag vetőágyba juttatására, a másik pedig a műtrágya vetőágy mellé vezetésére. A vetési mélységet egyes típusoknál – a talaj egyengetését is elvégző – mélységállító kerekekkel lehet beállítani. A vetőágy tömörítését különböző gumikerekes vagy gumihengeres szerkezet végzi (4. kép). Ezeknél a gravitációs magszállítású gépeknél – konstrukciós okok miatt – a munkaszélesség növelése bizonyos mérethatárokon túl (magtartályméret, vetőtengely-hajtásátvitel stb.) már nem lehetséges (max. 4 m). A munkaszélesség csak vonókerettel vagy a gépek közvetlen összekapcsolásával szabályozható.
Központi magtartályos és magadagolású, pneumatikus magszállítású, forgóboronás magágykészítővel kombinált gép
HENGERES ADAGOLÓK
A gabona-sorvetőgépek másik csoportjába a központi magtartályos és magadagolású, valamint a pneumatikus magszállítású gépek tartoznak (5. kép). Ezeknél a gépkonstrukcióknál a magtartályhoz épített központi magadagoló-szerkezet, egy celláskerék vagy celláshenger juttatja a vetőmagot a ventilátor nyomólégáramába. A radiál lapátozású ventilátorok hajtása mechanikusan, az újabb fejlesztésű konstrukcióknál elektromosan vagy hidrosztatikusan történhet. A magadagoló celláshenger vagy -kerék által a légáramba jutott magot a nyomólevegő a magelosztófejekhez, tornyokhoz szállítja, ahol a magok soronként, a magvezető csöveken keresztül jutnak a vetőcsoroszlyákhoz, illetve a vetőcsoroszlyák által nyitott magárokba. A legújabb fejlesztésű konstrukcióknál a magadagoló-szerkezet hajtása elektromosan, villamosmotorokkal történik. Ez a hajtásátviteli mód nagyon pontos szabályozási lehetőséget, menet közbeni fordulatszám-szabályozást, és kivetett magmennyiség-változtatást biztosít. A pneumatikus magszállítású gépeknél is az eltérő méretű vetőmagok pontos és biztonságos kiadagolása céljából különböző konstrukciós kialakítású celláshengereket alkalmaznak. A cellás adagolószerkezet egyben biztonságosan választja le a magtartály beömlőnyílását a ventilátor nyomóoldali ágáról. A központi magtartályos magadagolású, pneumatikus magszállítású és mageloszlású konstrukció 48–96 soros, nagy munkaszélességű gépek kialakítását is lehetővé teszi. A nagy munkaszélesség miatt ezeknél a gépek nagyméretű és tartálytérfogatú magládákat, egyes típusoknál pedig járókerekekkel alátámasztott vetőkocsikat alkalmaznak. Ezeknek a nagy teljesítményű gépeknek a kiszolgálása komoly logisztikai feladatot jelent, és gondosan meg kell szervezni a szükséges vetőmag kiszállítását és a feltöltést. A nagy tartálytérfogatú magtartályok feltöltése – a mellékidők csökkentése céljából – csigás feltöltőkkel vagy flexibilis konténerekből rakodógépekkel (6. kép).
A nagyteljesítményű, központi magtartályos gép feltöltése flexibilis konténerből
VETŐSZERKEZETEK
Az említett követelmények kielégítésére, a biztonságos maglehelyezés biztosítására, a pneumatikus gabona-sorvetőgépekhez is különböző konstrukciójú vetőszerkezeteket alakítottak ki. A nehéz talajviszonyok mellett nyitótárcsával, duplatárcsás vető- és műtrágyacsoroszlyákkal és késes csoroszlyás, míg könnyebb szerkezetű talaj mellett csúszócsoroszlyás vetőszerkezettel szerelt gépek használhatók. Emellett alkalmaznak kultivátor kialakításúakat, magnyomó kerekekkel és magtakaró szerkezettel felszerelt változatokat is. A csoroszlyák megfelelő terhelését tekercsrugók biztosítják, melyek előfeszítése soronként külön-külön beállítható. A vetőcsoroszlyák után elhelyezett magnyomókerekek biztosítják a tökéletes mag-talaj kapcsolatot. A biztonságos magtakarás szempontjából a rugósfogú boronáknak nagy szerepük van. Direktvetőelemekkel felszerelve pedig nagy területteljesítménnyel alkalmazhatók a direktvetéses technológiában (7. kép).
Direktvető vetőelemekkel felszerelt változat munka közben
A KELÉS ÉRDEKÉBEN
A pneumatikus rendszerű gabona-sorvetőgépeknél is nagy jelentősége van a műveletek összekapcsolásának. Az egyes talajművelési munkáknak a vetéssel egy menetben történő elvégzése nem csak a műveleti költségek csökkentése szempontjából fontos. Ez a vetőmag csírázásához, az egyöntetű kelés kialakulásához is optimális körülményeket teremt. Ezért a pneumatikus rendszerű gépeknél is kialakultak a vetéssel, magágykészítéssel egy menetben történő elvégzésére alkalmas gépkapcsolatok.
Ez azt jelenti, hogy a pneumatikus vetőgépekhez is gépkombinációban összeépítik az előzőekben ismertetett talaj-előkészítő, magágykészítőgépeket, gumikerekes és rugós simítókat, rövidtárcsákat, tárcsás boronákat, kultivátorokat. A vetőelemek, csoroszlyák tekintetében pedig a tárcsás, csoroszlyás, késes és kultivátor szerszámos vetőcsoroszlyákat egyaránt alkalmazzák.
Osztott tartályos gép mag- és műtrágya-adagoló rendszere, és az elektromotoros hajtásátvitel
KIJUTTATÁS
A pneumatikus gabona-sorvetőgépek is rendelkeznek a vetéssel egy menetben kijuttatható (starter) műtrágyatartállyal, adagolóberendezéssel és műtrágyacsoroszlyával. A műtrágya adagolása – az újabb géptípusokon – központi tolóhengeres vagy celláskerekes adagolóval történik a központi műtrágyatartályból. A szállítást a pneumatikus nyomólégáram végzi a soronkénti elosztótoronyhoz (8. kép). A műtrágya kijuttatása soronként történik. Egyes típusokon 300–400 l-es mikrogranulátum-tartályt, illetve -kijuttatót is építettek.
A vetőcsoroszlyára épített szemenkénti magadagoló adapter
KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS
A kalászos gabonák termesztése során is fontos szempont a termelési költségek csökkentése. A kivetendő vetőmagmennyiség csökkentése ebből a szempontból jelentős tényezőnek számít. Ezért a nemesítők számos olyan hibridet (őszi búza) nemesítettek, melyek a hagyományos 180, illetve 200 kg/ha feletti kivetendő magmennyiség mellett akár 70–100 kg/ha vetőmagnormával vethetők ki, illetve termeszthetők. A kis vetőmagmennyiséggel történő vetés megvalósítására a gabona sorvetőgépek egyes gyártói kialakították a gabona szemenkéntvetőkonstrukciókat. Az őszi búza, illetve repce vetésére egyes típusoknál a vetőcsoroszlyára épített szemenkéntvetőadaptert alakítottak ki (Horsch Pronto). Az adapter a vetőcsoroszlya maglevezetőcsövére épített zárt házában forgó lapátkerék, mely a nyomólégáramban szállított vetőmagot egyenként adagolja az ejtőcsőbe. Természetesen a szemenkéntvető adapter alkalmazásához újrendszerű vetőcsoroszlya-szerkezet és elektronika tartozik (9. kép). A vetőmag áramlását a magelosztó toronyra épített optikai szenzorok ellenőrzik. Egy piezoelektromos szenzor érzékeli a jeleket, meghatározza a másodpercenként áthaladó magok számát, és közvetíti a vetőgép monitorjára. Közben a radarszenzorral mért munkasebesség alapján határozza meg a kivetett mag mennyiségét. A kialakított szoftverrel végezhető el a megfelelő vetőmagnorma beállítása, vagyis kiváltható a mechanikus leforgatás.
A Väderstad gépeken fotocellás vetésellenőrző rendszert alkalmaznak
A Seed Eye szenzort a Väderstad Rapid és Spirit típusjelű gépeken alkalmazzák. A Digitroll Kft. által kifejlesztett berendezésnél a maglevezetőcsövekbe épített hat, infravörösfénnyel dolgozó fotocella végzi az ellenőrzést, és számolja a nagy sebességgel áramló magokat. A monitoron keresztül menet közben is ellenőrizhető a kivetett magmennyiség, illetve elvégezhető a leforgatási próba (10. kép).
Természetesen egyéb leforgató és kalibráló rendszereket is alkalmaznak (pl. a Lemken: a magtartályba épített elektromos mérlegből, leválasztó ciklonból, mérőedényből, terítőkúpból álló rendszert, valamint a hozzá kialakított elektronikai szoftvert és ISOBUS terminált).
A kalászos gabonák sorvetőgépeire tehát jellemző a digitális jelátvitel, a szenzortechnológia, ISOBUS szoftver, illetve adatátvitel, fedélzeti komputer és terminálok alkalmazása. Jellemző az ISOBUS és GPS munkagép-traktor kombináció. És a robotizációs fejlődésből a vetéstechnológia sem maradhat ki, itt is megjelentek a robotok (11. kép).
A GPS technológia alkalmazása, az automata kormányzás, az ISOBUS adatátvitel a kalászos gabonák vetése során is javítja a művelet- és fogáskiosztás pontosságát – még a szokásosnál magasabb vetési munkasebesség mellett, és lehetőséget biztosít a precíziós vetés, a tábla- vagy tápanyagtérkép szerinti vetés megvalósítására, a kivetett magmennyiség menet közbeni szabályozására. A kalászosgabona-vető gépeken kiépített ISOBUS terminálok által rögzített üzemeltetési adatok lehetőséget biztosítanak ezen adatok USB-s továbbítására és PC-n történő kezelésére. (12. kép).
A kalászos gabona sorvetésében is megjelentek a robotok
SZÉLES VÁLASZTÉK
Az ismertetett konstrukciós megoldások nem ölelik fel a kalászos gabonák sorvetőgépeinek teljes választékát, de a hazai mezőgéppiacon is számos gyártó jelen van. Szinte valamennyi gyártó palettáján megtalálhatók a hagyományos, soronkénti magadogolású és gravitációs magszállítású, valamint a központi magtartályos és magadagolású, pneumatikus magszállítású gépek. Ugyancsak széles típusválasztékban vannak jelen ezen gabona-sorvetőgépek különböző talajművelő-, illetve magágykészítőgépekkel kombinált változatai is.
A GPS alkalmazások a kalászos gabona vetésében is javítják a pontosságot
dr. Kelemen Zsolt, műszaki szakértő
