Akár túl száraz, akár túl nedves — a mezőgazdasági termelőknek újra kell gondolniuk a szokásos művelési módszereket. Összefoglaljuk, hogy melyik módszer segíthet a víztakarékos és glifozát nélküli gazdálkodásban.
Elöljáróban: nem akarjuk ebben a cikkben az ekét és a forgóboronát ördögi találmánynak kikiáltani. Mindkét eszköznek megvan a maga létjogosultsága, és a jövőben is használni fogják őket. Tekintettel azonban a növekvő időjárási szélsőségekre és az erősödő társadalmi vitára a fenntarthatóságról, nem árt újragondolni saját nézeteinket és munkamódszereinket. Ehhez el kell búcsúznunk a maximális hozam elérésére irányuló törekvéseinktől – ami azonban bizonyos körülmények között felveti a mezőgazdasági és támogatási politikák módosításának szükségességét is.
Az idei száraz áprilisban az önjelölt időjárási és éghajlati szakértők horrorisztikus forgatókönyvekkel riogattak: egy aszályos nyár áll előttünk, mint 2018ban, és hamarosan elfogy a víz. A földigiliszták kipusztulnak és, és, és… Még ha ez inkább eltúlzott és polarizált is: a 2018 nyarán és ősszel, valamint 2019 tavaszán bekövetezett aszálykárok, a vándorló dűnék kialakulása a Mecklenburg Vorpommern tartományban található értékes anyaföldből és további események mind azt mutatják, hogy sok helyen szükség van a gondolkodás megváltoztatására. Szerencsére az erózióval fenyegetett területeken a porszáraz talajra áprilisban nem esett nagyon erős eső – különben a változást sürgető nyomás akkor más irányból származna, és sokkal nagyobb hangsúlyt kapna. Tehát ez a következőt jelenti: megelőzés és előrelépés, ahelyett, hogy a populistákra hagynánk a mezőgazdaságot!
A mezőgazdaság vízgazdálkodásának javítása érdekében számos megoldással próbálkozunk – mind a vetésforgó kialakításában, mind a műszaki megoldások kiválasztásában. Az olyan eljárások és eszközök, amelyekkel víztakarékos gazdálkodás valósítható meg, részben átsegítenek az extrém csapadékos éveken is.
AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE
A szántóföld racionális kezelésének alapjaként a köztesnövény-termesztést most már magától értetődőnek kell tekinteni. Igen, a köztesnövényeknek vízre is szükségük van. De: éppen 2019 tavasza mutatta meg, hogy a zárt köztesnövény-állományok, függetlenül attól, hogy fagytűrők vagy sem, jelentősen több vizet tartottak a talajban, mint amennyit fogyasztottak. Itt áprilisban még be tudtunk menni az állományokba, és a talajfelszín megkaparásakor nedves földet érezhettünk a kezünkkel. Azok, akik kora tavasszal feltörtek mindent, és a magágykészítő kombinációkkal addig egyengették a területeket, amíg végül már porfelhő szállt, ők kárt okoztak, mivel minden munkaművelet csökkenti a talajvizet, és a talajtakaró nélküli felszíni réteg a széllel és a napsütéssel szemben védtelen. Különösen azonban a csökkentett talajművelési módszerek esetében kell figyelni a termőhelyhez és a gazdasághoz illő eljárásmódok kiválasztására – különben a művelési módszerek megváltoztatása gyakran eleve kudarcra vannak ítélve.
Fontos: használja ki a jó és a szokatlan időjárású éveket kísérletezésre! Kizárólag a siker és a kudarc tapasztalatai vezetnek megalapozott stratégiához és megfelelő gépesítéshez az Ön vállalkozásában.
- STRATÉGIA: SEKÉLY MŰVELÉS
A víz megtakarításának egyik lehetséges módja természetesen a munkamélység csökkentése. Ez azonban nem mindig ideális megoldás, mert néha egy mélyebb lazításra lehet szükség. Ez azonban részlegesen is lehetséges – erről később még részletesen írunk. Ha már nagy a szárazság, és nem várható csapadék, akkor egy sekély talajkezelés megszakíthatja a talaj kapillárisait, és késleltetheti a mélyebb talajrétegek további kiszáradását. Ha azonban túl sekély és csak száraz talajban dolgozott, akkor a túl kevés maradék nedvesség nem fogja elősegíteni a kihullott gabonamagok vagy a gyomnövények magjainak, ill. a vetésre kerülő köztesnövények magjainak csírázását – és alig van szalmarothadás is. Ha azonban folyamatos a talajtakarás, akkor alatta alacsony nedvességtartalom mellett is képes mikroklíma kialakulni, amely legalább serkenti a csírázást.
A sekély talajműveléshez szükséges eszközök különböző kivitelben kaphatók:
▪Szalmaterítő pálcasor és szárrendező
Földdel fedik, szélesen széthúzzák a szalmakupacokat, és csak max. 2,5 cmre művelik a talajt. Az alkalmazási körülményeknek azonban nem szabad túl nedvesnek vagy túl száraznak lenniük. Például a pálcás borona a magokat száraz repedésekre húzhatja – ahol nem tudnak csírázni a finommorzsás talajkapcsolat nélkül. A pálcás boronákat elsősorban önálló eszközként, de rövid tárcsás boronák előtt is vagy egy nehéz hengerrel kombinálva (pl. Dal-Bo) is alkalmazzák. A repcetarló és elhalt köztesnövények esetében ajánlott az elülső késes henger és a hátsó szárrendező kombinációja.
POROS: a víztakarékos és eróziócsökkentő talajművelés a jövőben ismét fontosabbá fog válni. Itt gyakran keresnek speciális technikákat – a több gazdaságban történő használat növeli a gépek kihasználását és megosztja a beszerzési költségeket
A késes hengerek segítik a sekély minimális talajművelést
A szárrendező nemcsak tarlóhántásra használható
Az olyan gyártók, mint a Wallner, számos pálcaformát és különböző vágószerkezetet kínálnak a fogakhoz, valamint keményfém bevonatot a fogak hosszabb élettartama érdekében. Mellékesen, a borona is használható a második tarlóhántáshoz – azaz a kihullott a gabona és gyomnövények mechanikai irtására. Bár ez nem takarít meg vizet, a jövőben a glifozátra vonatkozó tilalom esetén fontosabbá válhat.
▪Nagy rugós fogú borona és rugós fogú kultivátor
Lúdtalp kapákkal felszerelve sima, sekély tarlóművelést tesznek lehetővé. A kapák rezgésének köszönhetően sok finommorzsás talaj keletkezik, a hátrahagyott magágy pedig durva, porózus és a vizet könnyen felveszi.
▪Kompakt tárcsás boronák
A kis tárcsaátmérő, sima vagy csak finom fogazású tárcsákkal lehetővé teszi a sekély munkamélységet, jó talajkövetés mellett. Még sekélyebben dolgozik a talaj és a szerves anyagok intenzív keverésével a 2017-ben bemutatott CrossCutter Disc a Väderstad Carrier rövidtárcsán.
▪Ásóboronák
Ezek korábban elég gyakoriak voltak, különösen a kötöttebb talajokon, de azóta egy kicsit feledésbe merültek. Szintén sekélyen dolgoznak, de csak részben, a késeknek köszönhetően. A talajmegmunkálás után még mindig sok álló tarlómaradvány van, amely megfelelő időjárás esetén, mint egy harmatfogó, a talajközeli mikroklíma kialakítását segíti. Az erózió veszélye csekély, mivel a laza és szilárd talajterületek váltakoznak, és a földbe beleszúró kések jó vízfelvételt biztosítanak.
▪Legyező alakú egyengetőtárcsa-kombináció
A francia gyártó, az Actisol új eszközök kombinációját mutatta be 2019-ben a SIMA kiállításon. A Stell-Air alapszerkezetében egy rövidtárcsás boronára hasonlít, de a homorú tárcsák helyett egyedi, gumis rögzítésű, és ferdén álló ujjas vagy legyező alakú egyengetőtárcsák használatosak. Ez sekély, mégis intenzív tarlóművelést tesz lehetővé. A Stell-Air felszerelhető egy lezáró 3 soros pálcás boronával vagy egy lezáróhengerrel, valamint elöl haladó lazítófogakkal.
▪Láncos tárcsás borona
A koncepció Ausztráliából származik, a legismertebb gyártó a Kelly, amelynek eszközei Németországba is eljutottak. A tengelyek vagy gerendelyek helyett a tárcsák egy láncon helyezkednek el, ami minimális munkamélység mellett nagyon jó talajkövetést tesz lehetővé. A láncok ferde irányú elrendezése miatt a tárcsák nemcsak bekeverik a tarlómaradványokat, hanem szétzúzzák a növényi maradványokat, és ezért alkalmasak a kukoricatarló művelésére is (kukoricamoly elleni védekezés). A Kelly Engineering jelenleg új képviseletet hoz létre a német nyelvű országok számára.
▪Késes hengerek és tandem késes hengerek: Ezek a gyártótól és a munkagéptől függően, önállóan vagy hengerrel, boronával, hullámos tárcsákkal vagy rövid tárcsás boronával együtt használhatók. Bár elsődlegesen a szerves anyagokat aprítják, de a finomszemcsés talajt is a felszínre dolgozzák. A talaj és a növényi maradványok ellenkésként működnek, ezért a talajnak nem szabad túl puhának lennie. A kések szinte minden gyártónál simák, a Wallner 2019 óta opcionálisan fogazott pengéket is kínál. A késes hengereket más eszközökkel kombinálva is érdemes használni, amelyek kiegészítésként a keresztirányban vágó kések mellett hosszirányban is vágnak és kevernek. A köztesnövény-állományok lehengerezéséhez és szétzúzásához, valamint aprításához gyakran elegendő a hengerek önálló használata – ehhez vannak speciális, nagyrészt erre a célra épített eszközök (ún. Roller Crimper). A gabonaszalma és a gabonatarló esetén kevésbé alkalmasak a késes hengerek, mivel ezek nehezen apríthatók és általában túl rövidek.
▪Késes dobok
A késes hengerekhez hasonlóan működnek, de általában egyedi rugós felfüggesztésűek és többsorosak. Ilyen például az IAT Hektor Gigant, valamint a Glyphono ugyanettől a gyártótól (még prototípus). A késes dobok nagyon sekélyen dolgoznak, és alig okoznak függőleges mozgást a talajban. Alkalmazható köztesnövényeknél, a repcetarlón és kukoricatarlón. A Dickson a Variofield és a VF Single, valamint a VF Double sorozatához nyitott késes dobokat kínál alternatív eszközválasztékként.
A kompakt tárcsás borona és az elöl haladó szalmaterítő pálcasor kombinációja
Ujjas tárcsák a homorú tárcsák helyett: Atcisol Stell-Air pálcásborona-egységgel
Väderstad CrossCutter Disc a Carrier rövidtárcsán az intenzív bekeverés érdekében, alacsony munkamélység mellett
Az ásóborona nyílt pórusú, erózióra kevésbé hajlamos talajfelszínt hagy hátra
A Kelly láncos tárcsás borona különösen sekélyen dolgozik, nagyon jó talajkövetés mellett
2. STRATÉGIA: SÁVOS MŰVELÉS
Vizet takarítanak meg azok is, akik nem a teljes területet művelik, hanem csak sávokat. A legismertebb formája a StripTill, amely a cukorrépa- és a kukoricavetés előtt, szerves és részben ásványi műtrágya kijuttatásával együtt került bevezetésre. Ezután az RTK-nyomsávok átvétele után közvetlenül a megművelt sávokba vetnek. A gabonafélék esetében van egy hasonló vetési eljárás, amelyet azonban inkább lazító vetésnek neveznek. Itt a gabonát sávokban vetik, míg az elöl haladó kapák 20 cm-re vagy annál mélyebben lazítják a talajt. Ezzel egyidejűleg a sávban a talajba műtrágya is kijuttatható. A repce- és a gabonavetés kombinálásának lehetőségei a hígtrágya talajba juttatásával együtt még fejlesztés alatt állnak. A legsokoldalúbb vetőgép ebben a szegmensben a Mzuri Pro-Til Select, amit már részletesen bemutattunk, és ennek a gépnek a jellemzője, hogy az elfordítható vetőcsoroszlyáknak köszönhetően kanyarodáskor is veti a magokat a meglazított területeken. Ebben a piaci szegmensben további gyártók is képviseltetik magukat, pl. a Claydon (Hybrid és Hybrid T), a Horsch (Focus TD), a McConnell (Seedaerator) és a Sumo (DD) – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezek közül valamennyi vetőgépet közvetlenül a tarlóba vagy a köztes növénybe történő vetésre tervezték, de sekélyen művelt talajba is tudnak vetni. Az elöl haladó lazítókések és a késes vetőcsoroszlyák mindig kő- és szármaradványmentes magágyat biztosítanak. Egyébként a közvetlenül a tarlóba történő sávos vetés esetén a tarló hosszú időre természetes gyommentességet biztosít a vetett sávok között. Ha a vetés a korábban megművelt talajba történik, vagy a vetett sávok között a szalma mennyisége már nem biztosít védelmet a gyomokkal szemben, akkor mechanikus gyomirtást végezhetünk. A Claydon a Hybrid vetőgépeihez Terrablade frontkapákat kínál a választékban, amelyeket külön erre a célra fejlesztettek ki (a szerszámok távolsága a sorban 30 cm). Mindenesetre ennek a munkafolyamatnak ismét egy kis vízmenynyiség az ára – de csapadék után, a vegyi gyomirtástól eltérően a talaj felszínén képződő kéregképződést is meg tudja szüntetni.
3. STRATÉGIA: DIREKTVETÉS
A csökkentett talajművelésnél ismert módon megy tovább a direktvetés. A definíció szerint direktvetés esetén a talaj legfeljebb 25 százaléka kerül megmunkálásra. Manapság azonban a köznyelvben direktvetésnek nevezik az intenzíven dolgozó mulcsos vetőgéppel közvetlenül a repcetarlóba vagy a köztesnövények közé történő vetést is, mindenesetre ez a gyakorlat nem tartozik a klasszikus direktvetéshez. Az utóbbi Németországban továbbra is csak szűk körben használt, különösen a vetésforgóval, a talajvédelemmel és a gazdálkodással kapcsolatos más, magasabb követelmények miatt. Észak-Amerika egyes régióiban, valamint Dél-Amerikában, Ausztráliában és Oroszország egyes részein viszont már általános gyakorlat a direktvetés.
Ennek a szegmensnek a műszaki kínálata Közép-Európában jól áttekinthető, a gyártók többsége tárcsás vetőcsoroszlyákat használ (eltekintve a lazítóvetés területétől, ami a késes vetőcsoroszlyákkal szintén a direktvetéshez tartozik). Németországban vannak kisebb cégek, mint például az Auf der Landwehr (System Moore). A Horsch 2017-ben bemutatta az Avatar sorozatát, és a programjában szerepel az elöl haladó vágótárcsákkal dolgozó Pronto NT is. Franciaországban a Sly az egyik legismertebb gyártó. Különleges pozíciót képvisel a 2019-es SIMA kiállításon bemutatott Kuhn Aurock, ami bár közvetlenül tud vetni álló és elhalt köztesnövény-állományba, és ugyanígy közvetlenül a tarlóba is, de ehhez felszerelhető a vágótárcsák kiegészítéseként elöl haladó késes hengerrel, így intenzívebben tud dolgozni. Azáltal, hogy alkalmas a vetésre zöld és elhalt köztesnövény-állományokban, jól használható a víztakarékos vetési eljárásokban.
A sorkultúrákhoz alkalmazott Strip Till sávos műveléshez RTK-nyomkövetés szükséges
Lazító vetés mint direktvetési módszer repcéhez és gabonafélékhez sávos vetés formájában
Claydon frontkapa sávos vetési módszerekhez (pl. lazító vetés)
Fontos: A direktvetéssel a mi földrajzi szélességünkön gyakran nem érhetők el olyan terméseredmények, mint az intenzív művelési módszerekkel, hanem 1015 százalékkal kevesebb lesz a termés. Ezen kívül gyakran komplexebb növényvédelemre van szükség. A gazdaság jellegétől függ azonban, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják a fedezeti hozzájárulást. A direktvetés témával a következő számban egy külön cikkben részletesebben foglalkozunk.
4. STRATÉGIA: KEVERÉS HELYETT VÁGÁS
A széltippan és az ecsetpázsit növekvő rezisztenciájával küzdő régiókban a gazdaságok növekvő számban állnak át arra a stratégiára, hogy a repce- és gabonavetéskor a lehető legkevesebb mennyiségű talajt mozgatják meg, hogy a gyomnövényeket ne ösztönözzék csírázásra. Ha a csírázásukat sikerül visszaszorítani, akkor a művelt kultúra számára ennek következményeként több víz és több tápanyag áll rendelkezésre. Műszaki szempontból ehhez például az Amazon (Minimum TillDisc a Cirrus vetőgéphez) és a Pöttinger (WaveDisc a Terrasem vetőgéphez) kínál speciális vágótárcsákat előművelő szerszámként az univerzális vetőgépekhez, amelyeket egyébként az intenzív keverést végző homorú tárcsákkal szerelnek fel. A bordázott vágótárcsákkal ellátott Horsch Pronto NT is említést érdemel ezen a helyen, akkor is, ha a gyártó szerint a direktvetés szegmensbe tartozik. Ettől függetlenül mulcsvetésre is használható. A talajművelés területén is régóta vannak már olyan próbálkozások, hogy a tárcsákat vágó és ne keverő mozgásra használják. Ezek az ún. Vertical Tillage (függőleges művelés) területéhet tartoznak, ahol a talaj lehető legkevesebb mértékű keverése zajlik. A cél itt egyrészt az, hogy a szél és a víz eróziós hatását csökkentsük, másrészt viszont lehetővé tegyük a vetést a nedves talajba. Ráadásul a gyomnövények csírázásának elnyomásával a herbicidek használata csökken. Ehhez az eljáráshoz használható talajművelő berendezéseket gyárt például Észak-Amerikában a Case IH, a Great Plains (Kverneland/Kubota) és a John Deere. Egy ideje azonban az Egyesült Államokban és Kanadában lévő gazdaságokban kezdenek ismét nagyobb számban visszatérni az intenzívebb talajművelési gyakorlatra, például a kompakt tárcsás boronákkal történő művelésre. Ennek egyik oka a genetikailag módosított kukorica szármaradványainak nehezebb rothadása.
5. STRATÉGIA: ÓVATOS LAZÍTÁS
Aki rendszeresen mélyen szeretné – vagy akinek mélyen kell – lazítani a talajait, az figyeljen arra, hogy a munkavégzéskor ne legyenek túl nedvesek és túl szárazak a feltételek. Ezen kívül érvényes a következő is: minél mélyebben történik a munkavégzés, annál szűkebbek legyenek a csoroszlyák és annál nagyobb legyen a fogak közötti húzótávolság. Ha nagy mennyiségű szalmát kell bedolgozni, akkor időnként szükséges a 30 vagy 35 cm-es munkamélységben végzett intenzív keverés. Ahhoz, hogy a kötött talajokon ne keletkezzenek túlzottan nagy rögök, a Väderstad a BreakMix kultivátorkapát kínálja a programjában. Ez a felső rétegben végzi a keverést, de az alsó 5 cm-t csak egy keskeny, keményfém bevonatú orral lazítja. Így a talajszerkezet kevésbé sérül, ami a következő kultúra számára megkönnyíti a talajvíz feltárását.
A mélylazítókat átgondoltan kell használni – és csak fel kell törniük a földet, de nem kell összekeverniük. Ahhoz, hogy a lazítás ne ellentétes hatású legyen, és a talajszerkezetet ne károsítsa, itt is megfelelő feltételeknek kell teljesülniük. Aki nedves talajt lazít, az az elkenődött rétegek képződését kockáztatja. Ha túl szárazat, akkor a kötött talajokon nagy rögök képződnek, amelyek később jelentősen gátolják a gyökerek növekedését.
A direktvetés kevés földmozgással jár, így vizet takarít meg, és ezt segíti a majdnem teljesen zárt talajborítás is
A gépek gyakran bonyolult felépítésűek, és ennek megfelelően drágák
Vágótárcsák előművelő eszközként direkt- és mulcsvetéshez…
…és elöl haladó késes hengerek az álló köztes növényben történő vetéshez
6. STRATÉGIA: HALADÁS TÖBB NYOMVONALON
Nem szabad azonban túl szűklátókörűen vagy dogmatikusan tekinteni a saját művelési módszereinkre a gazdaságunkban. Inkább a helyzet helyes értékelése szükséges, és ez alapján meg kell találni a legjobb cselekvési módot. Ez nem jelent mást, mint a megfelelő műveletek, a munkaintenzitás és a technikák összehangolását a használati feltételekkel. Miért nem ott használják a forgóborona vetőgép kombinációt, ahol értelme van? És a sávos vetőgépet ott, ahol az extenzív vetés a legjobb alternatíva? Vagy miért nem lehet választani a tarlóhántáshoz a kompakt tárcsás borona, a rugós fogú borona, a láncos tárcsás borona vagy a szárrendező, ill. a pálcás borona-henger kombináció közül?
Természetesen könnyebb ezt mondani, mint megtenni, mert csak néhány gazdaság tudja az udvarán az ugyanolyan célra használt eszközök széles választékát felsorakoztatni. A megoldás itt a géptulajdonosok közössége vagy a gépkör lehet, ill. a bérvállalkozók is, akik készenlétben tartják a megfelelő technikai felszerelést. Egy másik lehetőség a Dickson Variofield, ami a legkülönfélébb szerszámokkal szerelhető fel és alakítható át, pl. fogak, homorú tárcsák és késes hengerek, valamint késes dobok.
A növényvédelem és a készletgazdálkodás területén jelenleg heves viták folynak a hibrid gazdálkodás fogalomról. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a mechanikai gyomirtást egy kalap alá vesszük a vegyi növényvédelem intézkedéseivel. A hibrid gazdálkodás többet jelent ennél: nézzék meg nyugodtan közelebbről, hogy a gazdaságok hogyan végzik az ökológiai vagy integrált gazdálkodást, milyen eljárásokat és vetésforgókat használnak. Még ha nem is veszi át az ember a teljes koncepciót a saját gazdaságára: az egyik vagy a másik ötlet jól jöhet, vagy az egyik megközelítés, amit valahol láttunk, elvezethet egy másik megoldáshoz.
A VISSZATÖMÖRÍTÉS A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN
A fent említett intenzívebb művelési lépések esetében fontos, hogy a meglazított talaj visszatömörítését összehangoljuk a talaj állapotával a művelés időszakában. Vagyis, ha száraz, akkor használjuk ki a maximális visszatömörítést. Az elmunkáló eszközök kötött talajon utólagos porhanyítást is végeznek, és ezzel több finommorzsás talajszerkezetről gondoskodnak. Nedves körülmények között azonban óvatosan kell bánni a visszatömörítéssel. Ilyenkor a következő szabály érvényes: olyan sokat, amennyi szükséges, olyan keveset, amennyire csak lehetséges. Mivel nem szabad a gázcserét sem csökkenteni (negatívan befolyásolja a talajéletet és a lebomlást), és túl tömör talajfelszínt sem szabad létrehozni a fenyegető vízerózió miatt. Ezért a cserélhető elmunkáló hengerek optimálisak vagy azok, amelyek egyrészt teherbíróak és jó visszatömörítő hatásúak, valamint jól porhanyítanak, másrészt viszont nyitott, porózus és durvább szerkezetű talajfelszínt hagynak hátra. Ha egy-egy gazdálkodó számára túl drága, hogy többféle hengertípust vásároljon a különböző talajművelő eszközeihez, akkor érdemes elgondolkozni, hogy tagjai legyünk-e egy közösségnek, amelyik közösen használja a gépeket, belépjünk-e egy gépkörbe.
Összegzés
A piac ma sokféle eszközt kínál a víztakarékos műveléshez és vetéshez. Ez a speciális technika azonban költséges, és az egyéni gazdálkodók számára gyakran nem kifizetődő, az alacsony kihasználtsága miatt. Megoldást jelenthet erre a gépeket közösen használó közösségekhez, a gépkörökhöz való csatlakozás, a közös gazdálkodás vagy a bérvállalkozók.
A fent említett gépek használatának előfeltétele gyakran a totális gyomirtók használata – amelyeket azonban egyre többet támadnak. A szántóföldi művelés így a környezetvédelem és az agrárpolitika kereszttüzében áll, és összeegyeztethetetlen célokat kell elérnie. Ez sok gazdaságot szakítópróba elé állít.
A vetőgépeken elhelyezett vágótárcsák különösen a gyomrezisztencia miatt problémás területekhez nagyon keresettek 6Függőleges talajművelő kombináció (Vertical Tillage) Észak-Amerikából
Mivel alig történik földmozgás, a széltippan vagy az ecsetpázsit magjai alig kezdenek csírázni
A Väderstad BreakMix kultivátorkapa csökkenti a rögképződést – ez kedvez a kötöttebb talajok kapillaritásának
A vetésforgóban következő növény vízellátása szempontjából különösen a kötött talajokon döntő fontosságú a megfelelő visszatömörítés és a talajrögök utólagos porhanyítása. Mindazonáltal a gázcserének továbbra is zavartalanul kell zajlania
Matthias Mumme
