Aki ma gabonát termel, annak a silója és szárítója már régen nem egyszerű „vas”. A terményben álló pénz, a kiszámíthatatlan időjárás, az energiaárak ingadozása és a munkaerőhiány együtt kényszerítik ki, hogy a tárolás és szárítás mögött tudatos mérnöki gondolkodás álljon. Erről szólt a HETECH kecskeméti szakmai napja is.
OKOS SILÓK, MEGALAPOZOTT DÖNTÉSEK
Az előadók egyik főszereplője a spanyol Gescaser cég szakembere, Amadeu Casane Sala volt, aki az „intelligens gabonatárolás” gyakorlatát mutatta be. Egy nagyon gazdabarát mondattal foglalta össze a lényeget: a silóban valójában nem csak termény van, hanem sok pénz gabonaformában. Ebből következik, hogy a silóban zajló folyamatokat folyamatosan kell figyelni – különben a problémát csak akkor vesszük észre, amikor a veszteség már bekövetkezett.
MIT TUD EGY MODERN SILÓFIGYELŐ RENDSZER?
A Gescaser több mint 4 évtized alatt, közel 50 országba exportálva több száz megvalósított projekt tapasztalatával fejlesztette ki saját silómonitoring-rendszerét. A szondákat és elektronikát házon belül gyártják, a rendszer pedig moduláris: beilleszthető meglévő silótelepekbe. A rendszer alapját a silóban függőlegesen elhelyezett hőmérsékletszondák, a hozzájuk kapcsolódó elektronikai egységek és egy központi interfész adják, amely a számítógépes szoftver felé továbbítja az adatokat. Erre épülnek rá a kombinált hőmérséklet–páratartalom-szondák, CO₂-szenzor a biológiai aktivitás jelzésére, időjárás-állomás, tetőszonda a páralecsapódás megelőzésére, valamint szintmérő radarrendszer. A rendszer lelke a szoftvere, amely nemcsak gyűjti, hanem értelmezi is az adatokat. Grafikonokon mutatja, hogyan hat egy-egy szellőztetési ciklus a termény hőmérsékletére, ábrázolja a siló keresztmetszeti hőeloszlását, jelzi az elmozdult vagy hibás szondákat.
MIÉRT KÜLÖNÖSEN FONTOS EZ ANNAK, AKI SZÁRÍTÓT ÜZEMELTET?
A gyakorlatban a szárító és a siló ugyanannak a folyamatnak két fele. Sok gazdaságban még elkülönítve gondolkodnak róluk, pedig a szárítás hatása a silóban folytatódik. Ha a nedvességtartalom és a hőmérséklet nincs rendben, a problémák – penészedés, minőségvesztés – akár hetekkel később, már a tárolás alatt jelentkeznek.
A spanyol példák jól mutatták, hogy:
- minél hosszabb a tárolási idő, annál nagyobb a szerepe a folyamatos ellenőrzésnek;
- a külső levegő állapotához igazított, automatizált szellőztetési stratégia valódi veszteségcsökkentő eszköz;
- nagyüzemi szinten (pl. magyar, szerb, román telepeken) a monitoring és automatika már nem „extrának”, hanem alapfunkciónak számít.
Egy modern silómonitoring-rendszer tehát a szárítási technológiát kiegészítő és megvédő eszköz: gondoskodik arról, hogy amit a szárítóval elértünk, azt a silóban ne veszítsük el.
GÁZ HELYETT ALTERNATÍV HŐ – HETECH MEGOLDÁSOK
HETECH technológia: gáz helyett alternatív hőforrásokkal üzemeltetni, anélkül, hogy a szárítót magát le kellene cserélni. Kardos László előadásában ismertette továbbá a HETECH-Anthera fejlesztésekkel megvalósított gázkiváltó megoldásaikat, amelyek során a mezőgazdasági alapanyagokból nyerhető hőenergia. A koncepció lényege: a szárítóhoz egy külső hőtermelő egység (pl. biomasszakazán, melegvizes hőrendszer, egyéb hőforrás) kapcsolódik, a két rendszer közé pedig egy a telephez és szárítótípushoz méretezett hőcserélő és levegőelosztó modul kerül.
PÉLDÁK MŰKÖDŐ TELEPEK BEMUTATÁSÁVAL
Petrovszki Ádám tervező megvalósított példákon keresztül mutatta be, hogyan épül fel egy gázkiváltó megoldás a gyakorlatban. Szó esett 2,5, 4,5 és 7MWos tüzelőberendezésekről, hengeres szárítókhoz illesztett megoldásokról, nagy szikraoltó egységekről és a melegvizes hőcserélők különböző elrendezéseiről is. Hangsúlyozta, hogy a gázkiváltás ma már reális alternatíva, nem szükségszerűen jár új szárítóvásárlással; a siker kulcsa a telep adottságaira szabott mérnöki tervezés.
TÖBB, MINT BERENDEZÉS: SZOLGÁLTATÁSCSOMAG GAZDÁKNAK
Külön kerekasztal előadásban foglalkoztak a pályázati lehetőségekkel is. Azok számára, akik szárító- vagy telepfejlesztést terveznek, ma már szinte elválaszthatatlan kérdés, hogy milyen támogatásokból lehet finanszírozni a beruházást, milyen feltételekkel érdemes belevágni. A beszélgetés során részletesen áttekintették az egyes hivatalos folyamatok várható időigényét: az engedélyeztetés, a területmódosítás, a villamosenergia-kapacitás kialakítása és a szükséges hatósági egyeztetések mind olyan tényezők, amelyek érdemben befolyásolják a beruházások ütemét. A legfontosabb tanulságként hangsúlyozták, hogy azok az ügyfelek járnak sikerrel, akik időben megkezdik az előkészítést – az engedélyezési eljárástól a tereprendezésen át a transzformátor-beszerzésig.
ÜZEMLÁTOGATÁS: A GYÁRTÁS RÉSZLETEI
Az előadások és kerekasztal beszélgetések után betekintést nyerhettek az érdeklődők a gyártási folyamatokba is. A modern lézeres vágóberendezés, az élhajlítók és CNC esztergagépek kezelőinek precíz munkája eredményeként, szállításra kész berendezések sorakoztak a tárolótérben. A gyártási folyamatok megtekintése közben elhangzott, hogy a nagyobb sorozatú eszközök gyártása mellett mód van egyedi termékek elkészítésére is ugyanis a gyártó berendezések rugalmasan átprogramozhatóak a kívánt méreteknek megfelelően.
Kristóf Imre
GÉPmax Tudástár: silómonitoring-rendszer – Szenzorokkal (hőmérséklet, páratartalom, CO₂, szint, időjárás) és szoftverrel működő gabonatároló-felügyelet, amely folyamatos adatgyűjtéssel és riasztással támogatja a szellőztetési döntéseket, megelőzi a páralecsapódást, penészedést és minőségvesztést, így csökkenti a tárolási kockázatot.
