A nagy kapacitású vezeték nélküli hálózatokra, így az 5G-s mobilhálózatokra épülő precíziós mezőgazdaság segítségével a szakemberek a termelési folyamat minden szakaszát pontosan kézben tarthatják, egy nem várt probléma esetén pedig még azelőtt közbeavatkozhatnak, hogy helyrehozhatatlan károk keletkeznének.
Drónok és internet a mezőgazdaságban: ez már a jelen
Öntözés 5G-vel
A szenzorok és kommunikáló gépek nem új keletűek az agráriumban, ám az 5G által biztosított, minden eddiginél nagyobb sávszélesség és alacsony késleltetési idő (látencia) a korábbiakhoz képest lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, gyors és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé.
Az 5G-vel sűrűbb szenzorhálózat helyezhető el egy–egy gazdaság területén, így a szakemberek precízebben szabályozhatnak olyan ágazatokat, mint pl. az öntözés vagy a takarmányozás. Ráadásul ezek a szenzorok a nagyobb hálózati kapacitásnak köszönhetően valós idejű kommunikációt folytathatnak- fogalmazta meg az infostart.hu.
Szenzorok a szarvasmarhán
Az 5G révén drónok jelzik majd a permetezés vagy a betakarítás idejét. A mesterséges intelligencia segítségével a drónok megtanulhatják felismerni a gyomnövényeket, a levélzet színe alapján pedig meg tudják állapítani annak érettségét. Szenzorokkal követhetik nyomon a gazdák a gabonasilók hőmérsékletét, páratartalmát is. Bár a szarvasmarháknál már évek óta alkalmaznak különféle érzékelőket pl. takarmányozásra, fejésre, nyomonkövetésre, az 5G révén ezek az érzékelők egy sor új információt közvetíthetnek majd, mellyel valós idejű képet kaphatnak a gazdák nem csak az állatok helyzetéről, hanem azok egészségi állapotáról, tápláltságáról is.
Tíz éven belül 269 millió euró többlet
Az Analysis Mason által az Ericsson megrendelésére készült tanulmány szerint Magyarországon 2030-ig az 5G-s hálózatok 269 millió eurónyi többletbevételhez juttathatják az ágazatot, 94 millió eurónyi ráfordítás (magántőke és támogatások) után. Hazánkban az agrárágazat számára nyújthatja a legtöbb hozzáadott értéket az 5G, megelőzve az okos gyártást (223 millió euró) és a helyhez kötött vezeték nélküli hálózatokat (134 millió euró).
És nem utolsó sorban a digitalizáció újra vonzóvá teheti a fiatal munkaerő számára mezőgazdaságot.