Eddig ilyen még nem volt! Június utolsó dekádjában a nemcsak hazánkat, hanem egész Európát elérő hőkupola hatására több napon keresztül elviselhetetlen hőség uralkodott. Megint megdőltek a rekordhőmérsékletek, több helyen 40 oC feletti hőmérsékletet mértek! Aki tehette, behúzódott az árnyékba, klíma mellé ült, de a növényeink nagyon szenvedtek. Néhány 40 oC körüli nap, és a kukorica feladja, vagy igen-igen megszenvedi! Az ilyen hőséggel nehezen tudunk mit kezdeni. Ha a tájban több víz lenne, kipárologva hűtené a régiót, de ez is csak álom – remélem, nem az marad. Mit lehet csinálni?
ÁT KELL GONDOLNI A VETÉSFORGÓT
Azon régiókban, ahol alapból jóval kisebb a csapadék mennyisége, mint amennyi a kukorica termesztéséhez kell, át kell gondolni a vetésforgót! Ez azt is jelenti, hogy az őszi vetésekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, jobban oda kell figyelni a nyári szalmamanagementre! A nyári aratás után sokszor feltevődik a kérdés, legyen-e tarlóhántás vagy sem? Első érzésre azt mondjuk, úgyis olyan száraz a talaj, felesleges. Itt érdemes feltenni a kérdést, milyen a vetésforgó és milyen eszközzel végeznénk a tarlóhántást! A környező országokban régebb tapasztaljuk a nagyobb hőmérsékleteket és a nagyobb aszályos időszakokat. Amit azonban látunk, hogy a tarlóhántásnál az ultrasekély művelés megoldás lehet.
MIT JELENT AZ ULTRASEKÉLY MŰVELÉS?
A felső 1–2 cm van bolygatva, csak a szalma közül kirázzuk a kihullott magokat, a szalmát még terítjük, a felszínt minimálisan, de egyengetjük, és a kihullott magoknak jobb talajkontaktust biztosítunk. Minimális bolygatás mellett jobb a talajtakarás! Némi csapadék után robbanásszerű az árvakelés! Ez a kelés nagyon fontos ott, ahol szűk a vetésforgó, és nagy az ősziek aránya!
A talaj nedvességtartalmát minél jobban meg kell őrizni! Ahol nem no-tilleznek, ott alacsony a tarló az aratás után, így a tarló kevésbé árnyékol. A kombájnok vágóasztalai egyre szélesebbek, ezért nehéz egyenletesen visszajuttatni a szalmát oda, ahonnan levágtuk. A Cultróval nagyon sekélyen dolgozunk, a szalmát terítjük, és a még álló tarlót megdöntjük. Így a szalma jobban árnyékol. A kihullott magok, gyom-, ill. hullásmag nagy arányú kicsírázása is igen fontos azért, hogy a következő állományban ne legyen elhúzódó árvakelés. Hogy kinek milyen lesz a vetésforgója, azt ő maga dönti el. Azért érdemes odafigyelni arra is, hogy egy szűk forgóval nagyon gyorsan el lehet jutni különböző rezisztenciákhoz!
Az árvakelés mellett a gyomok kikelesztése és ezután mechanikus irtása is nagyon fontos! Az árvakelés kiművelését ugyancsak a Cultróval vagy mulcskultivátorral is el lehet végezni. Az időjárástól függően, korábban vagy később kel ki az árvakelés, és nagyon oda kell figyelni, hogy nehogy nagyra nőjön, mivel ekkor nagyon sok vizet veszíthetünk ill. a talajművelés minősége romlik.
A magágykészítés általában mulcskultivátorral történik. Amikor vetés előtt nagyon száraz a talaj, és mély művelést végzünk, arra kell odafigyelni, hogy a művelés után közel magágyminőséget kapjunk. Ezt általában akkor tudjuk elérni, ha a mélyművelést nem Cultro ultrasekély tarlóhántás egyből, hanem fokozatosan végezzük, lépésekben érjük el a kívánt mélységet.
MIÉRT NÉPSZERŰ EURÓPÁBAN A PRONTO?
A Pronto Európa-szerte a Horsch által legnagyobb darabszámban értékesített vetőgép. Miért szeretik ennyire a Prontót?
Közel huszonöt éve lerakták az alapjait, a Pronto elv azóta sem változott: talajművelés – egyengetés – vetés – lezárás! Ez a válasz a kérdésre!
A vonórúdtól haladva, a Pronto elején általában egy rövidtárcsát találunk! Ez a tárcsa végzi a magágynyitást, a felszínen levő szármaradványt keveri a talajjal, morzsás szerkezetet képez. Az utóbbi időben, a szárazságnak betudva, egyre több Prontón a csipkés tárcsát egyenes vágású hullámos tárcsára cserélik, amellyel közel no-till vetést lehet elérni. Azt is látjuk, hogy sok helyen – pl. a repce elé – felesleges mélyművelést végezni, ugyanis a talaj legtöbb esetben nincs összetömörödve, hanem csak száraz. Itt a hullámos, egyenes tárcsa a vetőcsoroszlya előtt egy keskeny sávban készíti elő a magágyat. A magokat ide jól beágyazva ki fognak kelni, és az őszi téli csapadék hatására a talaj visszalazul, a növények gyökerei jól tudnak fejlődni lefelé.
A tárcsamező mögött a gumikerekes henger halad. A kerekek céltudatosan vannak egy sorban, ugyanis talajegyengető hatásuk ekkor a legjobb. A vetőgéppel műtrágyát is lehet adagolni kétféleképpen:
– a G&F-rendszerben a vetőmag és a műtrágya együtt kerülnek a vetőárokba,
– vagy a PPF-rendszerben, amikor a műtrágya külön csoroszlyán kerül kiadagolásra.
Ezek a csoroszlyák a rövidtárcsa és a gumikerekes henger között helyezkednek el.
A gumikerekeket speciálisan a Horschnak fejlesztették. Közel 2 cm falvastagság, 10 réteg szövet jellemzi, a futófelület szögletesre van kihúzva, ez is biztosítja az egyenletes mélységtartást. A henger egy utat, autópályát képez a csoroszlyák számára!
PONTOS TÁRCSÁZÁS AKÁR NAGY SEBESSÉGGEL
A TurboDisc vagy ParaDisc duplatárcsás csoroszlyák a gumikerekes henger nyomában járnak. Kiosztásuk szerint minden kerék nyomában két csoroszlya, ezen felül a PPF rendszernél két vetőcsoroszlya előtt halad egy műtrágyázó.
A vetőcsoroszlyák gumibakon keresztül kapcsolódnak a vázhoz. Ennek a gerendelynek az elfordításával a gumibakokon keresztül állítható a csoroszlyanyomás ereje. A TurboDisc pontosan követi a talajfelszínt még nagy sebesség mellett is. A vetőtárcsák szimmetrikusan helyezkednek el a csoroszlyán. A sártisztításról egy önbeálló sárkaparó gondoskodik, amelyet rugó húz a vetőtárcsa belső oldalára. Ezzel a megoldással még igen nehéz nedves talajokon is hosszasan tud dolgozni.
A vetőbarázda aljában egy guminyelv (gumikerék) is halad, ami a magokat megfogja és a talajba nyomja. Ettől még jobb a magbeágyazás. A guminyelv után ömlik be a magárokba a föld, amit a mélységtartó kerék rá is hengerel a vetőmagra.
A TurboDisc csoroszlya képes a + 7,5 cm talajegyenlőtlenség pontos lekövetésére. A ParaDisc az előbbi erősebb változata több ideig a talajban marad. Ez azért előnyös, mert az igen kötött talajokon – ahol nehezebb a morzsás szerkezet előállítása – vagy ahol direktvetésekben gondolkodnak, itt is biztosított a pontos mélységtartás.
A MÉLYSÉGTARTÁS, A PONTOS VETÉS FONTOSSÁGA
A pontos mélységtartás nemcsak a szemenkénti kapások esetében fontos. Amikor a költségek szorítanak – gyenge felvásárlási árak és termések vannak –, akkor az egyenletes vetés előnye abban rejlik, hogy az állomány egyenletesen kel. Így az őszi tápanyag felhasználása is jobb, optimálisabb, növényvédelmi szempontból is könnyebb az állomány vezetése. A jó mélységtartásnak és magbeágyazásnak köszönhetően alacsonyabb csíraszámnál is meglesz az állomány, mivel biztosított a kelés. Az alacsonyabb növényszám, ugyancsak visszahat az őszi optimálisabb (kevesebb) tápanyag-felhasználásra. Azáltal, hogy a növények nem konkurálnak egymással, a hormonhatásra a gyökerek intenzívebben fejlődnek, erőteljesebb gyökérzet pedig azt jelenti, hogy a növény a szárazságban tovább él, nagyobb termést tud produkálni. Általában a kevesebb növény hatására az állomány egészségesebb is lesz, mindamellett jobban bokrosodik. Végül amikor jön a kombájn, meglesz az a kalászszám, amiből a helyi adottságoknak megfelelően az adott évjáratban maximális termést el lehet érni!
APRÓMAGOK, AKÁR REPCE – PROFI ŐSZI VETÉSEK A PRONTÓVAL
A repce termesztése is még jobb irányt vehet – kell a vetésforgóba! Az aprómagok vetésére is igen alkalmas a Pronto. A csoroszlya precízen tudja tartani a mélységet, így biztosított a kelés. Az apró magok vetése kihívás szokott lenni, de nem az a Pronto számára.
A növénytermesztésen belül az őszi vetések milyensége fel fog értékelődni! Nem mindegy, hogy a vetésnél mekkora normával megyünk – azaz mekkora a költség –, és az sem mindegy, hogy a termésben lesz-e néhány mázsa plusz vagy sem.
A Pronto vetőgépet az elmúlt egy-két év során a Horsch továbbfejlesztette. Ennek eredményeként már választható pl. az automata csoroszlyanyomás-állítás (AutoForce). Ennek előnyeként változó körülmények mellett is még pontosabb a vetésmélység. Lehet elektrohidraulikus mélységállítást is kérni: ezzel, ugyancsak változó körülmények mellett, lehet mélyebbre vagy sekélyebbre vetni anélkül, hogy ki kellene szállni a fülkéből.
E fejlesztések egyik motorja az, hogy precízebb legyen a vetés, a másik meg pedig az, hogy a gépkezelők munkáját tovább könnyítse!
A növénytermesztés mellett jó lenne, ha minden termelőnek maradna ideje a parcellái köré őshonos csemeték ültetésére!
Szász Zoltán, +36 30 743 0302
GÉPmax Tudástár: precíziós vetőgép – olyan mezőgazdasági munkagép, amely egyenletes vetési mélységet, pontos maglehelyezést és optimális talaj-mag kapcsolatot biztosít különböző talajviszonyok között. A precíziós vetés javítja a kelés egyöntetűségét, mérsékli a vetőmag- és inputfelhasználást, valamint hozzájárul a terméshozam és a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez.