Az agrárdigitalizáció és a mezőgazdasági drónok már ma átalakítják a magyar mezőgazdaságot – aki időben lép, előnyt szerez. A drónok és a hozzájuk kapcsolódó digitális megoldások már nem látványos kütyük, hanem nagyon is kézzelfogható versenyelőnyt adó eszközök – derült ki a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián, Siófokon.
Magyar drónforradalom a földek felett
Vejtey Zsombor, az ABZ Innovation szoftverfejlesztési menedzsere szerint 2025-re a drón már nem egzotikus látvány a magyar mezőgazdaságban: egyre több gazda számol vele a technológiai fejlesztések között. A világpiacon is hasonló a trend: Hollandiában tulipánültetvényeket, Cipruson citrusültetvényeket, Németországban meredek, vontatott gépekkel alig járható lejtőket kezelnek drónnal, az Egyesült Államokban pedig egyre több munkafolyamatot igyekeznek kiváltani pilóta nélküli légijárművekkel.
A permetező drónok fejlődése látványos: a korábban „óriásinak” számító 10 literes tartályú gépek ma már belépő kategóriának számítanak. A 30 literes drónok váltak sztenderddé, amelyek 10 liter/hektár kijuttatással akár 20 hektár/óra teljesítményre képesek. Ezek a gépek „svájci bicskaként” szinte minden kultúrában bevethetők, sőt citrusféléknél kisebb lé-mennyiséggel is jobb eredményeket hoznak.
A legújabb fejlesztések a 40 liter feletti tartállyal szerelt drónok, 100 kilogramm körüli felszállótömeggel. Ezek már komoly szakértelmet igényelnek, cserébe a gyártói ígéretek szerint tovább növelhetik a hatékonyságot.
Magyarország szabályozásban az élvonalban
A drónok agrárfelhasználása csak akkor lehet tömeges, ha ehhez biztonságos és átlátható jogi környezet társul. Gulyás Zoltán, a Nébih növényvédelmi hatósági felügyelője szerint Magyarország a mezőgazdasági drónozás szabályozásában világviszonylatban is az élmezőnyben van.
A 43/2010-es FVM rendelet 2021 végi módosítása előtt gyakorlatilag nem lehetett legálisan mezőgazdasági drónt forgalmazni, ma már 27 engedélyezett dróntípus szerepel a hazai listán. A tárgyi és személyi feltételek teljesíthetők, a kapcsolódó nyilvántartások naprakészek, a növényvédelmi alapképző és továbbképző helyek működnek.
Fontos korlát ugyanakkor, hogy növényvédő szer csak akkor juttatható ki drónnal, ha kifejezetten pilóta nélküli légi járműves kijuttatásra engedélyezték. A hagyományos légi kijuttatás (helikopter, repülő) engedélye nem azonos a drónos engedéllyel. A közeljövőben elsősorban a gombaölő és rovarirtó készítmények köre bővülhet, miközben a gyomirtó és deszikkáló szerek drónos használatának engedélyezéséhez még több időre van szükség.
A hatóság közben a jogkövető termelőket és növényvédelmi drónpilótákat is védi: a Nébih saját helyszíni ellenőrzései mellett a Készenléti Rendőrséggel közösen is végzett ellenőrzést, a közös ellenőrzések, várhatóan a Légiközlekedési Hatósággal kiegészülve, a jövőben is folytatódni fognak, szabálytalanság esetén komoly bírságra is számítani lehet.
Képzett drónpilóta nélkül nincs legális drónozás
A hatósági növényvédelmi drónpilóta-nyilvántartás robbanásszerűen bővült, jelenleg 258 pilóta szerepel benne. Aki szeretne a listára kerülni, kötelező speciális képzéseken vesz részt, majd növényvédelmi drónpilóta szakképesítést szerezhet. Ma 15 akkreditált képzőhely kínál ilyen oktatást.
Fontos gyakorlati részlet: a kijuttatási terv benyújtása, illetve a bejelentés megtétele a vármegyei kormányhivatalhoz nem a drónpilóta feladata, hanem a termelő által megbízott növényvédelmi szakirányítóé: a technológia használatát jogi és növényvédelmi tudással is alá kell támasztani.
Illóolaj, szőlő, permetezés – drónnal gyorsabban és okosabban
A drón ma már nem csak elmélet a prezentációkban, hanem éles üzemi eszköz. Mucsina Stefánia, a Silvestris & Szilas növényorvosa szerint Európa egyik legnagyobb illóolaj-előállítójaként azért kényszerültek drónra váltani, mert a kezelt területek nagysága fizikailag bejárhatatlanná vált.
A monitoring drón képeiből olyan adatbázis épül, amely később segíthet:
- a hatóanyag-tartalom becslésében,
- a gyomfoltok azonosításában,
- a célzott növényvédelmi kezelések tervezésében,
- a betakarítás optimális időpontjának meghatározásában.
A Miklós Pince vezetője, Miklós Csaba szerint a szőlészetben a digitalizáció még gyerekcipőben jár. Egy különösen nehéz, lisztharmatos–peronoszpórás évben azonban kiderült, hogy a hagyományos technológia nem tud lépést tartani, és ekkor fordultak drónokhoz.
Míg korábban egy függesztett permetezővel két embernek 48 órára volt szüksége 8 hektár kezeléséhez, addig ma egy 30 literes drónnal egy ember egy délelőtt alatt elvégzi ugyanazt a munkát – jóval kevesebb víz felhasználásával. Ez időben, erőforrásban és költségben is óriási különbség.
Agrárdigitalizáció: a számok a technológia mellett szólnak
Molnár Márton, az AK 4.0 Hungary ügyvezetője azokkal foglalkozik, akik már elindultak az agrárdigitalizáció útján. A kép gyorsan változik: míg 2020-ban 10-ből 9 gazda még úgy gondolta, nincs szüksége digitális megoldásokra, 2023-ra ez az arány 5–5,5 gazdára csökkent.
A tapasztalatok szerint:
- egy farmmenedzsment szoftver és a hozzáértő tanácsadás 10–30%-os jövedelmezőségi különbséget is jelenthet,
- a differenciált műtrágya-kijuttatás esetenként 20–40%-os műtrágyamegtakarítást hozhat,
- az automata robotkormányzás és sorvezetés 10–15%-kal csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, mérsékli az amortizációt, és gyorsítja a munkát.
Molnár Márton szerint a technológia gyorsabban fejlődik, mint az oktatás: ma még csak 10-ből 1–2 gazda differenciál táblán belül, a többi 8–9-ben szintén óriási tartalékok vannak.
Rikk István, a Drone2B értékesítési vezetője úgy látja, a magyar gazdák digitális felkészültsége nagyon eltérő, de akik belevágtak, azoknál már kézzelfogható eredmények mutatkoznak. Partnereik visszajelzései szerint üzemanyagban, vízben és műtrágyában is csökken a felhasznált mennyiség, miközben a hozam szinten marad. A precíziós gazdálkodás három fő érve: időhatékonyság, költséghatékonyság, mérethatékonyság.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a gazdák számára ma is a helyi gyakorlat és a szomszéd példája a legerősebb információforrás. Ha a környéken már bizonyít a dróntechnológia, a többiek is könnyebben lépnek.
Eszköz van, ember nincs – az oktatás a szűk keresztmetszet
Umenhoffer Péter, a Bio-Nat cégvezetője szerint a magyar mezőgazdaságban rengeteg okos és precíziós eszköz érhető el, és az agráregyetemeken is tanítják a digitalizációt – mégsem történt meg a nagy áttörés. Sok gazdaságban az a fő gond, hogy van gép, de nincs ember, aki azt magabiztosan kezelné, és a vállalkozás nem tud külön szakembert felvenni csak erre a feladatra.
Pedig a számok magukért beszélnek: őszi búzában, drónnal és mikrobiológiai készítményekkel végzett kezelésekkel 0,6–1,2 tonna/hektár terméstöbbletet értek el, és a költségek levonása után a gazdálkodó még mindig pluszban maradt.
A szakértők egyetértenek: a jövő mezőgazdaságában elképzelhetetlen lesz a drónok és más robotizált technológiák mellőzése. A technológia bizonyított, a jogi háttér rendelkezésre áll, a kérdés már csak az, hogy ki, milyen gyorsan és milyen tudatossággal építi be a saját gazdaságába. Aki kimarad, az tényleg lemarad.
GÉPmax Tudástár: mezőgazdasági drónos permetezés – Pilóta nélküli légijárművel végzett precíziós növényvédelmi és monitoring eljárás, amely alacsony lémennyiséggel, célzott kijuttatással csökkenti a víz-, vegyszer- és munkaerőigényt, miközben növeli az idő-, költség- és területhatékonyságot.
