Az aszályos idők egyre gyakrabban ismétlődnek a mezőgazdaságban. Technikával, technológiaváltással lehet ellensúlyozni a csapadék hiányát a talajművelésben? Vannak, akik szerint igen, és vannak, akik továbbra is mindent úgy csinálnak, mint azelőtt. A Horsch szerint a kisebb művelési intenzitás kulcskérdés a klímaváltozásban.
KEVESEBB MŰVELÉS = TÖBB TALAJÉLET, TÖBB MEGTAKARÍTÁS
A vetésforgó kérdése kellene legyen az első. Lesz annyi nedvesség a talajban, hogy a tavaszi kapások közül lvalamelyik biztonsággal még nyereségesen lesz termeszthető? Mikor ismerjük fel, hogy a termőföld akkor is „pihen”, és jól érzi magát, ha nincs feketére művelve? A talajművelés terén el kell jutni oda, hogy az intenzitás drasztikus csökkentésével vizet, energiát és életet tartunk meg. Azonban azt is látni kell, hogy a fejetlen, egy éjszaka alatt végrehajtott no-till átállásnak bukás lehet a vége.
Az input-, a technikaköltségek felszállóágon vannak, mindenki szeretne valahol spórolni. Az egyik leggyorsabb költségcsökkentés a talajművelés intenzitásának a csökkentése, ill. a racionálisabb tápanyag-felhasználás. A növényvédelmet, gyomirtást lehet jobban csinálni, így költséget csökkentünk, de egyelőre nem elhagyható. Ám egyre több helyen tapasztalják, hogy a talajok regenerálódása után egészségesebb növények fejlődnek, így kevesebb növényvédőszert kell használni. A talajművelés intenzitásának csökkentésével több szármaradvány marad a felszínen, és nagyobb lesz az arány a felső rétegekben is, így a legtöbb esetben a hagyományos vetőgépekkel már nehezebben lehet vetni. A szármaradvány bomlása ősszel nitrogént köt le, így a vetéssel a mag közelébe kell tápanyagot kijuttatni, míg a mélyrétegekben is céltudatos tápanyag-utánpótlást kell végezni.
HOGYAN CSÖKKENTSÜK A TALAJMŰVELÉS INTENZITÁSÁT?
A hagyományos forgatásos művelést már sokan elfelejtették. Ám még mindig intenzíven, pl. kultivátorral végzik a talajművelést, és a szármaradványokat nagy hatásfokkal keverik be a talajba. Ezt az intenzitást érdemes csökkenteni. A felszínen maradt szármaradvány védi a talajt az extrém felmelegedéstől, védi a felszín szerkezetét intenzív eső esetén, ill. az öntözés folyamán. Véd a víz okozta eróziótól és a deflációtól is! Vissza kell csak gondolni az elmúlt évtizedekre: minden tavasszal száll a határ, dombvidéken pedig egy kiadós eső után a közutakról kell elkotorni a termőföldet.
A Horschnál ezt már régen felismerték, így az összes mulcskultivátorra különböző keskeny LD/ULD kapák szerelhetők, a MulchMix rendszer helyett. Ezenfelül lazítószárnyakat is lehet szerelni, hogy az esetleges tömör réteget biztonságosan fellazíthassuk.
Azt nem tudjuk, hogy elérünk-e a sokak által vágyott no-tillig, de ha a talajjal úgy kezdünk el foglalkozni, mint egy élőlénnyel, akkor már jó úton járunk. Alaptétel kellene legyen, hogy a talajfelszínnek egyenletesnek kell lenni. Ekkor tudunk precízen vetni. Az egyenletes vetési mélység nemcsak a kukoricánál fontos. Minél jobban eltolódik a vetésforgó a kalászosok és különböző apró magok vetésének irányába, annál jobban oda kell figyelni erre is. Ugyanis, ha nem akarunk intenzív talajművelést végezni, aminek eredményeként egyengetni tudjuk a felszínt, akkor a taposásokat, káros nyomokat kell minimálisra szorítani.
CTF (Controlled Traffic Farming – irányított forgalmú gazdálkodás) lenne a megoldás? Tiszta no-tillben igen. Ám ahol még van talajművelés, ott a műveleteket a vetés irányára szögben kell végezni, ez garantálja a felszínegyengetést.
TÁPANYAGPÓTLÁS: HASZNOS KIÁBRÁNDULÁST!
Sokan úgy gondolják, hogy el lehet hagyni a tápanyag-utánpótlást, és a no-till meg a takarónövények megoldják a gondot. Ki kell ábrándulni ezekből a gondolatokból. Természetesen, ha valaki csak annyit szeretne termelni, amennyi éppen elég, és lemond a kor által megkövetelt luxusról, akkor nincs gond. Csakhogy az előbb említettük, hogy mindennek megy fel az ára, így sajnos plusz inputanyag nélkül kevés lesz a termés. Továbbá lehet különböző tápelemeket mobilizálni, de amikor a kamra kifogy, akkor ott van vége.
Ezért a racionális tápanyag-utánpótlás velejárója a „modern” mezőgazdaságnak. Természetesen ne megszokásból szórjunk műtrágyát, csak azért, mert 10–15 évvel ezelőtt is ezt tettük. Az elvárt termés mennyiségből visszaszámolva kell, lehet a tápanyagot kijuttatni. Azt is tudjuk, hogy a parcellákon belül is milyen eltérések vannak, így ezeket a helyeket érdemes differenciáltan tápanyaggal ellátni. Az összes Horsch mulcskultivátornál lehetőség van a műtrágya-kijuttató rendszer felszerelésére. Ezzel a rendszerrel, amilyen széles a munkaeszköz, olyan raszterben tudunk dolgozni, és a tápanyagot pont oda és olyan mélységbe juttathatjuk ki, ami a leg kívánatosabb. A mélyműtrágyázás hatásait már régről ismerjük. Azt is tudjuk, hogy különböző tápelemek milyen sebességgel mozognak a talajban, és azt is, melyiknek milyen a vonzóhatása.
Nagyon fontos, hogy a depó-műtrágyázással a növényeknek sikerüljön intenzív, mélyre hatoló gyökérarchitektúrát képezniük, ezáltal a szárazság okozta stresszt könnyebben és hosszabb ideig tudják átvészelni. Természetesen a fajtától is sok függ: mikor, hol nemesítették. Azt is el kell fogadni, hogy ahol a vegetáció alatt nincs annyi nedvesség a talajban, amennyire a növénynek szüksége van (téli csapadék + a vegetációs időben lehullott), akkor ezeket a növényeket sajnos el kell engedni. Az idén is láttuk, hogy hol mennyi kukorica termett, és sok helyen a szomszédos parcellán pl. az árpa, a búza mennyivel többet hozott.
OPTIMÁLIS MEGOLDÁS DIREKTVETÉSRE AVATARRAL, STRIPTILLEL
A Horsch Avatar-t no-till direktvetésre tervezték. Azonban a mulcsos technológiában, a csökkentett menetszámú művelések mellett is nagyon jól teljesít! Számos termelő már régebben felhagyott a forgatásos műveléssel, és az elmúlt időszak aszályos időjárására azzal felel, hogy azokon a területeken, ahol kevesebb a hátra maradt szármaradvány, direkt vetést végez. , Ahol pedig nagy a mennyiség (pl. kukorica), úgy látják biztonságosnak a kalászos termesztését, hogyha a vetés előtt bedolgozzák a szármaradványt. Erre az optimális választás az Avatar vetőgép.
Nagyon sokan a sávos művelésben látnak megoldást az inputanyagok, a talajművelés költségeinek csökkentésére. A sávműveléshez is kellenek különböző feltételek, vagy ha minimális talajművelést végzünk, külön egy sávművelőnek nem sok értelme van. A StripTill a gyérsoros kultúrnövények számára lett kifejlesztve. Amikor a talajok még messze vannak a no-tilltől, akkor valószínűleg nagyobb hatású lesz a csökkentett intenzitású talajműveléssel egyidőben bejuttatni a tápanyagot a talajba, depózni, mintha csak becsíkoznánk a parcellát. A mulcskultivátorral egy menetben a tápanyagot és akár a takarónövényt is ki lehet adagolni. Egy mezőgazdásznak a közeljövőben nagyon sokat kell változni, változtatni, hogy a farm hosszú távon megmaradjon. Könnyebb lenne, ha a boltok polcairól a hazai és egészségesebb terméket vennék le a fogyasztók, mert így a regeneratív átállás sokkal jobban fel tudna gyorsulni, és mindenki jól járna! Természetesen az útkeresés mellett emlékezzünk rá, jó lenne, ha minden parcella mellé, minden évben egy csemetét tudnánk ültetni!
Szász Zoltán 30-7430302
GÉPmax Tudástár: Talajművelési intenzitás csökkentése – A művelési intenzitás mérséklése több vizet és szerves anyagot tart a felső talajrétegben, javítja a talajéletet, és ellenállóbbá teszi a növényeket az aszállyal szemben.
