Legendás gépmadarak a növényvédelem szolgálatában

A légi növényvédelem technológiája ma is működő megoldás, főleg amikor a földi kijuttatás lehetetlen vagy gazdaságtalan

2025 tavaszán egy szakmai rendezvényen újra összegyűltek a legendás permetező repülőgépek és helikopterek, emlékeztetve minket arra, hogy a mezőgazdasági repülés nem a múlté – csupán átalakult. A MERÉSZ (Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége) március 20-i bemutatóján négy ikonikus géptípus bizonyította, hogy a levegőből végzett permetezésnek a modern mezőgazdaságban is van helye.

VAN LÉTJOGOSULTSÁGA A LÉGI KIJUTTATÁSNAK

A hazai mezőgazdasági repülés fénykorában több mint kétszáz pilóta látta el a légi növényvédelmi feladatokat országszerte. Mára azonban mindössze 18 vállalkozás és néhány tucat pilóta maradt. Ám a permetezőgépek nem tűntek el teljesen: továbbra is vannak engedéllyel működő szolgáltatók, üzemképes repülőgépek, és a jogi keretek is adottak. Az uniós és hazai szabályozás értelmében a légi védekezés csak akkor engedélyezett, ha a földi módszer nem kivitelezhető, vagy ha a repülőgépes kijuttatás környezetkímélőbb.

Több esetben nincs is más választás, mint a levegőből végrehajtani a permetezést. Tipikusan akkor indokolt a légi beavatkozás, ha a talaj felázott, és a földi gépekkel lehetetlen ráhajtani, ha az állomány túl magas, és a szórókeret kárt tenne benne, ha a terep dombos, vagy másként nehezen járható. A gyakorlatban is bizonyít a technológia, hallhattuk a rendezvényen megszólaló gazdáktól is: a víz borította rizsföldön eleve lehetetlen szántóföldi gépekkel permetezni, a dióburok-fúrólégy elleni védekezésnél vagy a kukoricaállományok takácsatka-fertőzésénél is nagy segítség a repülőgép rotorja által keltett légáram, az erdők növényvédelmi kezelése pedig nyilvánvalóan másképp nem is lenne megoldható.

A légi permetezés legfőbb előnyei közé tartozik a beavatkozás rendkívüli gyorsasága és nagy napi területteljesítménye, továbbá az, hogy független a talajállapottól és a növényállomány magasságától. Emellett olyan terepviszonyok között is bevethető (pl. dombos vagy belvizes területeken), ahol a földi gépek már nem boldogulnak, s kevesebb kezelőt is igényel, ami a munkaerőhiány idején külön előny. Természetesen az összképhez hozzátartoznak a kihívások is: a szétporladó permetfelhő miatt egyenetlenebb lehet a szóráskép, fennáll az elsodródás kockázata, és sík terepen a légi eljárás költségei is magasabbak lehetnek a hagyományos módszerénél. Azaz minden esetben körültekintően kell mérlegelni, hogy indokolt-e a repülő bevetése.

LEGENDÁS GÉPEK A BEMUTATÓN

A MERÉSZ idei rendezvénye nem pusztán előadásokon bizonyította a légi növényvédelem aktuális szerepét; emellett a helyszínen felvonultak az emblematikus gépek is, és egy rögtönzött légi parádéval nyűgözték le a közönséget.

KAMOV KA-26 – PERMETEZ, POROZ, DE MÉG MŰTRÁGYÁT IS SZÓR

A Kamov Ka-26 az egykori Szovjetunióban fejlesztett kis méretű, kétrotoros helikopter, melyet kifejezetten mezőgazdasági célra terveztek az 1960-as évek végén. Különleges rotorrendszere miatt nincs faroklégcsavarja: a két, egymás fölött elhelyezkedő rotor ellentétes irányban forog, kiegyenlíti egymás nyomatékát, így stabil és erős emelőhatást biztosít. Hasznos teherkapacitása 600 kg folyékony permetszer vagy granulátum, és egy repült óra alatt 80–120 hektárnyi területet képes lepermetezni. A rotorok speciális légáramlási mintája ráadásul egyenletes permeteloszlást tesz lehetővé oldalirányú turbulencia nélkül, így a vegyszer a lombozat belsejébe is jobban behatol. A típus a magyar égbolt egyik legendája: fénykorában a hazai Repülőgépes Szolgálat több mint 100 Ka-26-os helikopterrel dolgozott, ma már tíz alattira tehető az üzemképes ilyen típusú helikopterek száma. A bemutatón Urbán Gergő volt a helikopter pilótája.

BELL 206 JET RANGER – A NYUGATI „IGÁSLÓ” HELIKOPTER

Az amerikai tervezésű Bell 206 Jet Ranger ugyancsak a ’60-as évek szülötte, ám a nyugati iskolát követve egy karcsúbb, energiatakarékosabb, és könnyebben fenntartható helikoptertípus. Sokoldalú felhasználhatósága miatt világszerte nagy karriert futott be, a történelem egyik legnagyobb példányszámban gyártott helikopterévé vált. Nemcsak utasszállításra és rendészeti feladatokra, de a mezőgazdaságban is szívesen alkalmazzák, és különösen a tengeren túl (USA, Dél-Amerika, Ausztrália), valamint Japánban, de Európában is számos példánya végez légi permetezést. A típus hasznos terhelése mintegy 400 kg, és átlagosan 50–80 hektárnyi területet képes lepermetezni egy óra alatt. A Jet Ranger a Ka-26-hoz viszonyítva kisebb, és gazdaságosabban üzemeltethető, ugyanakkor némileg kisebb közvetlen permetezési teljesítmény érhető el vele. A bemutatón Jakab Ernő volt a helikopter pilótája.

AN-2 – A STRAPABÍRÓ KÉTFEDELŰ

A szovjet tervezésű, részben Lengyelországban gyártott Antonov An-2 a világ legnagyobb méretű kétfedelű repülőgépe. Az 1947-ben tervezett típus közel 75 éves szolgálati múltjával a repüléstechnika élő legendája. Rendkívüli megbízhatósága és strapabírása miatt a pilóták kedvenc munkaeszköze volt, kezelése egyszerű, és szinte bármilyen időjárás mellett bevethető. Tekintélyes méretei ellenére beéri egy füves mezei fel- és leszállópályával, nem szorul kiépített repülőtérre. Az An-2 mezőgazdasági változata felszerelhető permetező- és műtrágyaszóró berendezésekkel; ilyenkor 1200 kg vegyszerrel terhelhető, és óránként 90–140 hektár kezelésére képes. Ebből a sokoldalú gépből világszerte több mint 18 ezret építettek, amivel máig rekorder a saját kategóriájában. A magyar agrárrepülés is több mint 150 darab „Ancsa” szolgálatára támaszkodott a múltban. A bemutatón Kerekes László és Kerekes Balázs volt a repülőgép pilótája.

MI-2 – A SOKOLDALÚ LÉGI ERŐ

A Mi-2-es helikopter a keleti légiközlekedés igazi „fenegyereke”, egy szovjet tervezésű, Lengyelországban gyártott többcélú helikopter. A széles körű polgári alkalmazása mellett sok helyütt a mai napig használják katonai célokra is. A típus hazai mezőgazdasági alkalmazása a 90-es években kezdődött. A Ka-26-oshoz hasonlóan ez is alkalmas növényvédő szeres permetezésre és műtrágyaszórásra; rakterébe mintegy 800 kg folyékony vagy szilárd anyag fér. A budaörsi bemutatón a fagykár elleni védekezést demonstrálta: rotorjának légáramlata ugyanis az alsó hideg levegőt összekeveri a magasabban lévő meleg levegővel, így tartósan 2–3 °C-kal megemeli a talaj közeli hőmérsékletet; a hajtóművekből kiáramló mintegy 600 °C-os forró gáz ezt még tovább fokozza.

A kiáramló gázba technikai olajat permetezve füstködöt is lehet képezni, ami a talajfelszínen eloszlik, lassítva a kisugárzási fagy újbóli kialakulását. Egy helikopter egy éjjeli fagy esetén átlagosan 30–50 hektáros területen tud hatékony védekezést nyújtani. Az ilyen fagykárvédelmi repüléseket éjszaka és hajnalban, alacsony magasságról szükséges végezni, ehhez elengedhetetlen a személyzet mezőgazdasági tapasztalata. A helikopteres védekezés költségében és hatékonyságában is vetekszik a hagyományos gyertyás vagy ventilátoros légkeveréses módszerekkel. A bemutatón Imreh Lajos volt a helikopter pilótája.

A fenti helikopterek és repülőgépek ékesen bizonyítják, hogy a légi mezőgazdasági technológia korántsem a múlt relikviája. Bizonyos különleges helyzetekben pótolhatatlan eszközt jelent a hatékony növénytermesztés szolgálatában – feltéve, hogy tudatosan és felelősen élünk vele. Noha manapság a drónok is egyre inkább jelen vannak a mezőgazdaságban, a nagy területen igényelt sürgős beavatkozásokat még sokáig a fenti „gépmadarak” tudják hatékonyan elvégezni.

Sándor Ildikó