A jól ismert közegészségügyi helyzet vezetett ahhoz, hogy az aktuális SIMA szakkiállítást és a SIMA Innovációs Díj seregszemléjét digitális formában szervezték meg. E körülmények ellenére számos gyártó örömmel nevezte be újításait a SIMA Innovation Awards e különleges kiadására.
A különböző kategóriákon belül, amelyekbe a pályaműveket most osztották, olyan tendenciákat láthatunk, amelyek nem feltétlenül igazodnak a versenyben meghatározott kategóriákhoz. Ahogyan az várható volt, a digitális technológia jelentős helyet foglal el a bemutatott innovációk között.
A SIMA szakkiállítást és a SIMA Innovációs Díj seregszemléjét most digitális formában szervezték meg (Fotó: SIMA)
Az adatoktól az információig és a döntéshozatalig
A digitális alkalmazások által érintett első ágazat az adatgyűjtés és -rögzítés. Ez a gyűjtés egyszerű alkalmazásokhoz használható, például a géplopások felderítéséhez (Khiko csatlakoztatott lopásgátló eszköz). Az adatgyűjtés történhet a gépekre szerelhető speciális érzékelőkkel vagy a traktoron már meglévő érzékelőkkel, például a motor elektronikus adatrögzítő készülékével. Ezt kínálja az Amazone a Cenius-TX Zone Finderrel, egy olyan kultivátorral, amely a saját érzékelőinek (munkamélység, lejtés stb.) és a traktorra már felszerelt érzékelők (csúszás, üzemanyag-fogyasztás stb.) információinak kombinálásával képes feltérképezni a talajt.
De a lehető legteljesebbnek kell lenni, a lehető legkevesebb terhet róva a felhasználóra: erre törekszik a MyEasyFarm Driver, a mezőgazdasági gépek vezetői számára kifejlesztett, adatbeviteltől mentes mobilalkalmazás. A szervezés és a logisztika javítására is használható, mint például a Reckeo digitális asszisztens a széna- és szalmagyűjtés logisztikai szervezésére.
A korábbi kiírásokhoz hasonlóan a digitális technológia képezi az alapját a gépkezelő támogatásával és/vagy a feladatok elvégzése közbeni termelékenység növelésével kapcsolatos innovációknak. Ilyen például a SICK WGS (windrow guidance system), amely a gép elakadásának kockázatát elkerülve segíti a járművezetőt a táblaszélek követésében és a termelékenység optimalizálásában.
Az innovációs megoldások például járművezetőt a táblaszélek követésében segítik (Fotó: SIMA)
Ugyanez a helyzet a New Holland Agriculture által javasolt tisztítórendszer nyomásérzékelőjével is, amely lehetővé teszi a kezelő számára a betakarítógép beállításainak finomhangolását. Az adatgyűjtés szintén hozzájárul a termékek minőségének javításához, az alábbiak szerint:
- a termékminőség folyamatos nyomon követésével egyrészt a betakarítás során, mint a New Holland Agriculture Nutrisense™ rendszerével, amely méri és feltérképezi pl. a fehérjetartalmat; másrészt a gabona tárolása során a Venti’Javelot rendszerrel, amely automatikusan irányítja a tárolóegységek szellőzését,
- a termékek minőségi válogatásával, mint a Downs Crop Vision optikai szortírozó berendezéssel, a hűtőházba való bejutás előtt – minden olyan dolgot eltávolítva, ami a tárolás során kárt okozhat a burgonyatételekben (kövek, rögök, sérült burgonya).
Az összegyűjtött adatokat egyénileg vagy egy közösen lehet felhasználni. A Kramp alkalmazás például megkönnyíti a pótalkatrészek kezelését az alkatrészek képi felismerésével, valamint az alkatrészek és a csomagolás különböző azonosítójeleinek (vonalkódok, QR-kódok stb.) leolvasásával, és ezáltal javítja a beszállítói és az ügyfélkapcsolatokat.
Az Agroxcontrol megoldás mindeközben megkönnyíti a hígtrágya kezelésével kapcsolatos valamennyi műveletet, a bemeneti mennyiségek szabályozásától kezdve az elvégzett műveletek nyilvántartásáig, a szórási nyilvántartások vezetéséig és ezen információk megosztásáig az igazgatási hatóságokkal. Az összegyűjtött adatok tömegével lehetővé válik a több forrásból származó adatok különböző kategóriáinak összevonása és a gazdaságok környezeti lábnyomára vonatkozó új mutatók konstruálása, mint a SMAG Trace esetében, amely lehetőséget nyújt az ilyen típusú értékelés elvégzésére.
Ez a FarmLEAP (a Digitális CETA – mezőgazdasági műszaki tanulmányok központja) megközelítése is, amely olyan megosztási megoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelői csoportok – a helyi termelői csoportoktól kezdve a különböző országokban működő csoportokig – műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontból összehasonlítsák eredményeiket. Mivel ez a csoportmunka most digitális megoldással egészül ki, az így létrejövő „kollektív intelligencia” a technikák és eredmények iteratív javításának forrásává válik.
A „kollektív intelligencia” a technikák és eredmények iteratív javításának forrásává válik (Fotó: SIMA)
Az információk megosztása érzékeny, és azt szigorúan ellenőrizni kell. Az ágazat szereplőinek egyértelmű beleegyezésüket kell adniuk az adataik felhasználásához. Ezt javasolja az Agdatahub az Agri-consent megoldásával, amely a gazdaságok digitális identitását kezeli.
Az adatgyűjtés már régóta együtt jár a gépek hatékonyságának javításával. Az autonóm működéshez szükséges mezőgazdasági robotok példát jelentenek erre. A nyílt – természetüknél fogva instabil – környezetben dolgozó robotok többsége gyakran kénytelen riasztást kiadni egy rendellenes helyzet, például egy elakadás esetén, ami miatt a kezelőnek ki kell jönnie, és meg kell oldania a problémát. A robotok korlátozott autonómiájával kapcsolatos probléma megoldására a Vitibot kínálja a Vitidrive-ot, egy elektronikus vezérlőt, amely felügyeli a különböző robotaktuátorok működését. Minden „rendellenes helyzetet” észlel, majd különböző műveleteket indít (a motorok fordított forgása, a robot fordított hajtása stb.), hogy a robot magától is ki tudjon szabadulni a helyzetből. Ezt a működési autonómiára való törekvést illusztrálja a Stecomat FarmDroid is, amely a tisztán napenergiából származó energiaforrásnak köszönhetően egyesíti az energiaautonómiát, valamint a sokoldalúság célkitűzését a vetés, majd a gyomirtás lehetőségével.
A robotok jövőjét egy másik trend is meghatározza: a robotok a meglévő infrastruktúrához való alkalmazkodása, amely drasztikusan csökkenti az összköltségeket. E tekintetben a Kuhn az Aura nevű autonóm keverőrobotját, az állattartó gazdaságok takarmányozási robotját ajánlja. Lényeges jellemzője, hogy nem igényel „konyhát” az adagok elkészítéséhez, ami ma a takarmányozási robotok bevezetésének jelentős részét teszi ki.
Az állattartó gazdaságok takarmányozási robotja (Fotó: SIMA)
Feltéve, hogy a robotika foglalkozik az autonómiával járó biztonsági kérdésekkel, a robotika a balesetveszély csökkentésének, valamint a felhasználók munkakörülményeinek és egészségének javításának eszköze. Vannak azonban más módszerek is e kockázatok csökkentésére, és ezek alkotják a SIMA Innovációs Díj idei kiírásának második erős irányzatát.
A szerzők – Christian Huyghe, a zsűri elnöke, valamint Stéphane Chapuis és Gilbert Grenier, a SIMA technológiai tanácsadói és a zsűri előadói – írásai alapján összeállította: Fodor Mihály
