1966
A mezőgazdaságban a pneumatikus vetőgépek manapság állandó méretűek, míg a mechanikus vetőmag-továbbítás a régiótól függően gyakran csak marginális szerepű. Az úttörő ezen a területen Helmut Weiste volt, amely cég 1966-ban próbálta ki az első prototípusokat. A gondolat akkor ötlött fel a cégalapító fejében, amikor séta közben egy vízörvényt nézett. A hajlított műanyag csövekkel már az első kísérletek is ígéretes sikereket hoztak, így Weiste folytatta ezt az utat, és tovább javította a magok eloszlási pontosságát a magvezető csőben lévő turbulencia felhasználásával. Szabadalmait hamarosan világszerte felhasználták számos gyártó különböző vetőgépén.
2019
Azóta erőfeszítéseket tettek az adagolási, az elosztási és a lehelyezési pontosság további javítására. A cserélhető rotorok és az elektromos adagolóberendezések bevezetésével könnyebb reagálni a különböző vetőmagokra és az adagolási mennyiségekre, a szakaszos vetőmagmennyiség-szabályozással. A kutatásnak és a gyakorlatnak azonban évtizedek óta beletörik a bicskája a hosszanti eloszlás szabályozásába. A Horsch jelenleg a legígéretesebb megközelítéseket a szinguláris rendszerrel fejlesztette ki, amelyek, ellentétben a korábbi kísérletekkel, nem a gabonaáramlás működésének lassításával (pl. a Hohenheimer többlépcsős csoroszlya) próbálkozik, hanem a centrifugális erőt használja a lineáris elosztáshoz, és ezáltal a gabonaáram homogenizálásához. Ennek előfeltétele azonban a többé-kevésbé homogén vetőmag.
