EXTRÉM földművelés

Az olaszországi Pó-síkságon a szántóföldi munkák során számos kihívással kell szembenézni. Ez is oka annak, hogy itt még sok mezőgazdasági termelőszövetkezet található.

SZINTEZÉS: nem, ezt a területet nem öntözésre készítik elő – hanem a vetésforgóban következő lucerna kaszálására

Ha megoszthatjuk a nehézségeinket, akkor sokkal könnyebben boldogulunk, legalábbis a közmondás szerint. Mindez bizonyos fokig az észak-olasz mezőgazdaságról is elmondható. Igaz, hogy Olaszország egyik legtermékenyebb és Európa egyik potenciálisan legnagyobb hozamot biztosító területéről beszélünk, de a kötött talajok és az egyenlőtlen csapadékeloszlás megnehezíti a gazdálkodást. Sok kisebb gazdálkodó számára ilyen körülmények között megoldhatatlan lenne, hogy a szántóföldi műveléshez hatékony gépeket szerezzen be, és ezeket ki is használja. Állami támogatás nélkül ráadásul aligha kifizetődő a termelés, ugyanakkor nagy ráfordítást igényel a bürokrácia. Mi a megoldás? Az összefogás, méghozzá hatékony termelőszövetkezetek formájában. A Bolognától keletre található Societa CAB Massari szövetkezetnél figyelhettük meg, hogy mindez hogyan működik, és a nyelvi akadályok ellenére átfogó képet kaphattunk a vállalatról.

FIATAL SZÖVETKEZET NAGY TÖRTÉNELMI MÚLTTAL

A Ravenna tartomány hét nagy szövetkezete közé tartozó CAB Massari szövetkezetet 2004ben alapították, a CAB Mas.co és a CAB Lavezzola szövetkezetek összevonásával, melyek gyökerei 1890-ig nyúlnak vissza. 1907/1908 óta folyik a termelés szövetkezeti formában. A CAB célja az volt, hogy megakadályozza a nagy földtulajdonosok által folytatott kizsákmányolást, és a hozamot, ill. a profitot igazságosan ossza el a dolgozók között. Az évek során földvásárlásokkal bővítették a szövetkezetet, ezek azonban részben nedves területek voltak, melyeket először nagy ráfordítást igénylő csatornahálózattal le kellett csapolni. A fő kultúrnövény sok évig a rizs és a kender volt. Az 1950-es években a tevékenység dohánytermesztéssel bővült – ebben az időben 1250 fő dolgozott a szövetkezetben. A 1980-as és az 1990-es években tovább bővült a profil. A gyümölcstermesztés – vagyis az alma, körte, szilva és őszibarack termesztése mellett megindult a szőlőtermesztés is. Az 1990-es évek kezdete óta a terület egy részén biogazdálkodás folyik: gabonát, kukoricát, szóját, burgonyát, paradicsomot, hagymát és gyümölcsöt termesztenek.

A művelt terület nagysága jelenleg összesen 2450 ha, ebből 1200 ha tagosított terület, 400 ha biogazdaság és 200 ha erdő. A CAB emellett a mezőgazdasági turizmus keretében is aktív, és a turisztikai céllal kialakított farmon 16 szobát adnak ki. A saját erdeikben vadásztatnak, a mesterséges tavak pedig a sporthorgászok számára jelentenek vonzó célpontot.

A szövetkezet alapításakor még 146 aktívan dolgozó és 152 ún. nyugdíjas befektető tagból állt a szövetkezet létszáma. Idővel az aktívan dolgozó tagok száma 110-re csökkent – ebből nyolcan a gazdasági és a műszaki területek vezető alkalmazottai. Hat munkatárs dolgozik a műhelyben, a többiek a szántóföldi növénytermesztés, a takarmány-, a gyümölcs- és a zöldségtermesztés területén tevékenykednek.

A dolgozók egy hektárra vetített nagy létszáma azonban nemcsak az időigényes különleges kultúrákkal függ össze. Sokkal inkább magyarázható azzal, hogy nem mindenki dolgozik egész évben a szövetkezetben. Van, aki csak 100 napot dolgozik itt évente, például a gyümölcstermesztésben, és az év többi részében más tevékenységeket folytat, vagy ez alatt az idő alatt még egy kisebb családi gazdaságot működtet másodállásban. Mások 200 vagy több napot dolgoznak a CAB Massari szövetkezetben, tehát a teljes éves jövedelmük innen származik.

Intenzív: a talajsimító egyengeti a talajt, és aprítja a nagy rögöket. Később további munkafolyamatok következnek forgóboronával

A TALAJ AZ EGYIK KIHÍVÁS…

A talajok műveléséhez a mezőgazdasági üzemeknek és a bérvállalkozóknak „nagyágyúkat” kell felvonultatniuk, aminek két oka van: a talajok egyrészt különösen kötöttek, az agyagtartalom nem ritkán eléri a 70%-ot, egyes helyeken akár a 90%-ot is. Nem csoda, hiszen végül is az egykori lápos területekről van szó. A másik ok pedig az, hogy a talajokat nagyon mélyen kell művelni, különben az intenzív őszi csapadék, ami 2018-ban ismét extrém mennyiségben lépett fel, csak lassan tud leszivárogni, így a művelt területen lévő kultúrák víz alá kerülhetnek, vagy a felszínen elfolyik a csapadék.

A Pó-síkságon a talajok agyagtartalma nem ritkán 70-90% – ennek megfelelően nehéz a megmunkálásuk

A mély talajműveléshez gyakran speciális ekéket használnak, mint például amilyeneket az olasz ERMO cég gyárt. Ezekkel az ekékkel problémamentesen lehet 40-50 cm mélységig szántani, ami a Pó-síkságon az átlagos munkavégzési mélységet jelenti. A teljesítményigény emiatt rendkívül nagy, így a 2-4 ekefejes ekék előtt általában 400-600 lóerős, gumihevederes Case IH, Challenger vagy John Deere traktorok dolgoznak. A gumihevederes traktoroknak nagy hagyományai vannak Olaszországban a szántóföldi művelésben; korábban a Fiat gyárból vagy külföldről a Deutztól, a Hanomagtól vagy más gyártóktól származtak. A kevésbé könnyen kezelhető, törzscsuklós kormányzású traktorok azonban Olaszországban sohasem tudtak igazán elterjedni, akkor sem, amikor a Fiatagri néhány évig a kanadai Versatile gyártó törzscsuklós kormányzású traktorait saját márkanéven értékesítette. Az ekék a munka során a gyakran száraz talajon rendkívüli kopásnak vannak kitéve, ezért az ekefejeket és a terelőlemezeket gyakran speciális kopásálló védelemmel látják el. A CAB Massari egy Quadtrac 550-es traktort használ szántáshoz, ami egy hat ekefejes ER.MO félig függesztett váltvaforgató ekét húz. Ez kevésbé megszokott látvány, mert ebben a régióban a legtöbb gazdaság differenciálkormányzású gumihevederes traktorokkal és függesztett ekékkel dolgozik – mert így a táblavégi forduló nagyon keskeny marad.

Szántás nélküli művelés esetén nehéz talajlazító gépkombinációkat használnak, melyek 70 cm-es mélységig dolgoznak. Integrált és elmunkálóhengerek biztosítják a rögök durvább porhanyítását és az elsődleges visszatömörítést. Vetés előtt azonban további munkafolyamatok következnek a talaj elsimítása és a tömörebb rögök felaprítása érdekében.

A forgóboronák mellett – Olaszország a talajai miatt a forgóboronák fellegvárának számít Európában, és számos belföldi gyártóval büszkélkedhet – így lézervezérlésű tolólapokat is alkalmaznak. A könnyebb szántóföldi munkákhoz és a közúti szállításhoz standard traktorokat használnak. A CAB Massari járműparkjában az újabb Case IH és Massey Ferguson traktorok mellett két „veterán” gép is megtalálható a New Holland legendás Genesis sorozatából, amelyeket azonban a gépek időközben jelentősen megnövekedett munkaszélessége miatt már csak könnyebb munkákhoz és szállításra használnak. De térjünk rá a cikkünk elején látható képre: aki azt gondolta, hogy itt talajszintezés történik, az téved. A talajt ebben az esetben lucernatermesztéshez készítik elő. Ahhoz, hogy a következő évben tárcsás kaszákkal lehessen kaszálni, a területnek egyenesnek és a felszínnek finommorzsásnak kell lennie. A CAB Massari három törzscsuklós kormányzású gumihevederes traktora közé tartozó Quadtrac 535 vezetőjének ez órákig tartó rázkódást jelent – végtelennek tűnő oda-vissza járkálással. A 10-12 t/ha hozamú lucernát kaszálás után megszárítják és bálázzák vagy pellet formájában adják a teheneknek (a CAB Massari 380 tehénnel kereken 1,3 millió liter biotejet termel évente), a lovaknak és a nyulaknak. Évente négy-öt kaszálásra van lehetőség, két év elteltével egyszer szaporításra takarítják be a lucernamagot – így ebben az évben két kaszálással kevesebb a betakarított mennyiség. Ezt azonban a lucernamag 2000 euró/t eladási ára kiegyenlíti.

A CAB Massari saját műhellyel rendelkezik, amelyben sok karbantartási és javítási munkát saját maguk is el tudnak végezni

Balról jobbra: Andrea Dalmonte műszaki vezető, Silveria Scalegni és Beirat Massimo Cassani traktorvezető

Az egyik Quadtrac 550‑es egy nehéz ER.MO váltvaforgató ekével dolgozik

A mindössze 30 cm‑es munkamélység ellenére a hat ekefejhez több mint 500 LE teljesítmény szükséges

… A MÁSIK KIHÍVÁS A VÍZ

Ahogy már említettük, a víz kihívást jelent a Pó-síkságon. Míg korábban időnként túl sok volt belőle, ma hosszú időszakokon át túl kevés a víz – ugyanakkor nyár végén és ősszel rövid idő alatt újra nagy mennyiségű víztömeggel kell számolni csapadék formájában. Látogatásunk alatt minket is elkapott egy közepes zápor, amikor 30 percen belül több mint 40 liter csapadék hullott. A kötött talajokon ilyenkor 5-7 napig megáll a munkavégzés, csak ezután kezdődhet újra a talajművelés. Évente átlagosan 650-750 mm csapadék hullik, ez a mennyiséget tekintve elegendő lenne nagy hozamok elérésére, ha a csapadékmennyiség eloszlása nem lenne ilyen egyenetlen. Különösen májustól szeptemberig nagy a forróság és a szárazság. A CAB Massari már évtizedek óta öntözi a területeket, hogy a száraz időszakokat áthidalják, főleg a gyümölcs- és zöldségtermesztésben, valamint a burgonyatermesztésben. „Öntözésre évente kb. 500 000 eurót költünk”, mondja a műszaki igazgató, Andrea Dalmonte: „Három éve használunk csepegtető öntözőrendszert 250 hektáron, ami nagyon víztakarékos.” A fenntartható művelést biztosító műszaki eszközökre és az elkerülhetetlenül szükséges műszaki beruházásokra van támogatás. „Minden régiónak be kell nyújtania egy javító intézkedéseket tartalmazó tervet a hatóságokhoz, hogy speciális támogatásokat kapjanak”, mondja Andrea Dalmonte: „Ez a beszerzési ár 35 százalékáig terjedhet. A csepegtető öntözőberendezés is ilyen támogatást kapott.”

Az Európai Uniótól emellett 200-500 euró/ha területi támogatás vehető igénybe – a kultúrától és a gazdálkodás módjától függően (hagyományos vagy integrált, ill. biogazdálkodás). Egy liter gázolajért a gazdálkodók csak 60 centet fizetnek, míg a benzinkutaknál kb. kétszer ennyibe kerül az üzemanyag. A CAB 400 000 literes éves üzemanyag-fogyasztása esetén ez kb. 250 000 euró megtakarítást jelent.

TÖBB LÁBON ÁLLÁS

A termesztett zöldség és gyümölcs egyrészét a CAB Massari egy saját bolton keresztül közvetlenül a végső fogyasztóknak és vendéglőknek tudja értékesíteni. A termés nagy részét azonban nagykereskedőknek adják el vagy a nagybani piacokon értékesítik.

A szövetkezet egy további tevékenysége az 1 MW teljesítményű biogázüzem működtetése, ami a leadott hőmennyiség mellett lebontási maradékokat és áramot is termel. Míg a termelt hőt a saját üzemükben használják fel, pl. lucernaszárításra, addig a termelt energia nagy részét visszatáplálják az ország áramszolgáltató hálózatába. A fermentálókat kukoricaszilázzsal táplálják, de ide kerül a szarvasmarha hígtrágya, a szerves trágya és a szerves hulladékok a gyümölcs- és zöldségtermesztésből. A CAB Massari tehát különösen széles tevékenységi körrel rendelkezik, és próbálja a területeit lehetőség szerint fenntarthatóan, a körfolyamatoknak megfelelően művelni. A hulladékok nagy részét saját maguk használják fel, és a termesztett kultúrák széles palettájának, a részben közvetlen értékesítésnek, valamint a biotejtermelésnek köszönhetően jó piaci árakat tudnak elérni, ill. az áringadozásokat jól ki tudják egyenlíteni. Mindez azt mutatja, hogy a szövetkezeti elv nagyon jól működhet – ami talán más országok gazdálkodói számára is példát és lehetőséget jelenthet a szerkezeti váltás fokozódó igénye esetén.

Ez a két régi New Holland Genesis nagytraktor ma már csak könnyebb munkákat végez

A részben öntözéses műveléssel termesztett kukoricát szeptemberben aratják a biogázüzem számára

Ezzel a talajlazító gépkombinációval a talajt 70 cm mélységig művelik, hogy az őszi csapadékot fel tudja szívni

A CAB Massari ehhez egy Krone BiG X önjáró silózót alkalmaz. A termény nagy részét az olasz Bossini billenős pótkocsik hordják le a területről – a rakományt lefedve!

Matthias Mumme