1960
A világ első rendfelszedő kocsija Németországból származik. A feltaláló, Ernst Weichel 1960-ban mutatta be „hörcsögét”, a „Hamster” nevű prototípust a DLG kiállításon. Akkor még nem szerzett gyakorlati tapasztalatokat, a tesztelésre csak ősszel került sor. Egy Unimog előtt egy rendfelszedővel szalma összegyűjtésére használta a kocsit, ami azonnal kifogástalanul működött. A prototípusnak azonban még nem voltak kései, és az anyagot nem tömörítette kellőképpen. A további fejlesztésekkel azonban a Weichel mintegy 90%-kal csökkentette a takarmánygyűjtés munkáját. Rendfelszedő kocsijait licenc alapján gyártotta többek között a Mengele cég. Később kiállt a forgatás nélküli talajművelés mellett, és többek között feltalálta a forgóboronáit.
2020
Az 1990-es évek óta Weichel találmányát egyre inkább háttérbe szorították az önjáró silózók. Különösen azok, akik silóznak, nagyra értékelik a takarmány egyenletesen rövid szecskahosszát, amit az önjáró silózók biztosítanak. Időközben azonban a rendfelszedő kocsik ismét keresetté váltak: a nagyobb raktérfogat miatt gyakrabban használják. Ezenfelül sok gyártó támaszkodik a kettős hasznosításra: sok modell felhasználható a szecskázott takarmány szállítására is. Ebben az esetben gyakran eltávolítják a rendfelszedő adaptert és az adagolóhengert, ezzel alacsonyabb tömeget biztosítanak. Széna esetében fontos a kíméletes takarmánykezelés. Olyan gyártók, mint például a Pöttinger és a Strautmann, ezért a rotor helyett lengőkaros rendfelszedő kocsikat kínálnak. A szénával takarmányozott tehenek teje iránti nagy kereslet Ausztriában és Dél-Németországban ösztönzőleg hat a rendfelszedő kocsik értékesítésére.
