fbpx

Aktívnak kell maradni!

Írta: GÉPmax-2021/V. lapszám cikke - 2021 október 11.

Bozótirtók, napelemek, terménytárolás fóliatömlőben…

Szaxon Attila régi nagy alakja a mezőgazdasági gépkereskedelmi szektornak, és bár ma már elvileg nyugdíjas éveit tölti, a gyakorlatban továbbra is lendületesen kezeli párhuzamosan több termék kereskedelmi folyamatait. Bábolnai találkozónkra is egy kunmadarasi üzleti útról érkezett meg.

 

– Ne haragudjon az első kérdésért: miért dolgozik még ekkora tempóval?

– Az a tapasztalatom, hogy ha valaki nyugdíjba megy, és nem csinál semmi értelmeset, 2-3 éven belül itt hagyja az árnyékvilágot. Mivel én nem szerettem volna így járni, maradtam az aktív munka mellett – 62 évesen mentem nyugdíjba, most 75 vagyok, úgy tűnik, jó döntés volt.

 

Szaxon Attila
Szaxon Attila, az örök gépkereskedő

 

– Korábban azért nagyobb gépekhez szokott. Honnan jött a kapcsolat az Orec japán gépgyárral?

– Egyszer, réges-régen láttam Olaszországban egy ilyen gépet munka közben, a meredek domboldalakat azzal kaszálták. Pár éve keresett meg egy japán úriember, hogy forgalmazóként szeretne velünk dolgozni. Először nem igazán értettem, miért kellene foglalkoznom vele. Említette, hogy olaszoknál, németeknél rengeteget eladnak az Orec gépekből. Nem nagyon bíztam benne, de addig győzködött, hogy megpróbáltuk. Amikor az első videót megnéztem a munkájáról, leesett az állam… Maga az alapgondolat egyébként már az elején szimpatikus volt, mert nagyon utálom az elhanyagolt területeket, ami sajnos ebben az országban nagyon sok van.

 

A NAGY NYUSZI

– Mit érdemes a gyártótól tudni?

– Maga a gyár 1948-ban indult japánban, szinte egyidős velem. Fűkaszákkal foglalkoztak, és ráálltak a bozótirtó-technikára, amiben nagyon profi megoldást fejlesztettek ki. Magyarországon nem mindegyik terméküket forgalmazzuk, elsősorban a bozótirtókat preferáljuk. Legfontosabb termékünk, a csúcsgép beceneve a Nagy Nyuszi (Orec Rabbit). Négykerékhajtású, hidrosztatikus hajtással rendelkezik (HST), de a legérdekesebb a késszerkezete. Egy késtartón két darab kalapácsszerű eszköz található, ami olyan japán acélból készült, hogy például egy elhanyagolt lőtér karbantartása sem fogott ki rajta. Ha egy csipkebokrot kell ledolgozni, lehajtja maga előtt, és amit maga alá gyűr, azt le is darálja, lemulcsolja.

– Hol használják leginkább ezeket a gépeket?

– Jól használják például Enyingen, a volt állami gazdaságban. A legelőknél az erdő minden évben próbál terjeszkedni, ott ezzel dolgozzák vissza az erdőt a helyére. Tökéletes arra a kaszálásra is, amikor már bozótos foltok vannak rajta. Zalában egy dombos területen az egyik partnerünk a parlagfűvel küzd erősen. Azt vagy damilos ember tudja irtani, vagy ez a gép. Előbbit azonban már nem nagyon lehet találni…

Egy jó barátom is vitte szőlészetbe, de a vadász cserkelőutak, turistautak karbantartására terepjáró képessége miatt is kiváló. Ahol az MTZ már nem fér be a fűkaszájával, oda simán be tud menni az Orec. Van egy oldalkaszás változata is, a kihajtható oldalkasza egy fűnyíró-szerű, a szélső pedig damilos. Ez 15 cm-t tud kitérni, így kisebb szőlősorokban is használható, vagy napjainkban egyre több helyen napelemparkokban is. Ha felnő a gaz, a napelemparknak csökken a kapacitása, ezzel azonban gyönyörűen be lehet nyúlni a napelem alá.

– Mekkora piaca van ezeknek a termékeknek?

– Az olaszok 1 000 darabot adnak el évente a négy fő modellből. Azért nálunk ekkora számok nincsenek, de egyre népszerűbb ez a termék. Az elsők közt adtunk el egyet a Habsburg-család egyik birtokára. Látták egy külföldi hirdetésben, és később a fülükbe jutott, hogy már hazánkban is van forgalmazója a terméknek. Szerettek volna egy gépet kipróbálásra, mert nem hitték el, hogy olyan nehéz terepeken is megállja a helyét. Kipróbálták a demógépet, nem is engedték visszavinni, kérték a számlát, küldték az árát. Ezután tartottunk több bemutatót, azóta mára jó neve és híre van a gépnek.

– Hányféle gép használható Magyarországon?

– Van egy szuper hegymászó masina is, van kerekes és nem kerekes verzió. Van, ami gumihevederes, van, ami után pedig sétálni kell. Egy kicsit olcsóbb kétkerékhajtásút is forgalmazunk. Az utána sétálós kivitelen például 42 kalapács dolgozik, a szőlőkben, gyümölcsösökben metszés után a földön heverő összes venyigét, ágat lezúzza, gyönyörű mulcsot hagy maga után.

– Egy ilyen terméknél nagyon fontos a szerviz és az alkatrészellátás.

– Igen, ehhez kapcsolódóan a műszaki központunk az Invest Kft.-nél, az M1-es mellett található. Több szerelő kapott már kiképzést rájuk. A hidrosztatikus hajtóműveket fődarab cserével tudjuk javítani, az egy elég speciális japán technika. A motorokat a magyarországi Honda, Kawasaki stb. képviseletek javítják, bár nem nagyon kell javítani, nem jellemző a meghibásodás. Olaszországban van egy európai központi alkatrészraktár, mi is onnan hozzuk az alkatrészeket, de kopóalkatrész persze nálunk is van.

 

NAPELEMEKHEZ MÁR LÉTEZIK AKKUMULÁTOROS MEGOLDÁS

– Korábban indított egy napelemes projektet is. Ott milyen eredményeket értek el?

– Az a törekvésem, hogy a mezőgazdasági telepekre minél több kiserőmű épüljön. Többféle lehetőség is lenne, mert az istállók, terménytárolók tetőszerkezete tökéletesen alkalmas erre. Ugyanakkor nemcsak a tetőkre, hanem földre is szerelhetők egységek. Mi vagyunk a fővállalkozók, van tervező-, kivitelező partnerünk. Egyedül a kis,5 kWp teljesítmény alatti háztartási méretű projektekkel nem tudunk foglalkozni.

 

kistraktor
A csúcsgép beceneve: Nagy Nyuszi

 

Sok mezőgazdasági projektünk pályázathoz van kötve, például a somlói borvidéken van egy pincészet, ott készült egy 35 kW-os rendszer. Mezőőrsön egy szövetkezetnek egy nagyobb rendszert szerettünk volna készíteni, de nem teszi egyszerűvé a helyzetet, hogy az áramszolgáltató nem veszi vissza a többletet. Itt, Bábolnán is majdnem 350 kW-ot tudunk termelni, nyáron ezt felhasználjuk, de nem tudjuk eladni a felesleget. Ez az ipar folyamatosan keresi a tárolási lehetőséget. Akkumulátoros megoldások már léteznek, de egyelőre túl drágák. De ha tudnánk valamit kezdeni a szombat-vasárnap termelt árammal – mondjuk hidrogéngázt előállítani –, akkor teherautókat lehetne hajtani vele. Ezt is megoldották már egy ausztrál projektben. Követjük, hogy merre tart a világ ezen a téren, vagy esetleg az áramszolgáltatóval sikerül megállapodnunk. Ez lesz talán a nehezebb…

– Az IKR Solar Power Kft. mindezek mellett az Agrárbag-rendszerrel is foglalkozik. Mit érdemes erről tudni?

– Ez egy egyszerű, de nagyon praktikus német terménytárolási rendszer. 50, 90 és 120 méteres tömlők vannak hozzá. A rendszernek van egy gépes háttere, és maga a tömlő. Egy használt, 150 lóerős traktor elég ahhoz, hogy hajtsa a töltőberendezést. A fólia 3 méter átmérőjű, egyszer használatos. A tömlőt gyakorlatilag teljesen kitölti a beletöltött termény, amit nem kell gázosítani, de akár az is megoldható. A Cornmillnél már negyedik éve használjuk a rendszert, gond nélkül. Van egy ürítőgép is hozzá, szintén traktormeghajtással. A tárolási költség ezzel most körülbelül 1 100-1 200 Ft/t.

 

Videó az Orec működéséről, extrém környezetben:

 

Fodor Mihály