fbpx

Öntözőgép: még mindig a lineár a kedvenc

Írta: Kohout Zoltán - 2021 június 19.

A tavalyi adatok szerint a gazdaságok kétharmada használt lineár öntözőberendezést, míg a kijuttatás módjában az esőztető és az elárasztásos eljárást alkalmazták legnagyobb mértékben.

 

Esőztetés árasztás

Az Agrárközgazdasági Intézet 2020-ra vonatkozó adatai alapján esőztető öntözőberendezéssel biztosították a vizet a megöntözött területek 88,5 százalékán, azaz bő 49 ezer. Ezen belül a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés (62,6 százalék). Csévélődobos öntözőberendezést a megöntözött területek 18, körforgóst pedig 11 százalékán használtak a termelők. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 1 százalékán használtak 2020-ban.

A gazdálkodók a kiöntözött vízmennyiség közel kétharmadát esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 42 százalékát lineár öntözőberendezéssel, 12 százalékát csévélődobossal és 11 százalékát körforgó rendszerűvel. A jellemzően rizsföldeken használt árasztó öntözés az összes kiöntözött vízmennyiség 32 százalékát adta. Az egyéb öntözési módokkal a kiöntözött vízmennyiség 0,8 százalékát juttatták ki a földekre a termelők.

 

öntözőgép
Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

 

Legtöbbet az Alföldön

Az öntözött terület közel kilenctizedét 2020-ban felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, és csupán 10,8 százalékát felszín alattival (ez ugyan a 2019-es érték kétszerese, de ennek oka az adatszolgáltatói kör bővülésében van). Az öntözővíz eredete szerint mindössze 201 hektáron használtak parti szűrésű vizet (2019-hez képest a fele), amelynek a 84,6 százalékát az Alföldön öntözték ki.

Egyébként a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek – csaknem 180 ezer hektár – háromnegyede tavaly az Alföldön volt. Az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 531 millió m3 volt, aminek közel háromnegyede szintén az Alföldre esett.