A vonórúd túlzott negatív függőleges terhelésének veszélyei

Farnehéz talajművelőgépek művelés közben, támasztósúlyos hátrabillentő-pótkocsik ürítés közben – példák a negatív függőleges terhelésekre.

Rovatunk egyik korábbi cikkében olyan tippeket adtunk a K80as vonógömb karbantartásához, amelyekkel az ember saját maga is közvetlenül befolyásolhatja berendezése élettartamát. A kapcsolóeszközök további fontos biztonsági és funkcionalitási szempontja a kapcsolószerkezet elemeire ható erők. Ezek a közúti használat, illetve a szántóföldi munka során különböző mértékben hatnak a csatlakozóelemekre. A le- és felcsatlakoztatás kezelői hibái és a műszakilag megengedett mozgási szög túllépése gyakran okoz túlterhelési hibákat. Ezek mind vízszintesen, mind függőlegesen felléphetnek.

 

PÉLDÁK

Vízszintes „túlterhelések” lépnek fel a kanyarodáskor és hátramenetben, valamint tolatási munkákban, ha pl. a vonórúd és az alsó függesztőkarok vagy a hátsó gumiabroncsok ütközésére kerül sor. Az úgynevezett hooklift pótkocsik horgos emelőgémjével lehet konténereket le- és felhelyezni a kocsi felépítményhordozó felületére. Ezek az úgynevezett legördülő konténerek a tárolóképesség függvényében akár 40 köbméteresek, és ennek megfelelően nehezek is. Ha egy megtöltött konténert húznak hatásos hátsó alátámasztás nélkül a konténercserélő hídlemezre, a billenési pont elérésének pillanatában nagy negatív függőleges terhelések hatnak a kapcsolóeszköz leszorítószerkezetére. A gömbsüveg és a leszorítószerkezet közötti minden mm-es játék ahhoz vezet, hogy ezek az erők a leszorítószerkezetre ütésként hatnak, ami a leszorítószerkezet deformálódásához vagy akár töréséhez is vezethet. Egy lekapcsolódott és a fülke felé mozgó vonórúd nagy veszélyt jelent a vezetőnek, mivel a közvetlen közelében van. A negatív függőleges terhelések fellépésére további példák: a konténerlerakás közben zárt hátsó emelőfal mellett, a konténer lökésszerű indítása billentési állásban, támasztósúlyos pótkocsi hátramenete ferdén emelkedő silókkal, farnehéz talajművelő gépek művelés közben fordulóban vagy szállítási helyzetből munkahelyzetre váltáskor, hígtrágyatartályok utólag felszerelt injektáló eszközökkel.

 

A MAXIMÁLT TERHELÉST NEM SZABAD ÁTLÉPNI

Függőleges terhelésekkor meghatározott maximális értékek léteznek, amelyeket nem szabad átlépni. Például Németországban az alsó bekötésű (erőleadótengely-csonk alatti csatolási pont) pótkocsi esetén max. 4 000 kg függőleges terhelésről van szó maximum 40 km/h sebesség mellett, viszont felső bekötéskor (erőleadótengely-csonk feletti csatolási pont) a függőleges terhelést 2 000 kg-ban maximalizálták. A ráható függőleges terhelés nagy hatással van a szerelvény menetdinamikájára. Szántóföldi munkákban járulékos plusz terhelésként hat a traktor hátsó tengelyére, a traktor ezáltal a talajon jobb vontatási képességet és hatékonyabb vonóerő átvitelt ér el. Ha a függőleges terhelés felfelé hat, „negatív terhelésről” beszélünk. Közúton való közlekedéskor ezek nem léphetnek fel. A mezőgazdasági pótkocsik vagy egyéb munkagépek gyártóira az ennek megfelelő kikötések vonatkoznak, hogy a konstrukció súlyelosztását, tengely elrendezését, és a tengely pozícióját úgy alakítsák ki, illetve támasztósúlyos pótkocsi esetén a teherbírást úgy határozzák meg, hogy közúti forgalomban túlzott negatív függőleges terhelések ne lépjenek fel. Ha a kapcsolóeszköz leszorítószerkezetére egy „negatív függőleges terhelés” hat, kritikus hatású a szerelvény teljes menetdinamikájára, mivel a hátsó tengely terhelése csökken, és a vonójárművet csak nehezen lehet kormányozni. Egy ilyen állapot a nagyobb menetsebességgel kombinálva kontrollálhatatlan.

 

Jól látható a képen a leszorítószerkezet negatív függőleges terhelése – fotó: Walterscheid

 

Ilyen horrorisztikus balesetet tud előidézni egy túlzott negatív függőleges terhelés – fotó: Walterscheid

 

MUNKAHELYZETBEN IS FELLÉPHET

A negatív függőleges terhelések különféle készülékek mellett és munkahelyzetekben is felléphetnek, pl. nem közúton való haladáskor (nagy sebesség), hanem saját tevékenység végzése vagy az arra való felkészülés közben, pl. a szántóföldön végzett terepi munka (kis sebesség) esetén. Ebben az esetben a 80-as vonógömbrendszeren levő leszorítószerkezetei előzetes károsodást szenvednek, amik aztán a legközelebbi használatkor a magasabb sebességű közúti forgalomban meghibásodáshoz és balesetveszélyes helyzethez vezetnek. Leszorítószerkezeteket a negatív függőleges terhelésekre a műszaki követelményeknek megfelelően legalább 0,6-szoros D-értékkel méreteznek (ez legalább 7,2 tonnának felel meg). Nagyobb terhelések olyan deformálódásokat okoznak, amik a leszorítószerkezet cseréjét teszik szükségessé, a teljes 80-as vonógömbrendszeren végzett előzetes diagnózis szerint. A Walterscheid például olyan vizsgáló-gömbsüveget kínál, amellyel megállapítható, hogy a leszorítóberendezések deformálódtak vagy előzőleg károsodtak-e. Ez gyártótól függetlenül támogatja a működési vizsgálatot és a diagnosztikát. Fontos ellenőrizni a leszorító-rögzítőszerkezet épségét, mert egy alattomosan megbújó hajszálrepedésből is lehet egy hirtelen bekövetkezett életveszélyes törés. Ellenőrizzük a leszorító és a csatlakozó gömbsüveges vonószem közötti hézagot. Az optimális érték 0,5 mm. Ennek értelmében a leszorító szerkezet és a gömbsüveg közé még pont be kell, hogy férjen egy névjegykártya. Fontos, hogy az összekapcsolódás közel alakzáró és játékmentes legyen, mivel a függőleges terhelés, különösen a negatív függőleges terhelés okozta erőhatás óriási teher a leszorítószerkezetnek. Ha a játék nagyobb, mint 0,5 mm (gyártói előírás), a fellépő negatív függőleges terhelések a leszorítószerkezet számottevő kopását, deformálódását okozhatják.

 

A vizsgáló-gömbsüveggel megállapítható, hogy a leszorítóberendezések deformálódtak vagy előzőleg károsodtak-e – fotó: Walterscheid

 

A leszorító szerkezet és a gömbsüveg közé még pont be kell, hogy férjen egy névjegykártya – fotó: Walterscheid

 

ELLENŐRIZZÜK A KOPÁST!

A gömbsüveg és a 80-as vonógömbcsatlakozó kopása mellett magát a leszorítószerkezet kopását is meg kell vizsgálni. Így pl. a deformációk, a felhajlott leszorítószerkezet vagy kiütött csapfuratok első jelei annak, hogy a leszorítószerkezet már nem működőképes. Azon kívül arra is figyelni kell, hogy a felfekvési felület – amelynek távolsága a gyártói előírás szerint 0,5 mm a gömbsüvegtől – kopása még ne legyen a megengedett tűrésen túl. A kopási állapot egyszerű ellenőrzését többféle, a leszorítószerkezeten lévő jelölés segíti. A gömbsüveg felső részének e területén is meg kell vizsgálni az elhasználódást.

Ne sajnáljuk az időt, illetve energiát az ellenőrzésre, és ne lépjük túl a vontatott támasztósúlyos pótkocsi megengedett terhelhetőségét! Ha ezekre figyelmet fordítunk, akkor jelentősen csökkentjük a túlzott negatív túlterhelés okozta balesetveszély kockázatát.