Egy nyomon járunk

A fenti címmel tartott két helyszínen is tájékoztatót és gyakorlati bemutatót a KITE Zrt., amelyen megtudhattuk, hogy a nádudvari székhelyű cég a 2011-es aratás idejére az ország jelentős részén elérhetővé teszi az RTK-alapú helymeghatározást.

 

Az RTK (Real Time Kinematic) rendszerek esetében a korrekciós jeleket az üzemben vagy a táblák közelében felállított bázisállomástól (ami egy rádióantennával is ellátott műholdvevő antenna) kapjuk, rádiófrekvencián keresztül. A GPS-jel sodródási hibáit kiküszöbölve a rendszer ±2 centiméteres pontosságot tesz lehetővé. További jelentős előnye, hogy amennyiben a bázisállomást fx (telepített) helyen rögzítjük, a jármű akár hónapok, évek múlva is képes ugyanazon a nyomon végigmenni. Buvár Géza vezérigazgató előadásában rávilágított, hogy helymeghatározáson alapuló technológiáknak a rendszeréről van szó, amihez hosz-szabb folyamat eredményeként jutottak el, és most beszélhet arról, hogy már részben kiépítették azt az egységes rendszert, amelyik valóban egy új perspektívát nyit meg. A fő célja a kutatóknak a precíziós gazdálkodásban az volt, hogy a táblán belül differenciált technológiát hajtsanak végre, attól függően, hogy egy adott területnek milyen heterogenitása van. Arról már beszéltek, hogy a megfelelő beavatkozást miképpen lehetne megcsinálni, de arról még nem, hogy mi alapján határozhatók meg a foltok a heterogenitásban, ahol a reakciókat végre kell hajtani. Tehát hol van az a gyomfolt, milyen védelmi technológiát kell végezni. Így, hosszú távon visszatekintve az mondható: ezek elég primitív megközelítések voltak. Nem az a lényeg, hogy tudunk-e változtatni a beállításokon, hanem hogy mi vezérli ezt az egészet!

Mára eljutottak oda, hogy nagyon sok megvalósított részterület kezd összeállni egy rendszerbe. Három tényező van, ami a műszaki előrelépést és a rendszer összeállítását segítette. Az egyik a munkagép és az erőgép közötti kommunikáció, ami a gépek mozgatását koordinálja (ISO-BUS-rendszer kialakítása és nemzetközi szabványként való elfogadása). Nagyon fontos, hogy a munkagép számítógép szoftverének támogatnia kell a traktor szoftverét, és nem fordítva, hiszen a traktorból történik a vezérlés. A másik nagyon fontos feltétel, hogy magának a helymeghatározásnak megvolt a műszaki megoldása. Az elmúlt időszakra az volt a jellemző, hogy a helymeghatározás csupán műholdas jelekkel történt. A problémát itt az jelenti, hogy a műholdak sodródása miatt egy munka közbeni 20-25 perces leállást követően ugyanaz a koordináta már nem ugyanazt a helyet jelzi. Ennek a problémának a kivédésére megjelent az RTK, aminek a lényege az, hogy van egy földi korrekciós jel, amelyik az elsodródást kiküszöböli, és ennek következtében lehetővé teszi az időkorlát nélküli helyzet reprodukálását. A gyakorlatban ez úgy néz ki, ha RTK-val vetünk egy táblát, akkor annak a vetésnek a meneteit, meneteinek koordinátáit a kultivátoro-zásnál, a második kultivátorozásnál és a további műveleteknél is nagyon pontosan lehet reprodukálni. Ezt a földi jelet viszont sugározni kell, ami kör alakban történik, és a távolsággal egyre csökken a mértéke. A felhasználóknak nem ilyen kör alakú táblái vannak, így a KITE-nek is be kellett az látnia; ahhoz hogy ez a rendszer működjön, ugyanolyan jeladó hálózatot kell kiépíteni, mint a mobiltelefon-szolgáltatóknak. Nos, ez a döntés megszületett idén tavasszal, és egy hálózatfejlesztés is elindult.

Ez a rendszer képes arra, hogy az agrotechnikát megreformálja, és egy más gondolkodási irányt indítson el. A rendszernek vannak már sajátosságai. Az egyik az, hogy egymásra épül, és már az első lépéseknél vannak olyan eredmények, hasznok, amivel a kiépítésének a költségeit elkezdi visszahozni. Ha elkezdjük használni az RTK-vezérelt művelést a területen, akkor rögtön hatékonyságnövelést lehet tapasztalni. Ez a hatékonyságnövelés részben a költségek csökkenéséből, részben a teljesítmények növekedéséből adódik. A költségek csökkenését az okozza, hogy ki tudjuk zárni a művelés vagy betakarítás közbeni átfedéseket, ez pedig, mint tudjuk, nem kis eredmény. Akik használják ezeket a rendszereket, azok véleménye szerint mindez legalább 5% költségmegtakarítást jelent. A másik a teljesítménynövekedés, ami pedig abból adódik, hogy az ember szubjektív teljesítőképessége nem vetül rá a munkára, mert az automatika nagyon nagy mértékben átveszi a szerepét, legalábbis a teljesítménykihasználásban. Nincs munka közbeni vagy a heti ciklusban jelentkező fáradtság, hanem egyenletes teljesítményt lehet produkálni. Ennek hozadékáról már megoszlanak a vélemények, de az érték valahol a 10 és 30% között van, a felhasználók szerint. Persze biztos, hogy ebben nagy különbségek vannak, mert teljesen másképp fárasztja a traktorost a kultivátorozás, mint mondjuk, ha tárcsázik.

Az RTK előnye, hogy ugyanarra a helyre időkorlát nélkül nagyon pontosan vissza tud menni, így egy technológiai rendszer tud kiépülni. Lehetőség van például sortrágyázást csinálni, annál szakszerűbben, pontosabban, mint ha a sorköz közepébe beleengedjük a műtrágyát.

Nyilván felvetődik a kérdés, hogy ezzel milyen anyagmegtakarítás lehetséges? Valószínű, hogy egy átlagban 100 ha-os táblánál, ami téglalap alakú, édeskevés. Viszont alaktalan táblán, sok kisebb táblán e probléma megoldása már az anyagmegtakarításban is jelentős eredményt hozhat, ám az igazi lényege abban van, hogy az átfedések miatti stresszeket, tehát a termésre gyakorolt negatív hatásokat kiküszöböljük.

A hatékonysági oldal mellett a környezetvédelmi szempontnak is nagy jentősége van. A földjeinket és vizeinket meg kell őrizni a jövőnek!

Amire érdemes még odafgyelni, azok a speciális technológiák, elemek végrehajthatósága, olyanoké, mint a bakháton vagy ágyásban való művelés. Az RTK-nak megvan még az az előnye is, hogy nemcsak két irányban, hosz-szában, keresztben, hanem magasságban is meghatározza a koordinátákat, és pozícionálni tudja azt az eszközt, amit rábízunk, vagy képes a területek szintezésére, képes a beállított magasságot tartani. Amennyiben a megfelelő navigációs rendszerrel felszerelt traktorunkkal a szántóföldi munkánkat dokumentálva végezzük, a dokumentáció részeként magasság térképet is kaphatunk a tábláinkról. Ezt a felmérést elvégezhetjük úgy is, hogy a terepjárónkra felszereljük az antennát, a csatlakozót és a hozzá tartozó rendszer elemeit és megfelelő mozgással 10 méterenként bejárva a táblát, rövid idő alatt elkészíthetjük és kinyomtathatjuk a magassági térképet vagy éppen a tapasztalatok alapján csak azt a területet, ahol például a vízfoltok meg szoktak jelenni. Az éveken átnyúló pontos helymeghatározás megteremti annak a lehetőségét, hogy a műveleteket a sor és a sorköz vonatkozásában pozícionáljuk. Akik már használnak ilyen rendszert, azok olyan megoldásokat, olyan ötleteket tudnak adni, ami csak megerősíti azt a tényt, miszerint ha egyszer valaki megkezdte a rendszer használatát, és ezt építgeti, az maga is hasznos élvezője lehet. Az ebbe való belépés eldöntése egy stratégiai lépés, amely hosszú évekre szól.

Hatala