A direktvetésé a jövő!

A glifozát és a szén-dioxid adóztatásáról szóló társadalmi vita hátterében a direktvetés válaszút elé érkezett. Itt következő cikkünk azt elemzi, hogy az esélyek vagy a kockázatok vannak-e túlsúlyban, illetve hogy milyen műszaki megoldásokat kínál a piac.

Van-e egyáltalán jövője a direkt‑vetésnek a küszöbön álló glifozáttilalmat tekintve? Világosan mondjuk: igen! Mivel a másik oldalon ott sorakozik a vita előtt álló széndioxid-adóztatás és a sürgető igény a nagyobb fokú víztakarékosságra a növény‑termesztésben intenzív talajművelés nélkül. Ezáltal több lehetőséget látunk, mint kockázatot, bár a direktvetés továbbra is kihívás, és a mezőgazdasági termelőtől maximális mezőgazdasági és növénytermesztési tudást és tapasztalatot igényel. Ez a vetésforgóról, a talajtanról és a növények táplálásáról, a műszaki megoldásokról, valamint a hitről és a kitartásról szól. Gépgyártókkal, szövetségekkel és szakemberekkel beszéltünk, hogy megvizsgáljuk, milyen jövője van a direktvetésnek.

ELŐRETEKINTŐ: az a vélemény, hogy a direktvetés csak glifozáttal működik, elavult. A totális herbicidek nélkül azonban drágább és nehezebb lesz a művelet. Ez egy olyan kihívás, amelyet meg lehet válaszolni

A DEFINÍCIÓVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

A klasszikus direktvetés esetén általában közvetlenül az elővetemény növényi maradványai közé (tarló vagy köztes növény) vetnek, a talaj legfeljebb 25%-át „művelve” vagy mozgatva. A definíciót nem szabad azonban ilyen szűk keretek között értelmezni. Így például a lazító‑vetést is a direktvetés egyik típusának tekintik, bár ez már inkább az átmeneti zóna, amelynél lényegesen több talaj mozgatható meg – a lazítófogak szélességétől függően. Ezenkívül manapság akkor is beszélhetünk direktvetésről, ha – rendszeresen vagy szükség szerint a vetésforgóban – egy nehéz boronával sekélyen előművelést végzünk, amikor a köztes növény számára a rendelkezésre álló idő néha túl kevés. Ez a munkafolyamat azonban ellentmond a direktvetés egyik nyíltan kimondott céljának, hogy a lehető legkevesebb gyomnövénymagot ösztönözzünk csírázásra.

Kiegészítőként vagy alternatívaként a késes hengerek egyre nagyobb hang‑súlyt kapnak, néha nehéz hengerekkel vagy többsoros nehéz boronákkal kombinálva. „Ezért a direktvetés technológiájának a jövőben még általánosabban alkalmazhatónak kell lennie” – mondja Justus Dreyer az Amazone vállalattól. – A tarlóra vagy a köztesnövény-állományba történő közvetlen vetés mellett a direktvetésnek a nagyon sekélyen előkészített területeken történő vetésre is alkalmasnak kell lennie, kompromisszumoktól mentesen.”

A talajművelés elhagyása megköti és megtartja a szén-dioxidot, növeli a biodiverzitást a felszín alatt és felett, csökkenti a szél- és vízeróziót, és jobban megtartja a vizet a talajban. „Csupasz talajon a felszíni hőmérséklet elérheti a 70°C-ot is” – magyarázza Knut Behrensa kaiserslauterni szántóföldi növény‑termesztési tanácsadócégtől, amely támogatja a gazdálkodókat a konzerváló gazdálkodási gyakorlatokra való áttérésben. „A szalma alatt ezzel ellentétben a hőmérséklet közvetlen összehasonlításban kevesebb mint 30°C.”

A direktvetés kiemelkedő prioritású a világ egyes részein. Ez magában foglalja Dél-Amerikát, évente két-három betakarítással, nagy mennyiségű csapadékkal, ennek megfelelően magas eróziós kockázattal és a totális gyom‑irtó szerek intenzív felhasználásával, valamint Ausztrália száraz régióit és alacsony hozamú termőterületeket, rövid vegetációs és művelésre alkalmas időszakokkal, például Oroszországban és Kazahsztánban. „Figyelembe véve a jövőben az aszályok növekvő valószínűségét Közép-Európában, feltételezzük, hogy a direktvetés szerepe nálunk is növekedni fog” – mondta Dr. Justus Dreyer. Jelenleg Németországban a szántóterületeknek csak 1,34 százalékát vetik be direktvetéssel, míg Szász-Anhalt áll a német tartományok között az első helyen, több mint 5 százalékkal.

A direktvetés Észak-Amerikában szokásos gyakorlat – mind az USA száraz régióiban, mind a kanadai síkságokon, ahol hosszúak a telek

Dél-Amerikában a direktvetés csökkenti az eróziót és a talaj a heves esőzések miatti mállását

A direktvetés elterjedt Oroszországban, Kazahsztánban és a közeli országokban – úgy, mint az Amazone DMC Primera ősrégi direktvetőgépe

A DIREKTVETÉS VÁLASZÚTON

Mostanra mindenkinek látnia kell, hogy a glifozát napjai meg vannak számlálva. A kérdés: mikor és milyen út vezet el odáig? Lehetséges a középtávú tilalom mellett egy átmeneti, de nagyon korlátozott további felhasználás is. A kihullott gabonaszemek és a gyommagvak elleni küzdelem alternatívái már kidolgozás alatt állnak – ide tartozhatnak például egyes baktériumtörzsek. Nehéz meg‑becsülni, hogy ezeket az új védekezési módszereket mikor fogják engedélyezni széles körben a gyakorlatban, és mennyire lesz jó ezek hatékonysága, ugyanígy a költségeket is nehéz előre jelezni. Emellett a szelektív herbicidfelhasználás bizonyos növénykultúráknál továbbra is lehetőség marad – de a mechanikai védekezés vagy a jelenleg még vizsgálati szakaszban lévő elektromos védekezési módszerek is, bár az előbbi ellentmondásban van a direktvetés elvével. De addig és esetleg azon túl is, a direktvetés témája egyáltalán nem érdektelen. Inkább a totális gyomirtók felhasználása nélküli művelésre történő átállás egyszerűen új megközelítéseket, több kísérletezést és több ráfordítást igényel. Ez kétségtelenül drágábbá teszi a folyamatot – legyen szó a drága speciális technológia fokozott felhasználásáról, a szelektív herbicidekkel végzett több munkafolyamatról vagy a bevételek csökkenéséről a további vetésforgók megjelenése, ill. a magas hozamú növények elhagyása miatt. Ezt az irányt ellensúlyozhatja egy intelligens támogatási politika, amely jobban figyelembe veszi a talaj szén-dioxid-megkötését. Végül is a CO2 jelenleg heves vita tárgyát képező politikai kérdés, és a mezőgazdaságban megvan a potenciál, hogy kiegyensúlyozó közvetítő közegként szolgáljon a fogyasztók és az ipar számára. Ez még arra is szolgálhat, hogy kompenzálja a külföldi import által kialakuló versenynyomás és az olyan régiók, mint Dél-Amerika mérhetetlen termelésnövelésével a világpiacon bekövetkező árnyomás miatt a jövőbeni kieső bevételeket.

Ugyanakkor: a CO2-ot a talaj csak addig köti meg, amíg a humusztartalom és az ásványosodás egyensúlyba nem kerül. Ezután a direktvetésű talajok is CO2‑semlegesek. Az irodalom szerint csak a területen történő áthaladások csökkentésével (talajművelés nélkül) évente körülbelül 100 kg CO2 takarítható meg hektáronként. További megtakarítások származnak az ásványi N-műtrágyák csökkent felhasználásából.

LENT DÉLEN: Ausztrália is, a túlnyomórészt száraz éghajlatával, szintén tipikusan direktvetésre alkalmas termőhely

Az Európai Talajkímélő Mezőgazdasági Szövetség (ECAF) szerint a széndioxidmegtakarítási potenciálja talajkímélő módszerekkel (az összes területen az ekével végzett műveletek teljes elhagyása, beleértve a klasszikus direkt‑vetést is) Németországban körülbelül 17,3 millió tonna/év – de jelenleg csak 232 617 tonna/év. Európában az ECAF becslése szerint a talajban megköthető széndioxid mennyisége körülbelül 189 millió tonna/év, a jelenlegi szint 15,9 millió tonna/év. Szemléltetésképpen: például ez megközelítőleg megfelel 50 széntüzelésű erőmű által kibocsátott szén-dioxid mennyiségének vagy pedig 65 millió hektár újonnan ültetett erdő széndioxid-megkötő képességének.

A GkB e.V. a forgatás nélküli talajművelési rendszerek hálózata

AZ ÚJ MEGOLDÁSOKHOZ IDŐRE VAN SZÜKSÉG!

A forgatás nélküli mulcs- és direktvetéses művelési mód iránt érdeklődők képviselete­ként a talajkímélő talajművelés érdekében létrehozott GkB e.V. társaság ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Hozzájárulásképpen megkérdeztük a GkB véleményét, hogy miként látják a direktvetés jövőjét a politikai döntések hátterében

Hogyan értékelik a direktvetés jövőbeli szerepét a glifozátról és a CO2‑ról szóló társadalmi vita hátterében?

– Az éghajlatváltozásra való tekintettel a direktvetés vagy a környezetkímélő mező­gazdasági rendszer (System Conservation Agriculture) (mint a talajba történő minimális beavatkozás, az állandó talajtakarás és a vetésforgóbővítés hármas tartóoszlopa) a vízmegtartó képesség, az erőforrások kímélése és a széndioxid megkötése szempontjából nagy szerepet játszik. A glifozát a sokak által használt, bevált és biztos eszközök egyike volt és jelenleg is az, de nem pótol­hatatlan. A glifozát tilalma összetettebbé és bonyolultabbá tenné a sikeres direktvetést, és ezt mindenkinek meg kell értenie. Itt új módszereken és megoldásokon kell dolgoznunk, de ehhez idő szükséges. A GkB jelenleg a glifozát felhasználásának különféle alternatíváit vizsgálja az „Innovatív stratégiák kidolgozása a glifozát elhagyására a forgatás nélküli talajművelésben” elnevezésű EIP Agri projekt keretében két alsószászországi gyakorlati gazdaságban. A társadalmi vitában két elvárás áll szemben egymással: a glifozát tilalma és a CO2 megkötése a talajban.

Melyek a direktvetés gyakorlásának előfeltételei glifozát nélkül?

– Az összes talajművelési rendszer közül a direktvetésnek van a legnagyobb mértékű pozitív hatása környezetre. Ezek a hatások je­lentősen csökkennek a talajművelés intenzitásának növekedésével. A döntő tényező a vetésforgó, ami hasonlít a biogazdálkodás gyomszabályozására. Ehhez a gyomirtás új módszereire is szükség van, de a talajba való beavatkozás nélkül. Az állandó talajtakarás nélkülözhetetlen, ezt a direktvetés úttörői már valamennyien megtanulták. Emellett a termesztési rendszernek természetesen mindig jövedelmezőnek kell maradnia.

Önök szerint a politikának támogatásokkal és adókkal nagyobb mértékben be kellene‑e avatkoznia, hogy a direktvetést vonzóbbá tegyék?

– A politika támogatási programjai minden bizonnyal hasznosak és értékesek a tanulási folyamatban annak érdekében, hogy támogassák a tapasztalatok kockázatos összegyűjtését a komplex gazdálkodási rendszerekben és a direktvetés megkezdését. Különösen a konkrét paraméterek eléréséhez kötött támogatás elképzelhető, ilyen pl. a CO2-megkötés. A legtöbbet azonban az segítene, ha a glifozátot bizonyos alkalmazási területeken továbbra is engedélyeznék.

A direktvetéssel szembeni ellenállás döntő érve mindig az, hogy azt nem lehet minden talajon és termőhelyen megvalósítani. Mit válaszolnak erre?

– Nem annyira a termőhely, inkább a termőhelyen a talaj állapota a kérdés. Ebben segít a talajjal kapcsolatos tanácsadás vagy a tapasztalt gazdák közötti szakmai eszmecsere.

A VETÉSFORGÓ MEGFELELŐ MÓDOSÍTÁSA

A tarackos gyomnövényeket nehéz mechanikus úton irtani – gyökereiket nem szabad átvágni, és szabadon kell őket lerakni a talaj felületére, hogy kiszáradjanak. Ez nem mindig sikerül, főleg nem csapadékos nyarakon. Itt elsősorban a vetésforgón keresztül kell megoldást keresni. Ahogy már régóta tudjuk, a rövid forgók nem alkalmasak direktvetésre. Ez, mindenekelőtt kiszáradás tekintetében, azoknak a piacon értékesített növényeket termesztő gazdaságoknak a számára jelent kihívást, amelyeknél a vetés‑forgóban nem magas a kukorica aránya – ennek ellenére a szemes kukorica (a köztesnövény áttelelése után) még egy újabb lehetőség lehet. A repce szintén része a vetésforgónak, és ha lehetséges, egy második tavaszi vetésű növény – lehet például szója vagy borsó. A gyomosodás mellett a DON-toxintartalmat is szem előtt kell tartani. Ahol lehetséges, köztesnövényeket kell használni, száraz helyeken kritikusan kell megvizsgálni a nagy vízigényű növényeket, ilyen például az olajretek, és inkább hajdinát vagy facéliát, ill. keverékeket (például rozzsal) kell választani.

Megfelelő technológia alkalmazásával használható felülvetés is – és ha az elő- és utóvetemény között a műveletekre rendelkezésre álló idő az időjárási viszonyok miatt túl szűk, akkor egyes köztesnövények alkalmasak tárcsás mű‑trágyaszóróval történő kijuttatásra is, még az elővetemény betakarítása előtt.

Egy másik lehetőség a vegyes kultúra. „Elsősorban Franciaországban egyre több gazdálkodó kísérletezik a szigorú jogi szabályozás miatt kifejlesztett vegyes kultúrák termesztésével” – magyarázza Dr. Justus Dreyer. – Például a növényvédelmi szempontból intenzív repcetermesztési rendszer a hajdina és az olajlen gyomelnyomó és kártevőirtó hatásait cél‑tudatosan használja. Emiatt fontosabbá válnak azok a vetőgépek, amelyek osztott tartályokkal, adagolóegységekkel és csoroszlyasínekkel különböző sorokba és rétegekbe tudják a magokat lehelyezni.”

Különösen érvényes ez a direktvetésnél: minden év más és más, egyedi megközelítési módokat igényel.

TÁPANYAGOK ELÉRHETŐSÉGE

Mivel a direktvetés során alig mozgatjuk meg a talajt, a mineralizáció aránya csökken. Az, hogy hogyan lehet erre reagálni, önmagában egy egész könyvet kitöltene. Most csak azt emeljük ki, hogy különféle analitikai módszereket lehet alkalmazni a tápanyagtartalom, valamint a szükséges trágyázási műveleteket és trágyák elemzéséhez. A gyakran említett Kinsey-elemzés például inkább a Mg, S és Ca vizsgálatára támaszkodik (ez utóbbiról kimutatták, hogy csökkenti a növényeknél a szárazság okozta stresszt), és még inkább a Ca, Mg és K arányát vizsgálja (helyettesítési viszonyként), mint a tiszta NKP-mennyiségeket. De figyelem: nem minden javaslat felel meg a jelenlegi műtrágyarendeletnek!

Ehhez kapcsolódóan természetesen meg kell említeni a humusztartalmat – ez elsősorban a tápanyag-humusz tartós humusszá történő átalakulását jelenti, amely pufferként szolgál a tápanyagok (cserekapacitás) és a víz számára. A direktvetésnél általában 2,0-2,5% körüli a humusztartalom a talaj felső 10 cm-es rétegében (egyes gazdaságokban akár a 3,5%-ot is elérheti), a hagyományos szántással művelt területek esetén ez az arány nagyobb valószínűséggel 1,71,8 és ritkán 2% feletti – évtizedek óta csökkenő tendenciával. A talaj típusától függ, hogy a direktvetés milyen erősen befolyásolja a humusztartalmat. Az ásványi talajokon gyakran csak nagyon kis növekedést regisztrálnak.

A direktvetés minden bizonnyal nem lesz a fő művelési mód Németországban és Közép-Európában – de a földterület 1,5%-ával (Németország) való részesedése túlságosan kevés, és ezt ki kell terjeszteni

A MEGFELELŐ TECHNOLÓGIA KIVÁLASZTÁSA

A vetésforgó mellett a gazdaság teljes technológiáját a direktvetéshez kell igazítani. A művelőutakról való lemondás fontosabbá válik, mivel ezeket nem lehet későbbi talajműveléssel elsimítani. Ez valódi kihívás, különösen rendkívül csapadékos években és ha silókukorica is van a vetésforgóban (a területeken nehéz a haladás a gyakran kedvezőtlen időjárási körülmények között). A talajkímélő járószerkezetek, például az ikerkerekek, a széles gumiabroncsok vagy a gumihevederes járószerkezetek tehát kötelezőek, még akkor is, ha a direktvetéssel megművelt talajokat általában teherbíróbbnak tekintik.

Ezenkívül következetes tarlóművelésre és szalmakezelésre van szükség. A hosszú tarlót gyakran mulcsozni kell, és a kombájnnak egyenletesen kell eloszlatnia a szalmát a vágási szélességben. Azt, hogy mekkora darabolási hosszra van szükség, a termőhelytől függ – rend‑kívül rövidre aprított szalmára nincs mindig szükség, mivel az néha túl gyorsan lebomlik, vagy eső után oxigénzáró akadályt képezhet a talaj és a környező levegő között. Egy későbbi munkamenetben szalmaterítő pálcasorral vagy nehézboronával végzett művelet (ez a direktvetésnél is megengedett) alkalmanként hasznos lehet, de csodát nem tesz. És még valami: természetesen a kombájnnak alacsony veszteségi szint‑tel kell dolgoznia annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb termény szóródjon a földre. Ahol sok növényi maradvány marad hátra a területen, ott természetesen megnő a kártevők nyomása, az egerek és a csigák miatt. Ezt szintén kezelni kell – például néhány direktvetőgép gyárilag felszerelhető csigák elleni szereket kijuttató adagolórendszerrel.

Nagyon fontos: a direktvetési technológiának illeszkednie kell a termőhelyhez. Itt leginkább a csoroszlya a meghatározó elem.

KÉSEK VAGY TÁRCSÁK?

A direktvetés esetén az alapvető kritériumokat teljesíteni kell a csoroszlya‑technika tekintetében:

  • magas csoroszlyanyomás és/vagy erős aláfogás a biztonságos talajba hatoláshoz minden körülmények között; szalmarétegeken és kemény talajfelületeken való áthatolás,
  • a növényi maradványok, valamint a kövek és a magok térbeli elkülönítése,
  • biztonságos és pontos mélységtartás,
  • eltömődésmentes munka álló növényállományokban és nagy mennyiségű növényi maradvány esetén,
  • a magbarázda biztonságos bezárása és tömörítése.

A késes csoroszlyáknál a csoroszlya a véső alakú késekkel a mulcsréteg alá hatol, és ezzel szabaddá teszi a mag‑barázdát. Így a vetőmagot a talaj horizontjába lehet helyezni. Ezután a magárkot tömörítőkerekek, hengerek vagy boronák zárják le. Az egységes behatolási mélységet és az ezzel összefüggő vetési mélységet általában a járószerkezetre vagy a lezáróelemre szerelt támkerekek szabályozzák. A vetőmag optimális lehelyezésének előfeltétele egy morzsás, finomszemcsés talaj. Nagy rögök és túl kemény, száraz talaj esetén a késes csoroszlyák elérik az alkalmazásuk határát – itt nem garantálható a vetőmagok megfelelő takarása. Problémát okozhat a túl magas tarló vagy a túl sok növénymaradvány. A késes csoroszlyákkal ellentétben a tárcsás csoroszlyák átvágják a mulcsréteget, és ezzel (valamint a csoroszlya ék alakú betétjével) megtisztítják a magok számára megnyitott rést. Itt egytárcsás vagy dupla tárcsás csoroszlyát használunk.

A tárcsás csoroszlyák a legtöbb talajon jól alkalmazhatók, az egytárcsás csoroszlyák még jobban dolgoznak a kötött talajokon – a vágóél nagyobb pontszerű terhelése miatt. Túl nedves körülmények között vetéskor a tárcsás csoroszlya gyakran nem tudja átvágni a talajon fekvő szalmaréteget. A szalmát csak belenyomja a vetőbarázdába, így a vetőmag a szalmarétegbe kerül, és nem kap megfelelő talajzáró réteget (Hairpining). Ez a dupla tárcsás csoroszlyák számára nagyobb kihívást jelent, mint az egytárcsás csoroszlyáknak. Emellett előfordulhat, hogy a talaj száradásakor az összezsugorodás miatt a magárok újra kinyílik, ami rontja a kelés minőségét.

Egyes tárcsáscsoroszlya-kialakítások egyszer vagy duplán hajlítottak, hogy nagyobb aláfogást biztosítsanak a jobb talajba húzás és a Hairpining jelenség elkerülése érdekében. Ezt az „Undercut” kialakítási módot alkalmazza pl. a francia Sly cég, bár a csoroszlyatechnológia inkább Ausztráliából származik.

Ezenkívül létezik a keresztirányú be‑metszést is készítő CrossSlot csoroszlya, amely az egytárcsás csoroszlya továbbfejlesztése. Itt két oldalkéssel bővítik az egytárcsás csoroszlyát – az elrendezés hasonlít a szántóföldi kultivátorok szárnyas kapáihoz. Az oldalsó részek azonban nyílást vágnak a vetőmag és/vagy a műtrágya számára, így (a tárcsa által kialakított) tényleges magbarázdába nyomott növényi maradványok nem zavarják a vetést. A talaj száradásakor csak a függőleges nyílás nyílik meg, a vízszintes rések zártak maradnak – ez‑által a mindig fedetten maradó vetőmag talajzárása garantált.

A késes vetőcsoroszlyák megtisztítják a magbarázdát a szalmától és a kövektől, de nem biztosítanak olyan pontos maglehelyezést, mint a tárcsás csoroszlyák

A kétsoros egytárcsás csoroszlyákkal és az elöl haladó tömörítőkerekekkel felszerelt Sulky EasyDrill vetőgép

A Kuhn Aurock késes hengerekkel, vágótárcsákkal és duplatárcsás csoroszlyákkal dolgozik – ezáltal mulcsvetésre is alkalmas

A Horsch Avatar egytárcsás csoroszlyája állítható szögű tömörítőtárcsákkal – választható acélból vagy műanyagból

A gyakorlatból: nincs mindenki számára ideális megoldás

A saját tervezésű direktvetőgép CrossSlot vetőcsoroszlyákkal, az előtte haladó traktor gumiabroncsnyomás-szabályozó rendszerrel van felszerelve

Az egyik legismertebb német direktvető szakember a Szász-Anhalt tartományban, Bias településen élő Alexander Klümper. A vesztfáliai születésű gazdálkodó 2007-ben lépett apja nyomdokaiba, aki már 1994-ben átváltott a talajkímélő talajművelésre. „Egy évfolyamtársamon keresztül ismertem meg a direktvetést. Mindenekelőtt az volt a célom, hogy a száraz termőterületünkön stabil terméshozamot érjünk el, még a szélsőséges években is. Ezenfelül 2014-ben rendkívül súlyos volt az árpában a rozsnokkelés, amiért mintegy 3,0-3,5 t/ha terméssel kellett fizetnünk. Néhány hosszú ideje direktvetést alkalmazó gazdálkodó meglátogatása után a döntés elég gyorsan megszületett.” A technológia kiválasztásánál Klümper egy saját konstrukció mellett döntött: „Számomra fontos volt a 18,75 cm-es sortávolság és a talajkímélő terheléseloszlás két tengelyen. Ehhez egy megfelelően nagy magtartályt akartam. Abban az időben ezt csak saját kivitelezésben lehetett megépíteni. Már 2014 végén befejeződött a gép nagy vonalakban történő megtervezése, a gyártást egy münsterlandi speciális gépgyártó vállalta.”

A vetőmag lehelyezéshez új-zélandi technológiát választott: „A CrossSlot csoroszlya még a szélsőséges aszályban is behatol a talajba, eközben kevés szalma kerül a vetőmag alá a barázdában, és ennek megfelelően a kelés nagyon jó. Ma például a Novag T-Force Plus gépe is tudja azt, amit 25 cm-es csoroszlyatávolsággal és minimális átalakítással a saját gazdaságomban is el tudnék képzelni.”

Ugyanakkor Alexander Klümper a családi vállalkozást átállította a csökkentett talajtaposásos gazdálkodás (Controlled Traffic Farming), röviden CTF enyhe változatára. „Ez nem kötelező a direktvetésnél, de érdemes alkalmazni, mivel a művelőutak számát és a talaj tömörödését minimálisra csökkenti.”

A kombájnon elöl természetesen gumihevederes járószerkezet van, egyébként valamennyi gép gumiabroncs­nyomását alaposan leengedik. „A szárrendezővel végzett munka során – ez az egyetlen talajművelési munka, amelyet a megfelelő években kizárólag a gabonafélék és az azt követő őszi repce között végzünk – a traktor gumiabroncsainak nyomása mindössze 0,6 bar. Ez a nyomás és a 20 km/h körül nagy haladási sebesség garantálja, hogy a talaj nem tud igazán összetömörödni, főleg mivel túlnyomórészt könnyű, homokos talajokon gazdálkodunk.”

A saját talajaink alapvető ismerete nélkül a direktvetést alkalmazó talajművelés Alexander Klümper szerint nem végezhető sikeresen. „A mineralizáció a hiányzó talajművelés miatt közvetlenül az átállás után csökkenni kezd. Ezt kompenzálni kell – különösen, ha az átállás kevesebb, mint 2 százalékos humusztartalom mellett kezdődik. Én többek között a Kinsey tápanyagelemzés alapján végzem a fejtrágyázást. Ez különösen repce és kukorica esetében nagyon fontos a hozam szempontjából.” A hozamok azóta pozitívan alakultak: „A hozamok már az első évtől megnövekedtek, átlagosan körülbelül 10­20%-­kal. Rendkívül száraz években árpában előfordult, hogy 80 százalékkal többet arattunk, mint a hagyományos vagy szántás nélküli gazdál­kodó szomszédos gazdaságok. Ezt azonban nem lehet általánosítani más gazdaságokra és termőhelyekre, főleg mivel néhány kultúra nem mutat termésnövekedést.”

A fenyegető glifozát-tilalom

Alexander Klümper véleménye szerint különösen az állattenyésztés nélkül gazdálkodó piaci növényeket termesztő gazdaságok számára kritikus, főként azért, mert a direktvetés esetén a glifozát használata ellenére a biodiverzitás folyamatos növekedését tapasztalta, beleértve a ritka vad méhfajokat (amelyek üregeit a direktvetés során nem teszik tönkre a talajműveléssel): „A glifozát-tilalom sok mindent tönkretenne, amit rengeteg munkával felépítettünk. Az utána szükségessé váló intenzívebb művelés következtében több széndioxid távozna a talajból, és a talajélet csökkenne. Elvégre a talajélet kb. 90%-a a talaj felső 5 cm-es rétegében játszódik le. Már egy kapálás is kárt okozna.” Ezen túlmenően Klümper attól tart, hogy a kapált réteg alján az eketalpbetegséghez hasonlóan egy tömörödött réteg alakul ki: „Ez nagyobb fokú erózióhoz vezetne, és a talajéletet, valamint a gyökérnövekedést egyaránt megzavarná.” Kevés potenciált lát a szántóföldi robotok használatában – más fejlesztésekben azonban reménykedik: „Valójában a gazdálkodók és az ipari vállalatok is világszerte olyan baktériumtörzsek után kutatnak, amelyek a jövőben helyettesíthetik a gombaölő és rovarirtó szereket. Brazíliában meglátogattam egy farmert, aki a saját kísérleteivel már meglehetősen sikeres. Ezenkívül jelenleg a komposzttea és a komposztkivonat témakörével foglalkozom, hogy a növények egészségét tovább tudjam javítani. A stresszel szemben ellenálló növények a legfontosabbak a gombaölő és a rovarirtó szerek mennyiségének csökkentéséhez.”

Alexander Klümper a direktvetésnek köszönhetően stabilizálni, sőt még növelni is tudta a hozamokat


Stabil talajszerkezet számtalan földigilisztajárattal – még a vadméhüregek is érintetlenek maradnak

Egyébként a vetésforgó a következőkből áll: őszi repce>őszi árpa vagy búza>szemes kukorica>borsó>őszi árpa vagy őszi búza. „Az, hogy vetünk-e köztes növényeket, ill. milyeneket, elsősorban az adott körülményektől függ. Ha túl nagy a szárazság, vagy a betakarítás túl sokáig tart, akkor előfordulhat, hogy a vetésforgóban csak egyszer kerül köztes növény a területre. Ha a feltételek optimálisak, akkor a vetésforgóban négy köztesnövény­állomány is szerepelhet. Az olajlentől a facélián keresztül a rozsig vagy hajdináig számos kultúra előfordulhat.”

A direktvetés iránt érdeklődők számára lezárásként még egy tippet ad a szakember: „Az embernek puhatolóznia kell, és intenzíven körül kell néznie, információkat kell gyűjtenie otthon és külföldön egyaránt. Nincs csodaszer, és aki rossz technológiát választ, vagy nem tudja, hogy mire van szükségük a saját termőterületén a talajoknak, az nagyon gyorsan kudarcot vall.”

A gyakorlatból: a minimális műveléstől a forgatás nélküli művelésig

„GLIFOZÁT NÉLKÜL IS LEHET, DE...”


Klaus Keppler 1999 óta alkalmazza a direktvetéses talajművelési módot paralelogramma függesztésű vésőkéses csoroszlyákkal – kezdetben mulcsvetésként, 2012 óta pedig a direktvetés formájában

Klaus Keppler mint direktvetéssel foglalkozó gyakorló gazda és a talajkímélő talajművelés érdekében létrehozott társaság (GkB) igazgatósági tanácsának elnöke a direktvetés jövőjét Németországban semmiképpen sem látja pesszimistán. „A világvége hangulat nem segít. A direktvetés glifozát nélkül is működni fog”, erről meg van győződve. „Lehet, hogy néhány gazdaság egy lépéssel visszalép ugyan a mulcsvetés irányába, a többség azonban találni fog megoldást a glifozát nélküli direktvetésre.”

Klaus Keppler 150 hektáros, piaci növényeket termesztő saját vegyes gazdaságában teszteli, hogy mindez hogyan nézhet majd ki. „Fontos az őszi és a tavaszi vetésű növények megfelelő keveréke és az egész évben lefedett talaj” – mondja a Baden-Württembergben, Uttenweiler településen élő gazda. „50/50 százalékos a termesztési arány az őszi árpa és az őszi búza között az egyik oldalon és siló-, valamint szemes kukorica és lóbab, ill. napraforgó között a másik oldalon. Olyan kultúrákhoz, mint például a kukorica, a lóbab és a napraforgó, továbbra is vannak erős, szelektív hatású, fűfélék ellen ható gyomirtó szerek célzott felhasználásra. Ezenkívül nagy szerepet játszik a megfelelő zöld növénytakaró köztesnövények vagy alávetés formájában, ilyen például a lóhere.”

Ugyanakkor egyértelmű: „A direktvetés glifozát nélkül drágább lesz, ez nem kérdés. A 2019-es idényben néhány területen dolgoztunk fűfélékre ható gyomirtó szerek nélkül gabonafélékben, és meglehetősen sikeresen. Teljesen nem tudtuk elnyomni a gyomnövényeket, de ez az idény megmutatta, hogy így is lehet, és megoldást kereső kezdeményezéseink működnek. A vetésforgó és a köztes növények mellett a mély mulcsozás is jelentős szerepet játszik, különösen kukorica után. Kapát és boronát nem használunk, mert nem akarunk be­avatkozni a talaj életébe.”

És még valami: „A többi gazdálkodótól, akik hagyományos vagy szántás nélküli művelést végeznek, gyakran halljuk, hogy csak a glifozátnak köszönhetően alkalmazhatjuk a direktvetést. Ez azonban nem igaz. Jelenleg még én is használom a glifozátot, de glifozát nélkül is menni fog.”

Klaus Keppler már a kilencvenes években átállította a gazdaságát mulcsvetésre – folyamatosan csökkenő intenzitással. „2012 óta csak direktvetéssel dolgozunk. Különösen az elején voltak olyan évek is, amikor a hozam visszaesett, de a hozamaink átlagban stabilak – a rendszer egyre inkább egyensúlyba kerül, és tanulunk a tapasztalatainkból.”

Mellesleg: 1999-ben érkezett az Amazone Primera DMC, az első direktvetőgép a gazdaságba, de először csak mulcsvetésre használták. 2014­ben követte az utódmodell. „A pontos csoroszlyavezetés és a vetőmaglehelyezés még ma is meggyőz minket.”

A széndioxid­megkötésre és ­rögzítésre Klaus Keppler remek lehetőséget lát a direktvetésben. „A szövetségeknek és politikának azonban ezt még fel kell ismernie. Csak utána alakít­hatnak ki megfelelő adóztatást és támogatást, és a direktvetés el fog terjedni.”

Ugyanakkor egyértelmű: ez az eljárás nem való mindenkinek. Ha azonban a sok előítélet egyszer majd csökkenni fog, akkor egyre több és több gazda fogja ezt a művelési lehetőséget választani.

TECHNOLÓGIAI ÁTTEKINTÉS

Jelenleg sok gyártó termékportfóliójában megtalálhatók a direktvetőgépek. Vannak kisebb cégek, mint például a Novag vagy a Sly, amelyek a No-till (talajművelés nélküli) eljárásokra szakosodtak, de vannak olyan nagy ismert gyártók is, mint az Amazone vagy a Horsch, amelyek sorozatokat kínálnak a klasszikus direktvetéshez. A következőkben áttekinthetjük a legfontosabb gyártókat és sorozatokat. Mivel néhány gazdálkodó saját maga is hoz be külföldről gépeket, azokat a gyártókat is felsoroltuk, amelyeknek Németországban nincsen hivatalos márkaképviseletük.

  • Amazone: A Primera DMC 3,0, 4,5, 6,0, 9,0 és 12 m munkaszélességben kapható. Minden modell rendelkezik paralelogramma függesztésű vésőkéses csoroszlyával, és így a pontos mélységtartás és a barázdatisztítás révén biztosítják a jó minőségű kelést. Az egyszerű függesztésű vésőkéses vetőcsoroszlyákkal rendelkező Condor elsősorban Oroszországba, Kazahsztánba és más piacokra történő exportra szolgál, míg a késes vetőcsoroszlyás Cayena vetőgép bizonyos feltételek mellett megfelelő a direktvetésre, de elsősorban köves talajban történő vetésre fejlesztették ki. A Minimum TillDisc megoldással rendelkező Cirrus nem tartozik a klasszikus direktvetés területére. Noha ideális körülmények között közvetlenül tarlóba is tud vetni, elsősorban más célokra fejlesztették ki.
  • Arbos: A kínai-olasz vállalat 4,50 és 6,0 m munkaszélességű UST modellje a Tonutti Quasar továbbfejlesztése, amely késes vetőcsoroszlyákkal 15 cm-es sortávolsággal dolgozik. Különleges a magok szalagszerű lehelyezése a 23 cm széles „Winglet csoroszlyaszárnyak” segítségével. A tartály befogadóképessége 2000 liter vetőmag és 1000 liter műtrágya.
  • Auf der Landwehr: A vesztfáliai cég az ír Moore Unidrill gépeket értékesíti, de saját fejlesztéseit is, mint például a Tandemflex univerzális vetőgépet. Az itt használt szerszámok duplatárcsás csoroszlyák, amelyeket elöl egy mélységhatároló kerék és hátul tömörítőkerekek vezetnek.
  • Cross Slot: A legendás CrossSlot direktvetés-technológia a távoli Új-Zélandról származik – ez a piacon az egyik legfejlettebb és legjobb csoroszlyarendszer, de nagyon drága. A Cross Slot más gyártóknak is szállítja a csoroszlyarendszerét, de saját vetőgépeket is épít. Jellemzője a nagy csoroszlyanyomású egytárcsás csoroszlya, amelyen kis oldalszárnyak találhatók. A vetőmagot ezáltal térben elválasztja a növényi maradványoktól, ami mindig a kiszáradástól védett helyen, a tárcsa által vágott nyílás mellett helyezkedik el. Így a CrossSlot rendszer még szélsőségesen száraz körülmények között is nagyon jó kelést tesz lehetővé. Számos extra eszköz áll rendelkezésre, köztük különféle tartályok műtrágyákhoz és folyékony trágyákhoz vagy hidraulikusan működtetett daru a nagy big-bag zsákos független feltöltéséhez.
  • Dale Drills: A brit gyártó négy sorozata, a maximum 13,5 m munkaszélességű Eco S, Eco M, Eco L és Eco XL sorozat késes vetőcsoroszlyákkal és választható formában 5, 10 vagy 20 coll méretű (12,5 cm, 25 cm és 50 cm) sortávolsággal dolgozik. A késes vetőcsoroszlyák paralelogramma függesztésűek, opcionálisan műtrágyakijuttatásra alkalmas formában is kapható – ebben az esetben egy külön késes csoroszlya helyezi a műtrágyát a vetőmag alá. A visszatömörítéshez gumi tömörítőkerekek vagy fogazott acélhengerek állnak rendelkezésre, a gép elejére vágótárcsák szerelhetők fel.
  • Great Plains: Bár elvétve Németország-ban is előfordulnak az amerikai vállalat (amely a Kverneland/Kubota vállalatcsoporthoz tartozik) pneumatikus direktvető gépei is – hivatalosan a technológiát nem forgalmazzák Németországban. Tehát emiatt csak röviden: az Air Drill vetőmag lehelyezése dupla tárcsás csoroszlyákkal történik, egy elöl haladó, csipkézett vágótárcsa által megnyitott magbarázdába, a tömörítőkerekek különféle szélességben kaphatók.
  • Horsch: Az Avatar a direktvetésre szánt sorozat neve Schwandorfból. A 480 mm-es egytárcsás csoroszlyák sortávolsága sorozattól és kiviteltől függően 16,7 cm a kétsoros felépítésű Avatar SD esetében és legalább 25 cm az egysoros Avatar SD modellnél, valamint 20 cm a kétsoros Avatar SW modellnél. Az egytárcsás csoroszlyák különféle vágótárcsákkal, tömörítőkerekekkel és lezáró kerekekkel vannak felszerelve. A gyártó adatai szerint a maximális csoroszlyanyomás 350 kg. Az Avatar elérhető 3,0-8,0 m, valamint 12,0 m munkaszélességben. A legnagyobb változatnál vetőkocsi kapható, 5800 l, ill. 12 000 l tartálytérfogattal.
  • John Deere: Az amerikai nagyvállalat a Soestben gyártott 740A modellt kínálja 6, 8 és 9 méter munkaszélességgel. A duplatárcsás barázdahúzók 15 vagy 15,3 cm távolságra helyezik le a vetőmagot. 130 lóerős traktorteljesítménynek már a legnagyobb modellhez is elegendőnek kell lennie. Ezenkívül a 750A vetőgép 3, 4 és 6 m munkaszélességben is kapható. Itt a húzott barázdák távolsága 16,6 cm.
  • Junkkari: A finn gyártó 3,0, ill. 4,0 m széles D 300 és D 400 modellje egytárcsás csoroszlyákkal, 16,7 cm-es sortávolsággal és elöl haladó vágótárcsákkal működik. A vetőmag adagolása mechanikusan történik, a csoroszlya nyomása maximum 220 kg. - A Sly Boss Franciaországból származik, és Undercut tárcsákkal dolgozik (jelentése: aláfogó tárcsák) - Az aláfogó tárcsák kialakítása Ausztráliából származik, és célja a pontos mélységtartás és a problémamentes vetőmaglehelyezés garantálása
  • Kuhn: A Kuhn is rendelkezik a „no-till” műveléshez szükséges technikai tudással – bár ezt elsősorban a Kuhn Krause képviseli az Egyesült Államokban. A programba néhány évre bevezetett, tárcsás csoroszlyákkal és elöl haladó vágótárcsákkal felszerelt SD direktvetőgép-sorozatot egy ideje leállította az elzászi gyártó. A 6,0 m széles Aurock modellel a vállalat azonban egy új direktvetőgépet mutatott be a 2019-es SIMA kiállításon. A vetőgép elöl haladó késes hengerrel dolgozik, amelyet fogazott nyitótárcsák, kerekes tömörítőhenger és végül duplatárcsás csoroszlyák követnek. Klasszikus alkalmazási területe kevésbé a közvetlenül a gabonatarlóba történő vetés, inkább az álló köztesnövény-állományokba, és a Min-Till műveletláncokban történő vetés, ahol az előkészítést szántóföldi kultivátorral vagy rövidtárcsás boronával végzik. A vetőmagtartály 5000 liter űrtartalmú, és opcionálisan osztott formában, második adagolóval is kapható (Aurock RC).
  • MA/AG: Az olasz gyártó Sicura sorozata duplatárcsás csoroszlyákkal (átmérő: 435 mm) és elöl haladó fogazott „nyitótárcsákkal” dolgozik. A 3,0 m munkaszélességű gép féligfüggesztett vagy hárompont-függesztésű változatban is kapható, a 4,0-6,0 m széles gépek mindig féligfüggesztettek. A vontatott gépek esetében a járószerkezet a két vetőcsoroszlyasor között helyezkedik el, ami rendkívül nagy csoroszlyatávolságot eredményez. A maximális csoroszlyanyomás a gyártó adatai szerint 250 kg.
  • Moore: 2009-ben a Moore a Sumo kezébe adta át a jól ismert Unidrill gyártását. Időközben a gyártást beszüntették, de a Sumo továbbra is foglalkozik direktvetés-technológia gyártással – de más csoroszlyakialakítással. Használt Unidrill vetőgépeket rendszeresen kínálnak, de leginkább az Egyesült Királyságban.
  • Novag: A francia vállalat T-Force Plus sorozata 2,85-9,0 m munkaszélességben kapható, a két legnagyobb munkaszélességű változat gumihevederes járószerkezettel rendelkezik. Jellemzőek a rendkívül magas, 6,5-20 t közötti üzemtömegek! Ennek eredményeként a maximális csoroszlyanyomás 500 kg-ig terjedhet. A nagy csoroszlyatávolsággal rendelkező tárcsás csoroszlyák (a járószerkezet középen, a két vetőcsoroszlyasor között helyezkedik el) hasonlóak az új-zélandi CrossSlot csoroszlyához. A munkaszélességtől függően a sortávolság 17,0 cm, 19,0 cm, 19,3 cm vagy 25,0 cm. Az osztott vetőmagtartály a három kisebb modellnél 2200+2000 liter befogadóképességű, a két nagy munkaszélességű modellnél pedig 3500+3500 liter. Érdekes: a speciális rotoroknak köszönhetően a T-Force Plus modellek állítólag kukoricavetésére is nagyon alkalmasak.
  • Semeato: A brazil vállalat 2010-ben alapított egy telephelyet az egykori NDK területén. Itt a Brazíliából behozott vetőgépeket a német KRESZ-előírásokhoz és a munkavégzéshez meghatározott biztonsági előírásokhoz igazítják. A Semeato kínálatában különböző sorozatú tárcsás csoroszlyákkal felszerelt direktvetőgépek találhatók, elsősorban mechanikus vetőmag-továbbítással.
  • Simtech: A T-Sem késes vetőcsoroszlyás vetőgép 3,0-6,0 m közötti munkaszélességben kapható. A késes vetőcsoroszlyák 3 sorban helyezkednek el, ami modelltől függően 1,50-18,75 cm-es sortávolságot eredményez. A talajt elöl haladó sima vágótárcsák hasítják fel. A vetőmagtartály a legkisebb modellnél 900 liter, a legnagyobbnál 4000 liter.
  • Sky Agriculture: A francia gyártó EasyDrill modellje eredetileg a Moore és a Sulky együttműködéséből született. A féligfüggesztett, 3,0-6,0 m munkaszélességben kapható gépek két sor (415 mm átmérőjű) egytárcsás csoroszlyával és elöl haladó tömörítőkerekekkel működnek, a sortávolság 16,6 cm, a maximális csoroszlyanyomás 250 kg. Egyes változatok műtrágya-kijuttatásra alkalmas felszereltséggel is kaphatók.
  • Sly: A francia vállalat a BOSS direktvetőgépeit 3,0-12,0 m munkaszélességben kínálja. Különlegessége az Ausztráliából származó Undercut egytárcsás csoroszlya, amelyre jellemző többek között például a jó behúzási képesség, a pontos mélységtartás és a sorok megbízható lezárása bármilyen alkalmazási körülmények között. Az ügyfelek 17,6 cm, 18,75 cm, 20 cm vagy 26 cm közötti sortávolságú modelleket választhatnak.


A Sly Boss Franciaországból származik, és Undercut tárcsákkal dolgozik (jelentése: aláfogó tárcsák)


Az aláfogó tárcsák kialakítása Ausztráliából származik, és célja a pontos mélységtartás és a problémamentes vetőmaglehelyezés garantálása

  • Sumo: A brit gyártó a DTS lazító vetőgépen kívül a DD sorozatot is gyártja, 3,0-9,0 m munkaszélességben. A sortávolság a legkisebb modellnél 18,75 cm, egyébként 20,0 cm, minden esetben kétsoros csoroszlyasínnel. A 450 mm-es egytárcsás csoroszlyákat ferde állású gumikerekek vezetik, és mindegyik ferde állású csillaghengerrel rendelkezik a visszatömörítéshez.
  • Tume: A finn gyártó direktvetésre alkalmas mechanikus vetőgépek különféle sorozatait kínálja, ilyen például a Nova Combi vagy a Gemini. Ezek a tipikus skandináv technológia szerint működnek – azaz két sor fogazott egytárcsás csoroszlya, lezáró gumikerekes tömörítőhengerek segítségével történő mélységtartással. A sorozatokat azonban univerzális vetőgépeknek tervezték, nem pedig klasszikus direktvetőgépnek.
  • Väderstad: Közép-Európa számára a svédeknek jelenleg nincs klasszikus direktvetőgépük a programjukban. A Seed Hawk direktvetőgépeket elsősorban Észak-Amerikában, Ausztráliában és a keleti blokkban forgalmazzák – ennek megfelelően nagy munkaszélességük van.
  • Vieskan Metalli (VM): A Tume vállalathoz hasonlóan a VM is kínál direktvetésre alkalmas egytárcsás csoroszlyákkal felszerelt mechanikus vetőgépeket, amelyek azonban elsősorban az univerzális vetőgépek kategóriájába tartoznak.
  • Virkar: A Virkar Ocean és a Virkar Dynamic Spanyolországból származik, késes vetőcsoroszlyákkal és elöl haladó vágótárcsákkal dolgoznak. A négysoros felépítésnek és a 19 vagy 25 cm-es sortávolságnak köszönhetően a gép nagy átömléssel rendelkezik. A vetőmagtartály térfogata 8000 l (Ocean), ill. 5300 l (Dynamic), de nem kapható a vetéskor végzett műtrágya kijuttatására alkalmas osztott formában. Jelenleg 6,0 m, 7,0 m és 8,0 m (Ocean) vagy 4,5 m, 5,0 m és 6,0 m (Dynamic) munkaszélességben rendelhetők. Az Ocean és a Dynamic közötti fő különbség az Ocean középre szerelt járószerkezete a hátsó vetősín forgáspontjával, így a sortávolságot kanyarodáskor is tartani tudja.
  • Weaving:A brit gyártó a DG Drill modellt kínálja klasszikus direktvetőgépként féligfüggesztett formában, 4,0-8,0 m-es munkaszélességgel, hárompontfelfüggesztéssel, 3,0 m munkaszélességben. A páronként eltérő tárcsaátmérőjű duplatárcsás csoroszlyák (350 mm belül, 400 mm kívül) 25 fokban ferde állásúak. A csoroszlyanyomás maximum 300 kg (féligfüggesztett GD), ill. 200 kg (hárompontos változat), a sortávolság 16,6 cm. A Steel Sabre késes vetőcsoroszlyás vetőgép 8,0 m széles, hárompontos eszközként szintén alkalmas direktvetésre.

HIBRID MÓDSZER: A LAZÍTÓVETÉS

A mulcsvetés és a klasszikus direkt‑vetés között speciális átmenetet képez a lazítóvetés, amely időnként „gabona sávos talajművelés” (Strip-Till) néven is szerepel. A vetett rész talaját intenzíven és középmélyen lazítják, ill. gyakran tartós hatású műtrágyát is lehelyeznek, miközben a magbarázdát megtisztítják a növényi maradványoktól. Ezeknek a hatásoknak az összessége felgyorsítja a fiatal növény és a gyökér fejlődését. A vetett sorok vagy vetett sávok közötti területeket általában nem művelik, de ez a vetési technológia gyakran működik előre sekélyen megmunkált területeken is. A piacon található néhány géppel ez az eljárás bakhátas vetésként is alkalmazható.

A lazítóvetéshez pl. a következő gyártók kínálnak gépeket: Claydon, Czajkowski, Horsch, McConnel, Mzuri és a Sumo. A Väderstad programjában rövid ideig szerepelt egy ilyen célú gép, a Spirit Strip Drill; a cég saját nyilatkozata szerint jelenleg egy utódmodellen dolgozik. A széles sortávolság, ill. gabona esetén a sávok közötti nagy távolság miatt lehetőség van mechanikus gyomirtásra, megfelelő kapás talajművelési technológiák mellett. A Claydon például a Terrablade gépével a saját gyártmányú hibrid vetőgépének sortávolságához igazított frontkapát kínál.

A Spanyolországból származó Virkar Ocean olyan forgócsuklóval rendelkezik, amelynek segítségével a hátsó csoroszlyasín kanyarodáskor követni tudja az elöl lévőt

A Novag T-Force Plus modellje rendkívül nehéz felépítésű. 8,0 m munkaszélesség mellett 20 t üzemtömeg szerepel a katalógusban

A csoroszlyatechnika hasonló a CrossSlot kialakításhoz: a vetőmag és a műtrágya a tárcsa által vágott nyílástól oldalra helyezkedik el, aminek számos előnye van

Összegzés

A direktvetés manapság még a művelt területek 1,5%-át sem érinti Németországban, így abszolút ritkaságnak számít. A növekvő száraz időszakokat, az erózió problémáját és a talajaink évtizedek óta csökkenő humusztartalmát tekintve azonban ennek a művelési módnak van jövője. A küszöbön álló glifozát-tilalom vagy a szer korlátozott felhasználási lehetősége nem szabad, hogy elriasszon, mert erre is lehet megoldásokat találni. Hatalmas potenciált rejt a direktvetéssel megköthető és talajban tartható széndioxidmennyiség. Az elkövetkező néhány évben ez biztosan előtérbe fog kerülni több, politikai szempontból befolyásos csoport napirendjében – amire az ágazatnak fel kell készülnie. Ezenfelül a direktvetés még a totális gyomirtó szerek használata mellett is növeli a biodiverzitást. Manapság van elég kipróbált és bevált technológia, vetésforgó és köztes növény, ami lehetővé teszi a direktvetés sikeres megvalósítását. Természetesen az erre irányuló szándék megléte is fontos – vagy átgondolt politikai támogatással ez kialakítható.

Matthias Mumme és Felix Ammon

no