Nyakon csípik a gyomokat

A sorközművelő kultivátorok és a gyomfésűk valójában főleg a biogazdálkodásból ismertek.

Összegyűjtöttük Önöknek, hogy miért érdekes a mechanikus gyomirtás a hagyományos mezőgazdaságban, és melyik gyártókat találjuk a piacon.

A GPS-vezérlésnek és a modern kameratechnikának köszönhetően néhány sorközművelő eszköz a sorokból is biztonságosan el tudja távolítani a gyomokat

TREND: Nemcsak a biogazdálkodással foglalkozó üzemek, hanem a hagyományos módon gazdálkodók is gyakrabban alkalmaznak mechanikai gyomirtást

A vegyi növényvédelemmel szembeni rezisztencia évek óta növekvő probléma az egyszikű és kétszikű gyomok esetében. Újonnan jóváhagyott hatóanyagok alig, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre, sok korábban jól bevált hatóanyag már nem használható, és ehhez még jönnek a zöldterületeken lévő pillangósokra vonatkozó új törvények. Ez a gazdálkodók számára azt jelenti, hogy más stratégiákat kell találniuk a gyomokkal szembeni harcban. Érdemes egy pillantást vetni az ökológiai gazdálkodásra – a mechanikai gyomirtás itt szabványnak számít.

Mostanra a sorközművelő kultivátorok és a gyomfésűk a hagyományosan gazdálkodók körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ez a tendencia már a tavalyi Agritechnica kiállításon is egyre erősödő formában mutatkozott. Sok gyártó, köztük jól ismert talajművelő eszközök gyártói is új koncepciókat, ötleteket és fejlesztéseket mutattak be. A modern szenzorok használata és az RTK korrekciós jelek integrációja a modern szántóföldi művelésben elengedhetetlen. Összefoglaltuk a legfontosabb gyártókat, ill. gépeket, és bemutatunk néhány különlegességet.

  1. A sorközművelő kultivátorok szerszámai külön egységekből állnak, amelyek túlnyomó részt a kapásnövények sorai között dolgoznak
  2. A gyomfésű általánosan műveli a munkaterületet, és nem kíméli a kultúrnövényeket sem
  3. A rotoros eszközök megfésülik az állományt. Kis lapátok gondoskodnak a gyomnövények gyökeres eltávolításáról

Először azonban a következő kérdést kell tisztáznunk: a mechanikus gyomirtás ugyanolyan sikeres, mint a növényvédő szerek alkalmazása? És hogyan kell a sorközművelő kultivátorokat és a gyomfésűket alkalmazni a maximális siker elérése érdekében? Kísérletek mutatják, hogy a mechanikai gyomirtás helyes alkalmazása nem jelent gazdasági hátrányt a peszticidek használatához képest. A siker a talajállapottól, az időjárástól, a kultúrnövények és a gyomok fejlődési stádiumától függ. A helyes gépbeállítás elengedhetetlen, így lehetővé válik, hogy a sorközművelő kultivátorok és a gyomfésűk ugyanolyan sikert érjenek el. És persze ehhez jön még az ökológiai szempont, a növényvédő szerek elhagyása miatt. A sorközművelő kultivátorok és a gyomfésűk használata a talaj mineralizációjára is pozitív hatással van – javítja a talajlégzést, és csökkenti a talajvíz elpárolgását.

A TECHNIKA TOVÁBBFEJLESZTÉSE

A mechanikai gyomirtás irányába mutató új trendet sok új technikai fejlesztés segíti. Az olyan egyszerű gépek, mint a lúdtalpkapás kultivátorok, a múlthoz tartoznak; kamerával vezérelt kapálógépek rázták fel a piacot. Az automatizált munka a jövőben is alapkövetelmény lesz. 27,20 m-ig terjedő nagy munkaszélességek és különböző kialakítási formák biztosítják a szükséges hatékonyságot, az adott gazdasághoz igazodva. Hozzáigazították ehhez a munkavégzési sebességeket is. Korábban csak 3-4 km/h volt lehetséges, ma már sok gép akár 15 km/h sebességgel is tud haladni a területen.

Az eddigi szokásos lineáris eltolás is idejétmúlt. A paralelogramma eltolás keresettebbé vált. A piacon két rendszer alakult ki, amelyek két különböző technikával dolgoznak: a gyomfésű és a sorközművelő kultivátor. A gyomfésű elsősorban kis sortávolságú kultúrák gyomirtására alkalmas, például gabonához megfelelő. A sok ráfordítást igénylő sorközművelő kultivátorok számára itt gyakran túl kicsi a hely. A Claydon megpróbálta a Terrablade segítségével ezt a piaci rést megszüntetni, és egy ujjas eszközt kínál kis sortávolsággal. A Dulks, egy fi atal németországi startup vállalat 2018 őszétől rotációs kapák piacra dobását tervezi. A gabonatermesztésben előforduló 5 cm-es sortávolság nem jelenthet problémát az Abrah elnevezésű művelőeszköz számára.

  1. A mozgatható keret a menetirányra merőlegesen korrigálja a gép helyzetét, hogy csak a sorok között dolgozzon, és ne tegyen kárt a kultúrnövényekben
  2. Az egyes kapacsoportok külön-külön összehangolhatók a talajadottságokkal, aminek eredménye az egyenletes munkavégzés
  3. A gördülő kapák sok földet és növényi maradványt szórnak a magasba
  4. Különleges hatékonyság: a gyomfésű munkaszélessége elérheti a 27 métert

A Garford gépe minden kultúrnövényt beszkennel (itt pl. zöldséget), és rotorokat forgat meg a növény körül

MŰKÖDÉSI MÓD

A gyomfésű betemeti a gyomokat. Ehhez fontos, hogy a beavatkozás korai állapotban történjen. A nagy növények már nagyon erősek, és már nem lehet ellenük így védekezni. A sorközművelő kultivátor levágja a gyomnövényeket vagy kitépi őket, ezért a nagyobb gyomnövények esetében is alkalmazható. A sorközművelő kultivátort ezért inkább kapásnövények művelésére használják. Ugyanakkor a sorközművelő kultivátorok és a gyomfésűk között fokozatos az átmenet.

A biogazdaságokban a gabona egy részét 25-30 cm közötti sortávolsággal vetik, hogy a sorok között maradjon megfelelő távolság a sorközművelő kultivátornak. A gyomfésűvel ellentétben nem „fésüli át” a teljes gabonaállományt, így kíméletesebben dolgozik. A gyomfésű fogai önmagukban különböző kialakításúak lehetnek, és különféle munkákhoz használhatók. A gyomfésű fogai felszerelhetők vetőgépekre, vagy a talajművelő gépeken a hengerek mögött, melyek feladata a magbarázda vagy a művelési nyomok elsimítása. A nehéz szalmaterítő pálcasor tarlóhántáskor agresszíven dolgozik, és gyomirtási feladat végzésére túlságosan nagy. A speciálisan mechanikai gyomirtásra használt pálcák szinte minden kultúrában használhatók, ezért nagyon univerzálisak. Általában kapás növényekhez tervezték őket (az Einböck esetében opcionálisan frontfüggesztéssel is felszerelhető).

A munkaszélesség gyakran több egységre tagolódik, amelyek igazodni tudnak a talajhoz. Sok gyártó hat pálcasort sorol egy egységbe. Az osztástávolság gyakran csak néhány centiméter (2,54,5 cm). A fogak átmérője körülbelül 7 mm.

  1. Pillantás egy sorközművelő kultivátor munkaeszközeire. Az egységek paralelogramma függesztésűek, és különböző szerszámokkal vannak ellátva
  2. Az egyes sorművelő eszközök gyakran a kereten helyezkednek el, és egyedileg, a kultúrnövényekhez igazítva eltolhatók
  3. Az ujjas kerekek csak feltételekhez kötötten tudnak a sorokban dolgozni. Az intenzitás beállítható
  4. Ezen a képen a sorközművelő kultivátor alkalmazásának határai láthatók – a sorban található gyomok csak nehezen távolíthatók el

A védőtárcsák felemelt állapotban vannak, a töltögető tárcsák mögött helyezkednek el – a sorközművelő kultivátor gyorsan átalakítható a növények másik fejlődési stádiumához, vagy egy másik kultúrnövényhez

Térjünk azonban át a működési elvre: a gyomfésű fogai feltörik a talajt, a gyomokat kifordítják a földből, vagy betemetik őket. A gyomfésűt lehetőleg korai fejlődési szakaszban kell használni, optimális esetben a csíralevél stádiumban. Főként az időjárási körülményeken múlik, hogy mennyire lesz sikeres a munkavégzés. Ugyanakkor a gazdák is nagyban befolyásolhatják ezt, a gyomfésű pontos beállításával, ill. felszerelésével. A sorköz, a haladási sebesség és a pálcasorok, tehát az agresszivitás beállítása a gazdálkodó felelőssége. Az agresszivitás mechanikusan állítható be a támkerekek beállításával, vagy a fogak szögének változtatásával. Megoldás lehet azoknak a fogaknak a leszerelése, amelyek károsíthatják a kultúrát. Ezzel a veszteségek csökkenthetők.

És még a gyomfésű alkalmazása előtt fi gyelembe kell venni néhány dolgot. A vetőmagokat kellő mélységbe, egyenletesen kell lehelyezni. A gyomfésűnek pontos mélységtartással kell rendelkeznie. A gyomfésű használatakor a kultúrnövények is elkerülhetetlenül károsodnak, így veszteség is várható. Ennek kompenzálása érdekében ajánlatos a vetőmagmennyiséget 10%-kal növelni.

A termesztett kultúrától függően változik a gyomfésű alkalmazásának gyakorisága és időpontja. Lóbab és borsó esetében pl. kultúra kelése előtt érdemes első alkalommal gyomfésűt használni. A következő óvatos használat a növények megjelenése után következhet. A sorok záródásáig 2-3 kezelés lehetséges. Szója termesztésekor az első és a negyedik levélpár megjelenésekor lehet a gyomfésűt használni; a szója nagyon érzékenyen tud reagálni.

Gyomirtásra gyakran használhatók a zöldterületek ápolására vagy tarlóhántásra kifejlesztett pálcák is, pl. a Wallner által gyártott szalmaterítő pálcasora, ami fogazott simító segítségével használható gyomirtásra.

MINDEN, AMI FOROG

A gyomfésűhöz hasonlóan az úgynevezett rotoros, gördülő, vagy csillagkapás sorközművelő kultivátorok az adott kultúra teljes munkaszélességében művelik a talajt. Ismertek az Einböck Aerostar és Rotarystar modelljei (a sorközművelő kultivátorok táblázatban is megtalálhatók). Egy maximum 12 m munkaszélességű kereten lapos tárcsákat – rotorokat vagy kerekeket – helyeznek fel 9,38, vagy 15 cm távolságban. Erre szerelik rá a (rugós) szárakat, vagy az aprítókanalakat. A munkavégzés közben mért nyomás fokozatmentesen állítható, a tárcsák egyedi rugózásúak és függesztésűek. A rotoros és a csillagkapák minden szántóföldi kultúrában alkalmazhatók.

A tárcsák forgó mozgása és egyedi függesztése következtében a gyomokat gyökerestől kitépi, és betakarja, vagy a gyomok a talaj felszínén maradnak, és kiszáradnak. Emellett a megkérgesedett talajfelszínt is fellazítja. A gépek hátrányos tulajdonsága hasonló, mint a gyomfésű esetében: a töltögető kapáknak a kultúrnövények is áldozatul esnek. A növényi maradványok és a föld magasra felrepül. Ezért helyezkednek el rácsok a gép középső területén, így megakadályozzák a traktor szennyeződését, ill. károsodását.

MEGFELELŐ KAPÁLÁS

A kapálás agresszívebb eljárás a gyomnövények ellen, és különösen a kapásnövények és a széles sortávval (30 és 50 cm között) termesztett kultúrák esetén használható. Szerszámaikkal a gépek elvágják, ill. gyökerestül kitépik a gyomokat, vagy elássák őket. Fogakkal vagy széles kapákkal használhatók a már kifejlett gyomnövények eltávolítására is. A sorközművelő kultivátorok ezért komplexebb felépítésűek, és több egyedi megoldással rendelkeznek, mint a gyomfésűk. Az egyes konfigurációkat összefoglaló gyártói katalógusok ezért nagyon nagy terjedelműek. Ez főleg azon múlik, hogy a vetett sorok közötti területet művelik, és ennek megfelelően össze kell őket hangolni a sortávolsággal, de elsősorban a kultúrával. Szinte minden növénykultúra műveléséhez külön szerszám tartozik, mert a különböző növények eltérő módon reagálnak a szerszámokra és a művelési lépésekre. Természetesen a gépek átalakíthatók, és a sortávolságok állíthatók.

A különböző eszközök kiválasztásával, azok elrendezésével, a munkamélységgel és a haladási sebességgel a vezető jelentősen befolyásolhatja a sorközművelő kultivátor munkájának eredményét. Ehhez azonban a helyes eszközkezelésnek megfelelőnek kell lennie. A korrekciós rendszerek (érzékelők, GPS) ehhez nélkülözhetetlenek.

A SORKÖZMŰVELŐ KULTIVÁTOR JELLEGE

A kapálógépek kívülről nem keltik azt a benyomást, hogy agyon lennének tömve csúcstechnológiájú felszerelésekkel. De a látszat csal. Komplex szenzoros megoldások segítségével még az egyes sorok is tökéletesen illeszkednek a kultúrához. Jelenleg három különböző rendszer létezik a piacon, amelyek a sorközművelő kultivátorok értékét növelik – az automatikus sorvezetés, az automatikus aprítóeszközök, ill. még az önvezérlő kapálási technológia. Az utóbbi kategóriáról részletes összefoglalót készítettünk a traction 2018. március/áprilisi számában. Így például a Naio gépek speciális eszközökkel szerelhetők fel gyomláláshoz. Az automata kapák kategóriájába tartozó gépek a sorok között és a sorokban található gyomokat egyaránt el tudják távolítani. Ehhez kamerákat használnak, amelyek felismerik a sorokban a kultúrnövényeket. Bizonyos szerszámok, pl. kefék vagy ujjak kilendítésével el tudják távolítani a sorokban található gyomokat. A Garford, a Kult és a Steketee programjában találhatók meg ezek a gépek.

  1. A Claydon sorközművelő kultivátora szűk soros kultúrában
  2. A Grimme töltögető eszközei kiegészítésképpen kapákkal is felszerelhetők. A gép így nemcsak a bakhátak művelésére, hanem közvetlenül gyomirtásra is alkalmas
  3. A Wallner a Straw-Master modellhez egy utólag felszerelhető egységet kínál, amit az erős szalmaterítő pálcákra helyeznek fel, és a kicsi (piros) pálcákkal gabonában használható
  4. A legmodernebb kameratechnika és szenzorok gondoskodnak a sorközművelő kultivátorok sorközkövető munkájáról. Az elmozdítható karok lehetővé teszik a korrekciókat a gépen


Ez már nem a jövő zenéje: önjáró kapáló robotok gondoskodnak kis méretben az üvegház gyommentességéről

Az automatikus sorvezetés természetesen szemmértékre is történhet, de az RTK jel használata biztonságos alternatíva, ami kb. 2 cm pontossággal dolgozik. Ehhez a vetés vonalai/nyomvonalai használhatók. A nyomvonalak eltolódása nem várható, mivel a vetés után néhány nappal vakpásztázást végeznek a területen. Ezenkívül egyes gyártók csúszó kereteket vezettek be termékportfóliójukba. RTK jelek, ultrahangos érzékelők vagy speciális kamerák segítségével meghatározzák a szántóföldi növények helyzetét, és ennek megfelelően az egész sorközművelő kultivátor a kereten keresztül felveszi a megfelelő pozíciót.

SOKFÉLE SORKÖZMŰVELŐ ESZKÖZ

Mivel a sorközművelő kultivátoroknál az EKS technikához hasonlóan az egységeket soronként külön-külön figyelni kell, a sortávolságok alapján különböző munkaszélességek adódnak. Sok gyártónál megválaszthatjuk a sorok számát, ami gyakran meg is változtatható – a sorközművelő egységek a keretre kerülnek. A gyomfésűtől eltérően a sorközművelő kultivátorok esetében lehetőség van frontfüggesztésre, vagy az eszközhordón közbenső függesztésre. A professzionális gépek egyedi paralelogramma függesztésű kapálóegységekkel rendelkeznek, részben előrefutó támkerekekkel.

A legtöbb sorközművelő eszközre jellemező egy kapacsoport. A kapák száma választható, és a sor szélességétől vagya gyártó filozófiájától is függ, hogy hány kapára, milyen elrendezésben van szükség. Így vannak szűk fogak, vagy szélesebb kapák (lúdtalp kapák), amelyek ennek megfelelően nagyobb vágási területtel rendelkeznek. A fogak és csillagkapák kombinációja is lehetséges. Utóbbiak az aprítótárcsákhoz hasonlóan a nagyobb növényi maradványokat vágják szét. A kapacsoport mögött, vagy önállóan lehetőség van finom egyengető pálcák, vagy sekélyen haladó ujjas kerekek alkalmazására, melyek feladata a gyomnövény eltávolítása a sorokból, a kultúrnövény stabilitásától és méretétől függően. Az intenzíven dolgozó sorközművelő szerszámok esetén a fiatal növényeket kiegészítő lemezekkel is lehet védeni. Ezeket közvetlenül a sorközművelő eszköz bal/jobb oldalára kell felszerelni, és ezek elkülönítik a művelőeszközök munkaterületét a haszonnövényekétől. A lemezek mellett vannak növényvédelmi tárcsák is. További opcióként sok gyártó töltögető kapákat kínál, melyekkel bakhátas kultúrák művelhetők, ill. a föld oldalra dobásával betemethetők a gyomnövények.

KÜLÖNLEGES FORMÁK ÉS TARTOZÉKOK

Ahogy a sorközművelő kultivátorok esetében már említettük, számtalan alkalmazási lehetőség létezik, főleg a különleges kultúrákban. Például a Grimme egy töltögető eszközt kínál a programjában burgonyatermesztéshez, mellyel a bakhátak ápolhatók, de ezzel együtt – a különböző eszközöknek köszönhetően, mint pl. a kapák és pálcák – mechanikus gyomirtás is végezhető. A Schmotzer azt bizonyítja, hogy a mechanikai gyomirtás és a kémiai növényvédelem nem teljesen zárja ki egymást. A Hoe & Spray kombinációval, azaz a növényvédő szerek kijuttatására integrált rendszerrel (sávos permetezés), közvetlenül a sorokba, a növényre vagy a levél alá juttatható ki a hatóanyag. Az előny tulajdonképpen a felhasznált mennyiség magas megtakarítási potenciálja.

A kapálás a fordulóknál, ék alakú területeken és akadályok esetén okoz problémákat – téglalap alakú területek ritkán fordulnak elő. Ilyenkor vagy korábban kiemeljük a gépet, vagy kockáztatjuk, hogy kultúrnövényeket is kigyomlál. Néhány gyártó foglalkozott ezzel a témával, és Section-Control eszközöket dobott piacra. Minden sorközművelő egység saját hidraulikus hengerrel van felszerelve, ami manuális vagy GPS vezérléssel az egyes elemeket akár 30 cm magasságig is ki tudja emelni.

ÜTEMEZÉS

A szántóföldi permetezők alkalmazásához hasonlóan a mechanikai gyomirtás során is figyelni kell bizonyos feltételekre. Nem csak a pillanatnyi időjárási körülményeket kell figyelembe venni, hanem a meglévő talajviszonyokat is. Kapáláskor, gyomfésű használatakor a talajnak lazának, forgathatónak és porhanyósnak kell lennie, nagyobb rögök nélkül. Ennek elérése érdekében már a vetést is jól elő kell készíteni a mezőgazdasági területen, melynek ezenkívül egyenesnek és visszatömörítettnek kell lennie; egyenetlen talajon és a nyomvonalakban a pálcák és a kapák nem találnak fogást, és nem tudnak működni.

Emellett a következő időjárási viszonyoknak kell fennállnia: száraz, napos és szeles. Csak ebben az esetben áll fenn a legjobb kiindulási helyzet a szabadon álló gyomok lehető leggyorsabban történő kiszáradásához.

AKTUÁLIS TREND

Zöldterületeken nincs többé peszticid a pillangósoknál, növekszik a rezisztencia, egyre kevesebb az engedélyezett hatóanyag, és egyre nagyobb az érdeklődés a biotermékek iránt – mindez a mechanikai gyomirtás iránti igény emelkedéséhez vezet. A gyártókat tekintve is sok az újítás, pl. a GPS-vezérlés és a szenzorok. És figyelembe véve a fontos növényi paramétereket, a mechanikai gyomirtás gazdasági szempontból nem marad el a vegyszeres gyomirtás mögött. Számtalan konfigurációs lehetőség és kiegészítő eszköz teszi a gyomfésűket és a sorközművelő kultivátorokat univerzálisan használható gépekké.

Alexander Brockmann és Lena Kampschulte

no