MEZŐGAZDASÁG a tenger mélyén

Nagy géppark, sok lóerő és nagy teljesítmény — a Dollart területén elhelyezkedő kelet-fríz polderrégióban gazdálkodók olyan perctalajokat művelnek, amelyeknél mindenre fel kell készülni. Ezen a nyáron mi is ellátogattunk az Ems torkolatához.

EGYSÉGBEN AZ ERŐ: két traktor, egy eke – csapadékos években gyakori jelenség a Dollartnál

A Németország és Hollandia határvidékén elterülő Dollart‑régió a mezőgazdaság szempontjából egészen különlegesnek számít. A térséget bebarangolva megszólítottunk néhány gazdálkodót, akik betekintést engedtek talajművelési rendszerükbe. Az Északi‑tenger öblének visszaszorítása hosszú múltra tekint vissza: az 1600‑as években döntés született arról, hogy a pusztító vihardagályok elleni védekezés jegyében az öblözet egy részét gátakkal le kell választani. Az első gátak 1605‑ben születtek, és létrejött „Bunderneuland”. Ezt követően további öt polder született (az utolsó 1876‑ban), így összesen 4795 ha termékeny talajt sikerült elhódítani a tengertől. A polder létrehozását a gátépítéssel kezdték. Ezután a tenger az iszapos hordalékát a gát előtti térségbe rakta le. Nyáron aztán, amikor nem kellett tartani vihardagályoktól, az árteret gáttal leválasztották a tengertől. Sok gát még ma is a táj meghatározó részét képezi. A régi és az új gát közötti térségből kiszivattyúzták a vizet, így a terület alkalmassá vált mezőgazdasági művelésre.

TIPIKUS KÉP: a vízelvezető árkok karbantartását minden évben el kell végezni, csak így lehet megbirkózni a téli és tavaszi csapadékkal

A talaj szárazon tartásához átgondolt vízelvezető rendszert alakítottak ki, amelynek rendszeres karbantartását (kaszálás, kotrás) minden évben biztosítani kell. Ebben a térségben ugyanis a víz áldás és átok egyszerre.

„PERCTALAJOK” MŰVELÉSE

Az egykori tengerfenéken gazdálkodók sok furcsasággal találkoznak. A termő‑réteget alkotó agyagos talaj a perctalajokhoz tartozik, mivel a megművelésre csak rövid időszak áll rendelkezésre. Amennyiben esik az eső, úgy a területek perceken belül járhatatlanok lehetnek. Ha túlságosan kiszárad a talaj, akkor betonkeménnyé szilárdul. Éppen ezért a térségben gazdálkodóknak kellően nagy gépparkkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a megfelelő időben képesek legyenek a nehéz talajok megművelésére. Egyébként a talaj meghálálja a gondoskodást: kimagasló termőképességének, kiváló tápanyag-szolgáltató és víztároló kapacitásának és magas hozambiztonságának köszönhetően nagy termésátlagot biztosít.

Az agyagos talaj nagyon hajlamos a tömörödésre, ezért a legtöbb gazdálkodó gumihevederes kombájnokat és traktorokat használ. Abroncsos gépeknél általános gyakorlat a kis guminyomás és az ikerkerék.

TALAJKÍMÉLŐ GAZDÁLKODÁS: a forgatás nélküli alapműveléssel dolgozó da Boer gazdaságában gumihevederes futóművel ellátott traktorokkal biztosítják a lehető legkíméletesebb talajművelést

A vetésforgóban főleg őszi búza, őszi árpa, repce, cukorrépa és lucerna szerepel. A lucernát a szomszédos Hollandia egyik pelletáló üzemének értékesítik.

RENDKÍVÜLI NYÁR

A 2018‑as száraz nyár a Dollart régióban is különösnek számított. A csapadék hiánya és a hosszan tartó légköri aszály miatt idén 10 tonna/ha átlagú búzatermést takarítottak be.

Áttekintés

A Dollart térsége:

A Hollandia és Németország határán elterülő Dollart az Ems torkolatánál kialakult tengeröböl, amelynek nagy részéről visszaszorították a vizet. Itt található az alsó-szász Bunde település is. A régió különösen termékeny, ugyanakkor nagyon nedves talajai az 1600-as évektől itt lerakódott iszaprétegekből alakultak ki. A 2018-as év ebben a térségben is rendkívül száraznak bizonyult. Hollandia közelsége miatt számos országhatárt átívelő gazdaszövetkezet alakult ki, illetve sok holland bérszolgáltató tevékenykedik a térségben.

„Idén sokkal több időnk maradt a talaj megművelésére, ami nagy könnyebbséget jelentett” – nyilatkozta a 175 hektáron gazdálkodó Heinz Hoting, hozzátéve, hogy normál években minden perc számít. „Az idő szűkössége miatt muszáj kellően nagy gépparkot fenntartani. Az idei évben máshogy alakultak a dolgok, a szántáskor fellebegő porfelhő számunkra egy teljesen új jelenség.”

A perctalajok problematikája mellett egy másik nehézség is foglalkoztatja a gazdákat. Ez pedig nem más, mint a parlagi ecsetpázsit. Georg Penon 120 hektáros gazdaságát nemrégiben állította át ökológiai termelésre: „A parlagi ecsetpázsit különösen rezisztens a gyomirtó szerekkel szemben. Gyakran mindössze egy szer bizonyul hatékonynak. Régebben az ecsetpázsit közel sem okozott akkora problémát, mint napjainkban. Mivel az ökológiai művelés középpontjában a régi módszerek és a modern technológia ötvözése áll, ezért döntöttem a terület átállítása mellett.” Georg Penon azt is elmondta, hogy tarlónjáró ekét használ: „Helyes beállítás mellett a tarlónjáró eke kisebb teljesítményt igényel. A hatfejes váltvaforgató ekémet egy 225 lóerős gumihevederes traktor húzza. Hagyományos barázdában járó ekével ez az igény 300 lóerő fölött lenne. Emellett jelentősen javult a talajszerkezet és a gyomhelyzet – ehhez a tápanyag‑visszapótlás és a tavaszi vetésűek nagyobb aránya is hozzájárult.”

SZÁNTÁS VAGY FORGATÁS NÉLKÜLI MŰVELÉS?

A kérdésben különböznek a vélemények. Fokko Johannes de Boer 200 hektáron gazdálkodik, szántás nélkül. „A grubber főleg időben előzi meg a forgatásos művelést. Csapadékosabb években az egymásfél óra időmegtakarítás meghatározó lehet.” A technológia hátránya: a grubber elé 350‑400 lóerős traktor szükséges. De Boer szerint a szántás (vagy annak hiánya) nincs nagy hatással a gyomhelyzetre.

Heinz Hoting (a térségben egyedüliként) eke és tömörítőhenger kombinációját használja. Véleménye szerint a henger nagyon hasznos: „Ezeknél a nehéz lápos talajoknál nagyon nehéz egyenletes magágyat csinálni. A dolgot nehezíti az állandó időhiány. A henger segítségével egyenletesebb munkát lehet végezni, és nem kell a forgóboronával mélyen dolgozni.”

Bernd Lauts hagyományos rendszerrel dolgozik. 200 hektáros gazdaságában az eke után nincs aprítás/tömörítés. Néhány nap elteltével következik a forgóborona és a henger. „A forgóborona előtt haladó henger hatékonyan felaprítja a rögöket, és megkönnyíti a forgóborona munkáját.”

Georg Penon már jó pár éve elégedetten alkalmaz tarlónjáró ekét. A megoldás számos előnnyel büszkélkedhet
Fokko de Boer a talaj rendkívüli tulajdonságait szemlélteti – a rögök nagyok és kőkemények

Sok gazdaságban a talajt tarlóhántás nélkül, közvetlenül aratás után beszántják, egy hétig állni hagyják, majd forgóboronával megmunkálják.
A repce utáni tarlóhántás és a szántás/kultivátorozás elmunkálása során egyre nagyobb teret nyernek a tárcsás boronák
Heinz Hoting a lápos talaj két arcát mutatja be: kőkemény rögök és ragadós, tapadós talaj – egy és ugyanazon táblán

Von Tammo Steen & Lena Kampschulte

no