GÉPmax | HU ISSN 2060-5595 | info@gepmax.hu
6001 Kecskemét, Pf. 614 | +36-30/9439-158 | +36-76/496-182

ZT traktorok Schönebeckből


HIRDETÉS


Múlt havi számunkban a keletnémet erőgépgyártás leghíresebb, legnépszerűbb gyártmányát, az RS-09 traktorokat mutattuk be. Ezúttal a schönebecki gyár másik kiemelkedő traktorcsaládjára, a ZT traktorokra emlékezünk.

A keletnémet univerzális traktorgyártás az NDK Mezőgazdasági Gépés Traktorgyártó Üzemek Egyesülésének (DLT) közös megállapodása alapján zajlott. Az RS-09 sorozat mellett készültek a Famulus fantázianevű hagyományos univerzális erőgépek, ám ezekből hazai mezőgazdaságunkban csak néhány darab üzemelt, hisz mi ezt a kategóriát hazai, cseh és szovjet gyártmányú erőgépekből láttuk el.
A 60-as években az egyre nagyobb területeket művelő NDK nagyüzemek mindinkább a nagyobb vonóerejű, jó ergonómiával rendelkező, gazdaságosan alkalmazható és hatékony traktorokat igényeltek, amit átmenetileg a hazánkban gyártott Dutra D-4K és D-4K-B traktorok beszerzésével oldottak meg. A tőlünk kiszállított közel 4000 darab traktor részben kielégítette a vele szemben támasztott követelményeket, de kezelhetőség, kényelem, univerzális alkalmazhatóság szempontjából egyre inkább elmaradt az egyre növekvő elvárásokhoz képest.

1962-ben született állami döntés az új NDK univerzális, nagy teljesítményű traktorcsalád kifejlesztéséről, amellyel mind az import, mind pedig az elavult keletnémet traktorokat szerették volna kiváltani. Az új konstrukció kialakítására a Veb Traktorenwerk Schönebeck és az Indrustrialverband Fahrzeugband (IFA) kapta a megbízást. Nagyrészt az IFA W50 tehergépkocsi-család gyártásánál használt komponensekből próbáltak építkezni a konstruktőrök, ötvözve ezt a mezőgazdaságigép-gyártásukban alkalmazott, bevált részegységekkel. 1964-ben már a szántóföldi üzemi próbákat végezték az új traktor prototípusával, amelynek nemzetközi premierje az 1967-es markkleebergi Agra-67 mezőgazdasági szakkiállításon volt.
A bemutatkozással egy időben, 1967 szeptemberében a sorozatgyártás is beindult. Az új, formatervezett, nagy tengelytávú, piros színű erőgép a ZT-300 típusjelzést kapta, és azonnal nagy népszerűségre tett szert. Motorja az ismert 4 hengeres, 4 VD 14,5/12-1 SRW típusú 90 lóerős erőforrás.

A régivágású IFA-dízelmotorhoz a hajtóanyag egy 125 literes üzemanyagtankból érkezett. Egy duplatárcsás tengelykapcsolót szereltek a nyomaték továbbítására a mechanikus sebességváltó és a motor közé. A váltó 3 csoportban összesen 9 sebességfokozatot biztosított előre és 6 fokozatot hátra. A ZT-300-as traktor közel 30 km/h max. sebességre volt képes, amely a jelentős vontatható tömeggel együtt különösen szállítási feladatoknál nyújtott a korábbi típusokhoz képest nagy előnyt. A nagy sebességhez megfelelő hatékonyságú dobfékekkel látták el a hátsó futóművet. A vezetőfülke borulásvédő csőkerettel, elöl-hátul nyitható ablakokkal, rugózott üléssel felszerelve viszonylag kényelmes munkakörülményeket biztosított, de a gyártás elején fűtő-és szellőztető berendezéssel csak külön kívánságra látták el. A hidraulika-rendszer fejlesztésre szorult még, mivel a munkamélység szabályozást elég körülményesen, egy talajtapintó kerék segítségével oldották meg. A TLT tengely két fordulatszám-tartományban továbbította a hajtást, és kívánságra még előre is kivezették a kardánhajtást.
Hazánkban 1970 májusában jelent meg a ZT-300 traktor. Összesen 20 darab erőgépet hoztak be kipróbálásra, amelyek 5 gazdaságba, többek között Komáromba, Agárdra, Paksra, Barcsra kerültek. Bemutatkozott az 1970-ben rendezett 67. OMÉK-on is. Sajnos a Gépkísérleti Intézet igen rövid összehasonlító vizsgálat után a ZT-300 erőgépeket gazdaságtalan üzeműnek kiáltotta ki (a vizsgálatban MTZ-50 és D4K-B traktorokkal hasonlították össze), így nem kezdődött meg a ZT erőgépek beszerzése.

1971-ben elkészült a traktor segédmellsőkerék-hajtású változata, a ZT-303. A hajtott első híd is az IFA W50 LA tehergépkocsiban bevált, első hajtott, kormányzott futóművel egyezett meg. Az új futómű differenciálzárja pneumatikusan, kormányzása hidrosztatikusan működött.
1978-ban a keletnémet mezőgépgyártókat, köztük a traktorgyárat is a Fortschritt Kombináthoz csatolták. Ezzel egy időben, több mint 45 000 darab ZT erőgép kibocsátása után eljött az első frissítés ideje. A “C” jelölésű szérián megváltoztatták a befecskendező szivattyút és az üzemanyag továbbítását a szivattyútól a motor felé, így magasabb nyomással érkezett a hajtóanyag a hengerbe, ami 10 LE teljesítménynövekedést eredményezett. A motor új levegőszűrőt is kapott a régi, olajfürdős szűrőegység helyett.
2 év múlva újabb apró változtatásokkal módosították még utoljára a ZT-300/303 sorozatot, a “D” jelzésű erőgépeken. Bemutatkozott a nagyközönségnek a lejtős területek művelésére szánt speciális ZT-305A típus. Ezen az erőgépen az alaptípushoz képest módosítottak a kenési rendszert, alapkivitelben ikerabroncsozással látták el, és az első hajtott híd kerekei is szélesebbek voltak.
Az “E” sorozat kizárólag exportra készült; ebben erősebb hidraulikatömítéseket alkalmaztak, a 303-nál pedig elöl szélesebb abroncsméretű kereket kapott a hajtott híd, illetve Bosch márkájú generátorral és önindítóval szerelték a motort. Ebből az “E” típusból viszonylag kevés készült, és Franciaországba, Belgiumba, Angolába, Vietnámba, Spanyolországba és Mozambikba exportálták őket — a trópusi országokba fülke nélküli, nyitott változatban.
1981 a fordulat éve volt hazánkban a ZT-300D/303D sorozat életében. Ennél a szériánál végre megindult a hazai forgalmazás is, amelyben kiemelkedő szerepe volt a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalatnak (BKR-FKV). A vállalat a termesztési technológiájának gépparkját a szocialista országok mezőgazdasági erő- és munkagépeiből állította össze. Ebben a középnehéz-univerzális kategóriát a Zetor-Crystal típusok képviselték, de annyira rossz és nehézkes volt az alkatrész-utánpótlásuk, hogy végül átálltak a ZT-300D/303D típusok behozatalára, mivel a Fortschritt Kombinát sokkal jobb háttérellátást biztosított, mint csehszlovák konkurense. Még abban az évben megtörtént az erőgépek bevizsgálása, és a ZT-303D típus igen jó vontatási tulajdonságokkal rendelkezett (19,6 KN vonóerő, 7,5%-os kerékcsúszás mellett — MGI-adat). Ezt követően megindult a bemutatókon való népszerűsítés és a forgalmazás.

A gépek sikerrel szerepeltek 1982-ben a BKR Napokon és a Bábolnai Napokon. A BKR az első évben 70 darab erőgépet importált, majd a következő években újabb több tucat ZT érkezett, de a forgalmazásba már a szekszárdi KSZE termelési rendszer és az Ag-roker vállalatok is bekapcsolódtak. Bócsa, Csót, Csömödér, Fájsz, Fülöpszállás, Gencsapáti, Hahót, Jánosháza, Kartal, Nagyrécse, Nemesszalók, Sár-szentmihály, Szekszárd, Pápa, Pécs, Pomáz, Zirc, Vaszar — néhány település azok közül, ahová ZT-300D/303D traktorok kerültek a mezőgazdasági üzemekbe.
Közben a gyártó nagy fejlesztésre szánta el magát. Korábban, 1975-ben már készült prototípus a 300/303-as sorozat továbbfejlesztésére 310/313 névvel, de a törekvés akkor különböző okok miatt kudarcba fulladt. Végül a másfél évtizede futó konstrukción egy nagyobb változtatást hajtottak végre, hogy megfeleljen a kor elvárásainak. Így 1983-ban bemutatták a nemzetközi nagyközönségnek a továbbfejlesztett ZT-320/323 típusokat, majd ugyanezen év decemberében a nullszéria is kibocsátásra került.
A külsőleg is megújult erőgépeken bevezetett számtalan újítást felsorolni is nehéz lenne. A régi motoron módosították az üzemanyag-befecskendezési rendszert, amellyel tovább csökkentették a hajtóanyag-felhasználást. Modernizálták a sebességváltót, így a korábbi három sebességcsoport és az addigi 9 fokozat helyett négy csoportban összesen 12 fokozat közül lehetett választani. A modell teljesen új vezetőfülkét kapott, és ez a szokatlanul előredöntött formájú vezetőállás már önmagában megérne egy ismertetést. A régi vezetőülést kényelmes légrugós ülésre cserélték, és teljesen új, modern műszerfallal gazdagodott a jelentős üvegfelületű, borulásbiztos, nagy belső térfogatú fülke, amiben az utasülésnek is jutott hely. A vezetőállás fűtése, hűtése, sőt itt már az ablakok páramentesítése is alapkivitel volt, és az első és hátsó ablakok nyithatóságát is meghagyták.
A legendás 1984-es Bábolnai Napokon munka közben is megismerkedhettek a magyar szakemberek az új Fortschritt traktorokkal. Az időközben kisebb konstrukciós módosításoknak köszönhetően “A” jelzést kapott új sorozat gépei közül két darab ZT-323A segédmellsőkerék-hajtású és egy ZT-320A kétkerékhajtású változatot láthattak a résztvevők a gépbemutatón.

1984-ben megtörtént a ZT-323A hazai vizsgálata is, ahol 255 g/kWh fajlagoshajtóanyag-felhasználást mértek. Ez kedvezőbb volt a korábbi ZT-303D fajlagos fogyasztásánál (259 g/kWh), magasabb teljesítmény és igen kedvező, 18%-os nyomatékrugalmasság mellett. A következő évben megérkezett a lejtős területekre szánt ZT-325A típus is.
A rendszerváltásig tartó időszakban a ZT-320A/323A széria sokkal szélesebb körben terjedt el, mint elődje, hisz szinte minden Agroker vállalat forgalmazta, a gépek gépbemutatók és kiállítások állandó szereplői voltak, így a látogatók többek között az 1986-os Bábolnai Napokon és az Agro-mashexpo — 1987 kiállításon is találkozhattak a ZT-323A-val.
A traktorgyár 1986-ig még a korábbi ZT-300D/303D típusokat is tovább gyártotta. Meg kell említeni, hogy mindkét széria segédmellsőkerék-hajtású változatát szerelték kis sorozatban 6 hengeres IFA-motorral; ezek a 403 és 423 típusjelzést kapták, és kizárólag az NDK-ban álltak munkába. Az előbbiekhez hasonlóan ugyancsak keletnémet földön néhány gumihevederes járószerkezettel szerelt “GB” jelzésű ZT traktort is értékesítettek.
A schönebecki vállalat az átalakulás után, a továbbiakban inkább az “E”önjáró silózók és a többcélú eszközhordozók fejlesztésére és előállítására koncentrált, és végleg felhagyott a ZT-sorozat további gyártásával. A német egyesítést követő években a felszámolt NDK nagyüzemek traktorparkjának egy jelentős része hazánkba került át. Sokan emlékezünk még a 90-es években felívelő hazai használtgép-kereskedelem közreműködésével hozzánk beáramló keletnémet traktorállományra, amelyben több száz ZT traktor kapott helyet, majd talált új gazdát hazánkban, sokáig megmenekülve ezzel a végleges leselejtezéstől.

Farkas Imre
(A fotók a gyártó és a szerző magánarchívumának képei).
farkas.imre@gepmax.hu

Ez a cikk a
GÉPmax 2011/01 januári
számában jelent meg.


Tartalomjegyzék
Online is olvasható cikkek
Kedvezményes előfizetés az újságra


HIRDETÉS



-=oO=-